2001. évi LXX. törvény
az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról1
I. Fejezet
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
1. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 110. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A működési nyilvántartásban nem szereplő, Magyarországon honosítható vagy egyenértékűként elismert egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy részére - indokolt esetben - az egészségügyi hatóság Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a továbbiakban: OTH) meghatározott, a szakképesítésnek megfelelő tevékenységre, időtartamra és helyszínre (munkahelyre) szóló működési engedélyt adhat ki, a külön jogszabályban foglalt eljárási rend szerint. A működési engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a korábbi, rendszeresen végzett egészségügyi szolgáltatásának helye szerinti utolsó, ennek hiányában az állampolgársága szerint illetékes állam jogszabályai alapján nem áll az egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró vagy korlátozó büntetés, illetőleg büntetőjogi intézkedés hatálya alatt, és megfelel a tevékenység végzéséhez külön jogszabály szerint előírt egészségügyi alkalmassági feltételeknek. Az engedélyezett egészségügyi tevékenység végzéséhez a szakképesítést igazoló oklevél tényleges honosítása nem szükséges.”
2. § (1) Az Eütv. 112. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem vehető fel a működési nyilvántartásba az,)
„c) aki a kérelem benyújtásakor már esedékes, jogszabály által a szakképesítés szerinti bármely egészségügyi tevékenység feltételeként előírt, megfelelő továbbképzés és gyakorlati idő elvégzését, illetőleg letöltését, továbbá - a jogszabályban meghatározott esetekben - a megfelelő szakmai nyelvismeret meglétét és az irányadó, a magyar szociális biztonsági rendszerre, valamint a megfelelő szakmai etikai ismeretekre vonatkozó vizsga sikeres letételét hitelt érdemlően nem igazolja,”
(2) Az Eütv. 112. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A működési nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:)
„d) a nyelvismeretről kiállított oklevél száma, a kiállítás helye és ideje, a kiállító szerv megnevezése, valamint az e törvényben meghatározott esetben az igazolt magyar nyelvismeret alapján végezhető tevékenységi kör megjelölése;”
(3) Az Eütv. 112. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7)-(10) bekezdések számozása (8)-(11) bekezdésekre módosul:
„(7) Honosított, illetve egyenértékűként elismert egészségügyi szakképesítéssel rendelkező, valamint hazai oktatási intézményben nem magyar nyelvű képzés során szakképesítést szerzett személy akkor vehető fel a működési nyilvántartásba, ha a megfelelő szakképesítést igazoló hazai oklevél kiadására egyébként jogosult oktatási intézmény által erre a célra szervezett bizottság előtt a magyar szociális biztonsági rendszerre, valamint a szakmai etikai szabályokra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott ismeretekből magyar vagy - választása szerint hazai, a megfelelő felsőfokú szakirányú képzést végző oktatási intézményben oktatási nyelvként alkalmazott - idegen nyelven eredményes vizsgát tett, és a végezni kívánt szakirányú egészségügyi tevékenység gyakorlásához szükséges magyar nyelvi ismereteit bizonyította.”
3. § Az Eütv. 149. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(a Tanácsnak e törvény erejénél fogva tagja továbbá)
„c) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója.”
A Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény módosítása
4. § A Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Oktv.) 2. §-a (1) bekezdésének eb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A MOK egyetértési jogot gyakorol)
„eb) az orvosok működési nyilvántartásba vétele nélkül, határozott ideig végezhető orvosi tevékenységre irányuló kérelmek ügyében;”
5. § (1) Az Oktv. 20. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Orvosi diplomához kötött tevékenységet - jogszabályban megállapított egyéb feltételek mellett - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel csak az végezhet, aki tagja a MOK-nak.”
(2) Az Oktv. 20. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[MOK-tagság nélkül is végezhető az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység, ha azt]
„a) olyan személy végzi, aki - külön jogszabályban meghatározottak szerint - engedélyt kapott arra, hogy az orvosok működési nyilvántartásába történő felvétele nélkül meghatározott ideig és helyen orvosi diplomához kötött tevékenységet végezzen Magyarországon;”
A Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló 1994. évi LI. törvény módosítása
6. § (1) A Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló 1994. évi LI. törvény (a továbbiakban: Gyktv.) 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységet - jogszabályban meghatározott egyéb feltételek mellett - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével csak az végezhet, aki tagja a Kamarának.”
(2) A Gyktv.16. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Kamarai tagság nélkül is végezhető az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység, ha azt]
„a) olyan személy végzi, aki - külön jogszabályban meghatározottak szerint - engedélyt kapott arra, hogy a gyógyszerészek működési nyilvántartásába történő felvétele nélkül meghatározott ideig és helyen gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységet végezzen Magyarországon;”
(3) A Gyktv. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés ba) alpontjában meghatározott munkakörben foglalkoztatott gyógyszerészek a kamarai tagságot önként vállalhatják, a bb) alpontjában meghatározott személyek közszolgálati jogviszonyával a kamarai tagság összeférhetetlen.”
A gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény módosítása
7. § A gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Személyi jog annak a pályázatot benyújtó gyógyszerésznek engedélyezhető, aki a gyógyszerészi diploma megszerzését követően a Magyar Köztársaság vagy az Európai Gazdasági Térség tagállamának területén működő közforgalmú, fiók- vagy intézeti gyógyszertárban - a (2) és (3) bekezdésekben foglalt kivételekkel - legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett (a továbbiakban: szakmai gyakorlat), feltéve, hogy gyógyszertár vezetésére jogosult, és hozzájárul a 34. § (2) bekezdésben szabályozott esetben hatósági vezető kirendeléséhez akkor is, ha a közforgalmú gyógyszertár saját tulajdonában álló ingatlanban működik.”
8. § A Gytv. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő új (3)-(4) bekezdések lépnek:
„(3) Ha a személyi jog az (1) bekezdés a) pontjában foglalt okból szűnik meg, a személyi jog elnyerésére a 40. § rendelkezését kell alkalmazni, ha a korábbi személyi jog jogosultjának házastársa és/vagy gyermeke - ideértve örökbe fogadott, mostoha- vagy nevelt gyermekét is - (a továbbiakban: leszármazó) megfelel a 17. §-ban foglalt feltételeknek.
(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerint több, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személy lenne jogosult a személyi jogra, e jogosultak a korábbi jogosult halálától számított negyvenöt napon belül - jogvesztés terhe mellett - nyújthatják be a személyi jog engedélyezésére jogosult OTH-hoz azt a megállapodásukat, amelyben megjelölik a személyi jog elnyerésére jogosult személyt.”
9. § (1) A Gytv. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 23. § (1) bekezdés ab) pontjában szabályozott esetben - ha a 23. § (3) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók - a személyi jog korábbi jogosultjának túlélő házastársát és leszármazóit egyetemlegesen a személyi jog megszűnésétől számított negyvenöt napon belül az OTH-hoz előterjesztett kérelemre hozzátartozói személyi jog illeti meg (a továbbiakban együtt: hozzátartozói személyi jog jogosultja). A hozzátartozói személyi jog előterjesztése érdekében az ÁNTSZ szükség esetén ügygondnok kirendelését kezdeményezi.”
(2) A Gytv. 24. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hozzátartozói személyi jog, gyógyszertár vezetésére jogosult személynek az OTH engedélyével átengedhető. Ha a hozzátartozói személyi jog egyidejűleg több személyt is megillet, az átengedéshez valamennyi jogosult beleegyezése szükséges. Az átengedésre tekintettel megszerzett hozzátartozói személyi jog jogosultját - a törvény alkalmazása szempontjából - egyebekben az átengedővel azonos jogok illetik meg.”
10. § A Gytv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) Ha a hozzátartozói személyi jog jogosultja
a) a túlélő házastárs vagy nagykorú leszármazó(k), a hozzátartozói személyi jog 45. § (1) bekezdésének bb) pontjában szabályozott nyilvántartásba történő bejegyzésétől számított öt évig,
b) a kiskorú leszármazó, a huszonnegyedik életéve betöltéséig,
c) több kiskorú leszármazó, a legfiatalabb kiskorú huszonnegyedik életéve betöltéséig
illeti meg a hozzátartozói személyi jog.
(2) A 24. életév betöltését követően, de legfeljebb a 35. életév betöltése napjáig megilleti a hozzátartozói személyi jog azt a jogosultat, aki gyógyszerész egyetemi hallgató, vagy gyógyszerész oklevéllel rendelkezik.”
11. § A Gytv. 27. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Gyógyszertár vezetésre az a gyógyszerész jogosult, aki]
„d) a gyógyszerészek működési nyilvántartásába felvételt nyert.”
12. § A Gytv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § (1) Közforgalmú gyógyszertárat gazdasági társaság és közhasznú társaság nem működtethet, kivéve a gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott betéti társaságot, ha annak beltagjai kizárólag gyógyszerészek, és az egyik beltagja
a) személyi jogot elnyert gyógyszerész, vagy
b) hozzátartozói személyi jog esetén felelős vezető vagy haszonbérlő.
A személyi jog jogosultja más közforgalmú gyógyszertár működtetésére létrehozandó betéti társaságnak nem lehet korlátlanul felelős tagja.