2001. évi LXXIII. törvény

a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról1

Az Országgyűlés a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényt (a továbbiakban: Kt.) az alábbiak szerint módosítja:

1. § A Kt. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § A törvény célja, hogy a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, forgalmazása, felhasználása során vagy azt követően közvetlenül, illetve közvetve terhelő vagy veszélyeztető termék által okozott környezeti veszélyeztetések vagy károk megelőzéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen, valamint járuljon hozzá a környezetszennyezés megelőzéséhez vagy csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez.”

2. § A Kt. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) A (3) bekezdésben meghatározott termékdíjköteles termék után, beleértve más termékkel együtt vagy más termék(ek) részeként vagy összetevőjeként forgalomba hozott terméket is,

a) a belföldi előállítású termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - vagy saját célú felhasználója, valamint

b) a termékdíjköteles vámáru (a továbbiakban a belföldi előállítású termékdíjköteles termékkel együtt: termékdíjköteles termék) behozatala esetén - a 4. § (1) bekezdésben szereplő vámeljárások alkalmával - a vámjogról, a vámeljárásról és a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) szerinti vámfizetésre kötelezett, illetve a vámszabadterület üzemeltetője (a továbbiakban a) és b) együtt: kötelezett)

környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) köteles fizetni.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettől a termékdíjfizetési kötelezettséget az első vevő, illetve a hasznosítást koordináló szervezet külön jogszabályban meghatározott esetekben és feltételek teljesítése esetén a Környezetvédelmi Alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat (a továbbiakban: Kac.) kezelését végző szerv jóváhagyásával - szerződésben - átvállalhatja (a továbbiakban: másodlagos kötelezett).

(3) E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék:

a) üzemanyag és egyéb kőolajtermék,

b) gumiabroncs,

c) hűtőberendezés, hűtőközeg,

d) csomagolóeszköz,

e) akkumulátor,

f) festékek, lakkok hígítói és oldószerei (a továbbiakban: hígítók és oldószerek)

(a továbbiakban: a) és f): közvetlenül szennyező termék; b)-e) együtt: hulladékképző termék).”

3. § A Kt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) Termékdíjfizetési kötelezettség - a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - a belföldi előállítású termékdíjköteles termék első belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.

(2) Ha a termékdíjköteles terméket másodlagos kötelezettnek értékesítik, a termékdíjfizetési kötelezettség a termékdíjköteles termék másodlagos kötelezett általi első belföldi értékesítésekor, a másodlagos kötelezett által kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.

(3) Az üzemanyag termékdíjat a jövedéki adó fizetésére kötelezett a jövedéki adó részeként, a jövedéki adóban fizeti meg. Az üzemanyag termékdíj mértéke az üzemanyagok után befizetett jövedéki adó három százaléka, amely a Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzatot illeti meg.

(4) A belföldön forgalomba hozott, vagy saját célra felhasznált termékdíjköteles termék mennyisége (a termékdíj alapja) után megállapított termékdíjat a termékdíj alapja és a termékdíj tétel szorzata) a kötelezett az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: adóhatóság) által vezetett, a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában megjelölt számla javára fizeti be, és a termékdíjfizetési kötelezettségről az adóhatóságnál bevallást tesz a fogyasztási adóról és a fogyasztási árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Fat.) és az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) fogyasztási adóra vonatkozó rendelkezései szerint.

(5) Az adóhatóság - az Art.-nak megfelelően - fizetési halasztást és részletfizetést engedélyezhet, és erről a határozat egy példányának megküldésével értesíti a Kac. kezelőjét.

(6) A belföldön forgalomba hozott, vagy saját célra felhasznált termékdíjköteles termék utáni termékdíj megállapításának és befizetésének teljesítését az adóhatóság - az Art.-ban foglaltak szerint - ellenőrzi.

(7) Az adóhatóság a befizetett, illetőleg az általa behajtott termékdíjat termékdíj fajtánkénti bontásban a tárgyhónapot követő hónap 15. napjától számított 5 munkanapon belül átutalja a Magyar Államkincstár részére. Az ezt követően történt teljesítéseket egy összegben 10 naponta utalja át a Magyar Államkincstár részére.”

4. § A Kt. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A behozott termékdíjköteles termék esetén a termékdíjfizetési kötelezettség

a) a termékdíjköteles termék belföldi forgalom számára történő vámkezelése céljából benyújtott árunyilatkozat elfogadásának napján,

b) minden egyéb behozatali jellegű vámeljárás esetén - ideértve a termékdíjköteles terméknek vámszabadterületre külföldről történő betárolását is, kivéve az árutovábbítási vámeljárást - a termékdíjköteles termék felhasználásának napján keletkezik. A csomagolóeszköz akkor kerül felhasználásra, amikor abból hulladék keletkezik.

(2) A termékdíjfizetési kötelezettséget a behozott termékdíjköteles termék belföldi forgalom számára történő vámkezelésekor, valamint a belföldi forgalom számára történő vámkezeltetéssel egy tekintet alá eső vámhatósági intézkedések során a vámhatóság határozattal állapítja meg (veti ki), a Vámtv., valamint e törvény rendelkezései szerint.

(3) Minden egyéb termékdíjköteles termékkel végezhető behozatali jellegű vámeljárás - ideértve a termékdíjköteles terméknek vámszabadterületre külföldről történő betárolását is, kivéve az árutovábbítás vámeljárást - során az e törvény 3. §-ának (4)-(7) bekezdésében meghatározott önbevallási és fizetési eljárás szabályai alkalmazandók. A termékdíjfizetési kötelezettségnek negyedévente, önbevallás útján kell eleget tenni. A negyedéves elszámoláskor a termékdíjfizetésre kötelezett levonhatja az elszámolási időszak alatt igazoltan befizetett termékdíj összegét, illetve visszaigényelheti a tárgynegyedévet megelőzően igazoltan befizetett termékdíjat azon termék után, amelyet az elszámolási időszakban igazoltan külföldre szállított.

(4) A vámhatóság a befizetett (beszedett), illetőleg általa behajtott termékdíjat a tárgyhót követő hónap 15. napjáig átutalja a Magyar Államkincstár részére.”

5. § A Kt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § A kötelezettnek a termékdíj 75 százalékát kell megfizetnie az olyan termékdíjköteles termék esetében, amely a külön jogszabályban meghatározottak szerint környezetbarát, a termék környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatára jogosult (termékdíjkedvezmény).”

6. § (1) A Kt. 5/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a Kt. 5/A. §-át megelőző „Termékdíj visszaigénylés” alcím „Termékdíj visszaigénylés, termékdíjmentesség” alcímre változik:

„5/A. § (1) Visszaigényelhető a termékdíj azon termékdíjköteles termék után, amellyel kapcsolatos tevékenységre vonatkozóan a Magyar Köztársaság által kötött hatályos nemzetközi szerződés közterhektől mentes beszerzést ír elő. A visszaigényléshez külön jogszabályban meghatározott igazolások benyújtása szükséges.”

(2) A Kt. 5/A. §-a kiegészül a következő (3)-(5) bekezdésekkel:

„(3) Az üzemanyag és egyéb kőolajtermék, valamint a hígítók és oldószerek környezetvédelmi termékdíja kivételével külön jogszabályban meghatározott feltételekkel, a (4) bekezdésben meghatározott mértékben, legfeljebb egy évre szóló, évente megújítandó, hasznosítást koordináló szervezet esetén két évre szóló mentesség szerezhető azon termékek után fizetendő termékdíj alól, amelyre vonatkozóan a kötelezett a hulladékká vált termékdíjköteles terméket hasznosítja. A kötelezett általi hasznosítással egyenértékű, ha azt nem a kötelezett maga végzi, de a hasznosításra történő átadás-átvétel tényét igazolja. A visszagyűjtést és a hasznosítást a kötelezett hasznosítást koordináló szervezettel is végeztetheti.

(4) Teljes mentesség szerezhető a termékdíj alól, ha a külön jogszabályban meghatározott kötelező hasznosítási aránynak megfelelő mennyiségű hulladékká vált termékdíjköteles terméket hasznosított a kötelezett. A mentesség meghatározásakor a hasznosított hulladékká vált termékdíjköteles termék arány és a kötelező hasznosítási arány hányadosát kell figyelembe venni.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott hasznosítást koordináló szervezet olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amely a hulladékká vált termékdíjköteles termék visszagyűjtését és hasznosítását végzi vagy végezteti, és amely a termékdíjköteles termék gyártóinak, forgalmazóinak részvételével jött létre.”

7. § A Kt. az alábbi új 5/B-5/C. §-sal egészül ki:

„5/B. § A Kac. kezelését végző szervtől - a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és mértékig - visszaigényelheti a terméket terhelő termékdíjat az a kötelezett vagy az a másodlagos kötelezett, aki a termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként termékdíjköteles terméket (alapanyagot) használt fel.

5/C. § (1) A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni abban az esetben, ha a terméket a kötelezett vagy a másodlagos kötelezett exportálja.

(2) Ha az exportáló a kötelezettől vásárolta a termékdíjköteles terméket, akkor külön jogszabályban meghatározottak szerint az exportáló a termékdíjat a Kac.-tól visszaigényelheti.

(3) Nem kereskedelmi jellegű termékdíjköteles termék behozatala - az e törvény 14. § (2) bekezdésében és a 18. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - mentes a termékdíjfizetés alól.

(4) A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni a behozott termékdíjköteles termékre, amennyiben a termék változatlan formában és állapotban épül be az aktív, illetve a vámszabad területi feldolgozás esetén végleges rendeltetéssel külföldre kerülő késztermékébe, továbbá, ha a termék változatlan formában és állapotban kiszállításra kerül.