(2) Ha a személyi jog, illetve a hozzátartozói személyi jog jogosultja a közforgalmú gyógyszertárat betéti társaság formájában kívánja működtetni, a társaságban annak megalakulásakor és működése során a beltagok tulajdoni részesedése meg kell hogy haladja az ötven százalékot, és a betéti társaság kültagja társasági szerződése (alapító okirata) alapján gyógyszerek előállítására, illetőleg nagykereskedelmi célú forgalmazására jogosult gazdálkodó szervezet nem lehet.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakkal ellentétes megállapodás semmis.

(4) A társasági szerződést a megalakuláskor az OTH-nak be kell mutatni, és a módosításokat be kell jelenteni a változást követő harminc napon belül.”

Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény módosítása

13. § (1) Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Gyt.) 7. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A gyógyszer-törzskönyvezési eljárás időtartama a törzskönyvi kérelem benyújtásától számított száznyolcvan nap, amely - egy ízben - a határidő lejártát megelőző harminc napon belül legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.”

(2) A Gyt. 7. §-a a következő új (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A gyógyszer-törzskönyvezési eljárás során keletkezett iratokban a forgalomba hozatali engedély iránti kérelmet benyújtó és képviselője - az államtitkot, illetve szolgálati titkot képező iratok kivételével - betekinthet, és azokról másolatot készíthet. A törzskönyvező hatóságon, a kérelmezőn, illetve a képviselőjén kívül más személy - közfeladatot ellátó hivatalos szerv képviselője kivételével - a törzskönyvezési eljárás során keletkezett iratokba nem tekinthet be, és másolatot nem készíthet. Közfeladatot ellátó hivatalos szerv képviselője a törzskönyvezési eljárás során keletkezett iratokba akkor tekinthet be, és másolatot akkor kérhet, ha igazolja, hogy az iratok tartalmának ismerete közfeladatának teljesítése céljából szükséges. E § alkalmazásában közfeladatnak a jogszabályban megállapított közigazgatási vagy igazságszolgáltatási feladat minősül.”

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

14. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) a 8. §-t követően a következő új 8/A. §-sal egészül ki:

„8/A. § (1) E törvény rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében, az Európai Közösségek migráns munkavállalóinak, önálló vállalkozóinak, valamint ezek családtagjainak szociális biztonsága tárgykörében elfogadott közösségi rendelet szabályai szerint kell alkalmazni.

(2) E törvény rendelkezéseit a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.”

15. § Az Ebtv. 12. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A biztosított - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt - a fogászati ellátás keretében jogosult)

„e) a külön jogszabály szerinti fogmegtartó kezelésre.”

16. § Az Ebtv. 21. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„21. § A biztosított a járóbeteg-ellátás keretében jogosult a gyógyászati céllal rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához nyújtott támogatásra, amennyiben

a) külön jogszabályban meghatározott hatóság az adott gyógyszer árához támogatást rendel, vagy

b) külön jogszabály az adott gyógyászati segédeszköz vagy ellátás árához támogatást rendel, és

c) azt finanszírozott egészségügyi szolgáltató e feladatra kijelölt orvosa, illetve az OEP-pel e feladatra szerződést kötött orvos rendeli, és

d) a rendelés a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályok szerint történik, és

e) a kiszolgáltatásra az OEP-pel e feladatra szerződött (a továbbiakban: szerződött) forgalmazónál vagy gyártónál kerül sor.”

17. § Az Ebtv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § (1) Amennyiben a biztosított - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi ellátásra jogosultakat - az Európai Gazdasági Térség területén kívüli állam (a továbbiakban: harmadik állam) területén átmenetileg tartózkodik munkavállalás, tanulmányok folytatása vagy egyéb jogcímen és a 12-14. §-okban, továbbá a 15. § (1) bekezdésében meghatározott valamely egészségügyi szolgáltatást - a feltétlenül szükséges mértékig -, továbbá sürgősségi betegszállítást azért vesz igénybe harmadik állam területén lévő tartózkodási helyén, mert annak elmaradása az életét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, illetve maradandó egészségkárosodáshoz vezetne, a megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: MEP) a felmerült és igazolt költségeket az igénybevétel idején érvényes belföldi költség mértékének megfelelő összegben, sürgősségi betegszállítás esetén a számla szerinti összegnek a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az igénybevételkor érvényes középárfolyamon számított forint összegben megtéríti.

(2) Amennyiben a biztosított munkáltatója a Tbj. szerinti biztosítási jogviszony fenntartása mellett egybefüggően három hónapot meghaladó időtartamra a biztosítottat harmadik állam területén foglalkoztatja, és ez idő alatt a biztosított, illetve a vele együtt harmadik állam területén tartózkodó házastársa és gyermeke a 12-14. §-okban, továbbá a 15. § (1) bekezdésében meghatározott valamely egészségügyi szolgáltatást, továbbá sürgősségi betegszállítást indokoltan vesz igénybe harmadik állam területén lévő tartózkodási helyén, a MEP a felmerült és igazolt költségeket, az igénybevétel idején érvényes belföldi költség mértékének megfelelő összegben, sürgősségi betegszállítás esetén a számla szerinti összegnek a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az igénybevételkor érvényes középárfolyamon számított forint összegben megtéríti.

(3) Amennyiben a biztosított - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi ellátásra jogosultakat - EGT tagállam területén átmenetileg tartózkodik munkavállalás, tanulmányok folytatatása vagy egyéb jogcímen azonnali ellátást igénylő egészségügyi szolgáltatást a külön jogszabályban meghatározottak szerint vehet igénybe.

(4) Amennyiben a biztosítottat munkáltatója a Tbj. szerinti biztosítási jogviszony fenntartása mellett kiküldöttként EGT tagállam területén foglalkoztatja, egészségügyi szolgáltatást a külön jogszabályban meghatározottak szerint vehet igénybe.

(5) A (2) és (4) bekezdések szerinti foglalkoztatás esetében a biztosított és a vele együtt ott-tartózkodó házastársa és gyermeke nem Magyarországon történő egészségügyi ellátása akkor fogadható el indokoltan igénybe vettnek, ha eleget tettek a külön jogszabályban foglaltak szerint a nem Magyarországon történő munkavégzésre való alkalmasság megállapítását célzó orvosi vizsgálati kötelezettségüknek.

(6) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló tartósan külföldön foglalkoztatott biztosított, a vele együtt külföldön tartózkodó házastársa és gyermeke által indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás külföldön felmerült és igazolt költségének 85 százalékát az illetékes MEP megtéríti.

(7) A belföldi költség megtérítésének módját és feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.”

18. § Az Ebtv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) A biztosított

a) az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultságát a Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ-szám) igazoló okmány bemutatásával,

b) az árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető ellátásokra való jogosultságát

ba) a gyógyászati ellátások tekintetében az a) pontban foglaltak szerint,

bb) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz tekintetében a külön jogszabályban foglalt orvosi rendelvény bemutatásával,

c) az utazási költségeihez nyújtott támogatásra való jogosultságát a beutaló orvos által, illetve amennyiben az ellátásra - azonnali ellátás szükségessége miatt - beutaló nélkül került sor, a szolgáltató orvosa által kiállított igazolással

igazolja.

(2) A 8/A. § (1) bekezdésében meghatározott személyt - ha TAJ-számmal nem rendelkezik -, illetve a vele együtt ott-tartózkodó házastársát és gyermekét, a külön jogszabály szerinti okmány bemutatása esetén az egészségügyi szolgáltató köteles ellátni.

(3) A Tbj. alapján biztosítási jogviszonyban álló egészségügyi szolgáltatásra jogosult külföldi az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát az „Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról” elnevezésű nyomtatvánnyal igazolja.

(4) A 27. § (1) és (2) bekezdése szerinti ellátások költségeihez nyújtott támogatás iránti igényt legkésőbb a hazaérkezést követő 30 napon belül kell a jogosult lakóhelye szerint illetékes MEP-nél bejelenteni.

(5) Az utazás költségéhez nyújtott pénzbeli támogatás iránti igényt a jogosult lakóhelye szerint illetékes MEP-hez kell benyújtani.

(6) A 22. § és a 27. § (1)-(2) bekezdéseiben említett ellátások költségeinek támogatása iránti igény elbírálására a 61. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(7) A nemzetközi egyezmény alapján sürgős szükségből egészségügyi szolgáltatásra jogosult külföldi az egyezményben vagy a 8/A. § szerinti külön jogszabályban meghatározott okmánnyal igazolja az egészségügyi ellátásra való jogosultságát.”

19. § Az Ebtv. 42/B. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.”

20. § Az Ebtv. 42/D. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig - hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

(5) Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten állapítják meg, úgy a díj összege azonos lesz az első ízben megállapított, de a (4) bekezdésben foglaltak szerint korrigált díj összegével.”

21. § (1) Az Ebtv. 48. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A végkielégítés, prémium, jutalom összegét, valamint az egyéb nem rendszeres jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amelyre tekintettel adták.”

(2) Az Ebtv. 48. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a biztosítottnak azért nem volt a (2)-(3) bekezdés szerint figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a (4) bekezdés szerint megállapított összegnél kedvezőbb.”