2001. évi LX. törvény
a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló, 1979. december 18-án, New Yorkban elfogadott Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről1
1. § Az Országgyűlés a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló, 1979. december 18-án, New Yorkban elfogadott Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyvét e törvénnyel kihirdeti. (A Magyar Köztársaság csatlakozási okiratának letétbe helyezése 2000. december 22-én megtörtént. A Kiegészítő Jegyzőkönyv 16. Cikkének (1) bekezdése értelmében 2001. március 22-én lépett hatályba Magyarország vonatkozásában.)
2. § A Kiegészítő Jegyzőkönyv hivatalos magyar és angol nyelvű szövege a következő:
„A jelen Jegyzőkönyv Részes Államai,
megjegyezve, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmánya megerősíti a hitet az alapvető emberi jogokban, az emberi személy méltóságában és értékében, valamint a férfiak és nők egyenlő jogaiban,
szintén megjegyezve, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata kimondja, hogy valamennyi ember szabadnak és méltóságában, illetve jogaiban egyenlőnek született, és hogy mindenkit megillet a Nyilatkozatban megjelenített valamennyi jog és szabadságjog mindenfajta megkülönböztetés nélkül, ideértve a nem alapján történő megkülönböztetést,
emlékeztetve arra, hogy az Emberi Jogok Nemzetközi Egyezségokmányai és más nemzetközi emberi jogi dokumentumok tiltják a nemi alapon történő hátrányos megkülönböztetést,
szintén emlékeztetve a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló Egyezményre (a továbbiakban: „Egyezmény”), amelyben a Részes Államok elítélik a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetést annak valamennyi formájában, és megállapodnak abban, hogy minden alkalmas eszközzel és késedelem nélkül törekednek a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére,
megerősítve elkötelezettségüket, hogy biztosítják a nők számára valamennyi emberi jog és alapvető szabadságjog teljes és egyenlő élvezetét, és hogy hatékony lépéseket tesznek ezen jogok és szabadságjogok megsértésének megelőzésére,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk
A jelen Jegyzőkönyv Részes Állama (a továbbiakban: „Részes Állam”) elismeri a Nőkkel Szembeni Hátrányos Megkülönböztetés Kiküszöbölésével Foglalkozó Bizottság (a továbbiakban: „Bizottság”) illetékességét arra, hogy a 2. Cikk alapján hozzá továbbított közléseket átvegye és megvizsgálja.
2. Cikk
Beadvánnyal fordulhatnak a Bizottsághoz a Részes Államok valamelyikének joghatósága alá tartozó egyének, egyének csoportjai, illetve a nevükben eljáró más személyek, akik azt állítják, hogy az Egyezményben rögzített valamely jogukat a szóban forgó Részes Állam megsértette. Ilyen közlést egyének vagy egyének csoportjai nevében csak beleegyezésükkel lehet tenni, kivéve, ha a beadvány készítője bizonyítani tudja, hogy az érintettek beleegyezése nélkül, de azok nevében jár el.
3. Cikk
A beadványt írásban kell beterjeszteni, és az nem lehet névtelen. Nem fogadhat el a Bizottság olyan beadványt, mely olyan, az Egyezményben Részes Államot érint, amelyik a jelen Jegyzőkönyvnek nem részese.
4. Cikk
1. A Bizottság csak akkor foglalkozhat egy beadvánnyal, miután megállapította, hogy a panasztévő valamennyi hazai jogorvoslati lehetőségét kimerítette, kivéve, ha a jogorvoslati eljárás indokolatlanul elhúzódik, illetve nem valószínű, hogy hatékony megoldásra vezet.
2. A Bizottságnak el kell utasítania a beadványt, amennyiben:
a) ugyanazt az esetet a Bizottság már megvizsgálta, vagy azt már egyéb nemzetközi vizsgálati vagy rendezési eljárás során vizsgálják;
b) az összeegyeztethetetlen az Egyezmény rendelkezéseivel;
c) az nyilvánvalóan megalapozatlan, illetve tényekkel kellően nem alátámasztott;
d) a beadvány benyújtásával a panasztévő visszaél beterjesztési jogával;
e) a beadvány tárgyát képező tényállás még azt megelőzően következett be, hogy az érintett Részes Államban a Jegyzőkönyv hatályba lépett volna, kivéve, ha a tényállás a hatálybalépést követően is fennállt.
5. Cikk
1. A beadvány kézhezvétele után és az érdemi döntés meghozatala előtt a Bizottság bármikor felkérheti az érintett Részes Államot, hogy hozzon ideiglenes intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozza jóvátehetetlen kár okozását az állítólagos jogsértés áldozatának vagy áldozatainak.
2. Ha a Bizottság a jelen cikk 1. pontja alapján mérlegelési jogát gyakorolja, az még nem jelent a beadvány beterjeszthetőségéről vagy érdemi részéről szóló döntést.
6. Cikk
1. Amennyiben a Bizottság nem tartja a beadványt elutasítandónak az érintett Részes Állam tájékoztatása nélkül, és amennyiben az egyének vagy az egyének csoportjai beleegyeznek személyazonosságuk nyilvánosságra hozatalába az érintett Részes Állam felé, a Bizottság a jelen Jegyzőkönyv alapján hozzá benyújtott minden beadványról bizalmasan tájékoztatja az érintett Részes Államot.
2. Az érintett Részes Állam a bizottsági közlés átvételétől számított hat hónapon belül köteles írásbeli magyarázatot vagy nyilatkozatot eljuttatni a Bizottsághoz, és abban felvilágosítást adni az ügyről és az általa esetleg alkalmazott jogorvoslatról.
7. Cikk
1. A Bizottság a jelen Jegyzőkönyv alapján hozzá eljuttatott beadványokat azon információk figyelembevételével vizsgálja meg, amelyeket egyének, egyének csoportjai, vagy nevükben mások, illetve az érintett Részes Állam bocsátottak rendelkezésére - feltéve, hogy ezeket az információkat minden érintett félnek továbbították.
2. A Bizottság a jelen Jegyzőkönyv alapján hozzá eljuttatott beadványokat zárt ülésen tárgyalja.
3. A beadvány megvizsgálását követően a Bizottság az érintett feleknek megküldi a beadvánnyal kapcsolatos véleményét és esetleges ajánlásait.
4. A Részes Állam köteles a Bizottság véleményét és esetleges ajánlásait kellő alapossággal megvizsgálni, és ezekre a Bizottságnak hat hónapon belül írásbeli választ adni. A válaszban tájékoztatást kell adni minden olyan esetleges intézkedésről is, melyet az érintett Állam a Bizottság véleményének és ajánlásainak fényében hozott.
5. A Bizottság felkérheti a Részes Államot, hogy a Bizottság véleménye, ajánlásai alapján hozott intézkedésekről további információkkal szolgáljon. E tájékoztatási kötelezettségét a Részes Állam teljesítheti - amennyiben a Bizottság úgy látja jónak - az Egyezmény 18. Cikkének értelmében elkészítendő soron következő jelentésében is.
8. Cikk
1. Amennyiben a Bizottságnak olyan megbízható információ jut birtokába, miszerint egy Részes Államban az Egyezményben foglalt jogokat súlyosan vagy rendszeresen megsértik, a Bizottság felkéri az érintett Részes Államot, működjön közre az információ kivizsgálásában, és e célból nyújtsa be a szóban forgó információval kapcsolatos észrevételeit is.
2. Az érintett Részes Állam által benyújtott észrevételek, illetve bármely más rendelkezésére álló, megbízható információ alapján a Bizottságnak jogában áll kijelölni egy vagy több tagját, hogy vizsgálatot folytasson le, s arról a Bizottságnak mihamarabb jelentést tegyen. Indokolt esetben - és az érintett Részes Állam hozzájárulásával - a vizsgálat akár a helyszíni látogatást is magában foglalhatja.
3. A vizsgálat során feltárt tényeket, azok tanulmányozását követően, a Bizottság megküldi az érintett Részes Államnak esetleges kommentárjaival és ajánlásaival együtt.
4. Az érintett Részes Állam a Bizottság által megküldött vizsgálati tények, kommentárok és ajánlások kézhezvételétől számított hat hónapon belül köteles észrevételeit a Bizottságnak megküldeni.
5. Az ilyen vizsgálatokat bizalmasan kell lefolytatni, és az eljárás minden szakaszában törekedni kell a Részes Állam együttműködésének biztosítására.
9. Cikk
1. A Bizottság felkérheti az érintett Részes Államot, hogy az Egyezmény 18. Cikke értelmében készített jelentésében térjen ki bármely olyan intézkedés részleteire is, amelyeket a jelen Jegyzőkönyv 8. Cikke alapján lefolytatott vizsgálat nyomán hozott.
2. A 8. Cikk 4. pontjában említett hat hónapos időszak elteltével a Bizottság szükség esetén felkérheti az érintett Részes Államot, hogy adjon tájékoztatást az említett vizsgálat nyomán hozott intézkedésekről.
10. Cikk
1. A jelen Jegyzőkönyv aláírásakor, megerősítésekor vagy az ahhoz való csatlakozáskor minden Részes Államnak jogában áll kinyilvánítani, hogy nem ismeri el a Bizottságnak a 8. és 9. Cikkben foglalt illetékességét.
2. Bármely Részes Állam, amely a jelen cikk 1. pontjában foglaltaknak megfelelő nyilatkozatot tett, bármikor visszavonhatja azt a Főtitkárhoz eljuttatott értesítés útján.
11. Cikk
A Részes Államnak minden szükséges lépést meg kell tennie annak érdekében, hogy a joghatósága alatt álló egyének ne legyenek kitéve bántalmazásnak vagy megfélemlítésnek a jelen Jegyzőkönyv alapján a Bizottsághoz benyújtott panasz következményeként.
12. Cikk
A Bizottság az Egyezmény 21. Cikke alapján készülő éves jelentéséhez összefoglalót csatol a jelen Jegyzőkönyv alapján végzett tevékenységéről.
13. Cikk
Valamennyi Részes Állam vállalja, hogy az Egyezményt és a jelen Jegyzőkönyvet széles körben terjeszti, annak megfelelő nyilvánosságot biztosít, valamint biztosítja a hozzáférést a Bizottság nézeteiről és ajánlásairól szóló információkhoz, különös tekintettel az adott Részes Államot érintő ügyekben.
14. Cikk
A Bizottság kidolgozza saját eljárási szabályait, amelyeket a jelen Jegyzőkönyv által ráruházott feladatainak gyakorlásakor követ.
15. Cikk
1. A jelen Jegyzőkönyv aláírásra nyitva áll minden olyan Állam számára, amely az Egyezményt aláírta, megerősítette, vagy ahhoz csatlakozott.
2. A jelen Jegyzőkönyvet meg kell erősítenie minden olyan Államnak, amely az Egyezményt ratifikálta, vagy ahhoz csatlakozott. A megerősítési okiratot az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
3. A jelen Jegyzőkönyv csatlakozásra nyitva áll minden olyan Állam számára, amely az Egyezményt megerősítette, vagy ahhoz csatlakozott.
4. A Jegyzőkönyvhöz csatlakozni a csatlakozási okiratnak az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál történő letétbe helyezésével lehet.
16. Cikk
1. A jelen Jegyzőkönyv a tizedik megerősítő vagy csatlakozási okiratnak az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál történő letétbe helyezésétől számított három hónap elteltével lép hatályba.
2. A Jegyzőkönyvet megerősítő, vagy ahhoz annak hatálybalépését követően csatlakozó Államok vonatkozásában a Jegyzőkönyv a megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésétől számított három hónap elteltével lép hatályba.
17. Cikk
A jelen Jegyzőkönyvhöz fenntartás nem fűzhető.
18. Cikk
1. Bármely Részes Állam kezdeményezheti a jelen Jegyzőkönyv módosítását, és a javasolt módosítás szövegét az Egyesült Nemzetek Főtitkárának benyújthatja. A Főtitkárnak minden módosítási javaslatot közölnie kell a Részes Államokkal, azzal a kéréssel egyetemben, hogy értesítsék arról, ha egyetértenek a Részes Államok konferenciájának összehívásával a módosítási javaslat megvitatása és az arról történő szavazás céljából. Amennyiben a Részes Államok legalább egyharmada egyetért a konferencia összehívásával, a Főtitkár összehívja a konferenciát az Egyesült Nemzetek égisze alatt. A konferencián jelen lévő és szavazó Részes Államok többsége által elfogadott módosítást jóváhagyásra az Egyesült Nemzetek Közgyűlése elé kell utalni.