2001. évi LXXIV. törvény

a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról1

ELSŐ RÉSZ

I. Fejezet

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

1. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Exim tv.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Mehib. Rt. az (1) bekezdés szerinti tevékenységeit exportirányú külkereskedelmi ügyletekhez, nemzetközi segélyügyletekhez, külföldi befektetésekhez és belföldi értékesítésekhez kapcsolódóan jogosult végezni. A Mehib Rt. a belföldi székhelyű utazásszervezési szolgáltatást végző vállalkozások Magyarországra történő utaztatási tevékenységéből eredő devizabevételeinek árfolyamkockázatát is biztosíthatja.”

(2) Az Exim tv. 3. §-ának (6) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

„Az exportirányú külkereskedelmi ügyletre vonatkozó feltétel nem vonatkozik azokra a belföldi hitelbiztosításokra, amelyeket a Mehib Rt. külföldi hitelbiztosító megkeresésére, annak viszontbiztosítása mellett köt, valamint a 3. § (2) bekezdésében foglalt árfolyam-biztosítási tevékenységre.”

2. § Az Exim tv. 22. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § A Hpt. 79. § (7) bekezdésében foglalt mérték az Eximbank esetében 35%.”

II. Fejezet

A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény módosítása

3. § (1) A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Bit.) 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nem terjed ki e törvény hatálya az egyébként biztosítási tevékenységnek minősülő és az 1. számú melléklet A. részének 18. ágazatába sorolandó segítségnyújtási tevékenységre, ha azt valamely nem biztosítónak minősülő intézmény - a nemzetközi egyezmények által meghatározott feltételek alapján - már e törvény hatálybalépése előtt is végezte.”

(2) A Bit. 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő (3) és (4) bekezdés lép:

„(3) Nem terjed ki e törvény hatálya a közúti gépjármű balesete vagy üzemzavara esetén a biztosítónak nem minősülő szervezet belföldön teljesített segítségnyújtási tevékenységére, ha az a következő szolgáltatásokra korlátozódik:

a) helyszíni üzemzavar-elhárítás, amennyiben a segítségnyújtási tevékenységet folytató vállalkozás elsősorban a saját felszerelését és személyzetét használja,

b) a meghibásodott gépjármű átszállítása a szükséges javítás végrehajtására alkalmas legközelebbi helyre,

c) a jármű vezetőjének és utasainak elszállítása a legközelebb fekvő helységbe, ahonnan utazásukat más közlekedési eszközzel folytathatják, vagy

d) a meghibásodott gépjármű, vezetője, utasa elszállítása a gépjármű üzemben tartója, vezetője, utasa belföldi lakóhelyére (székhelyére), az utazás kiindulási helyére vagy célállomására.

(4) Nem terjed ki e törvény hatálya a (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tevékenységre abban az esetben sem, ha a közúti gépjármű balesete, üzemzavara külföldön következik be, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevevője tagja segítségnyújtási tevékenységet folytató szervezetnek és segítségnyújtásra

a) kölcsönösségi megállapodás alapján,

b) pótlólagos díjfizetés nélkül,

c) kizárólag a tagsági igazolvány felmutatására, és

d) a baleset vagy üzemzavar bekövetkezésének helye szerinti ország segítségnyújtási tevékenységet folytató szervezet által

történik.”

(3) A Bit. 3. §-ának 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„29. Kártalanítási Számla: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek célja a szerződéskötési kötelezettség ellenére kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező üzembentartók, valamint - a jogszabályban meghatározott korlátozásokkal - az ismeretlen üzembentartók által okozott károk megtérítése.”

(4) A Bit. 3. §-ának 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„34. az ügymenet kiszervezése: a biztosítási tevékenység valamely részének egészben vagy meghatározó részben a biztosító megbízásából más gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] által történő végzése,”

4. § (1) A Bit. 5. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Biztosító a 4. § szerinti biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat, kivéve]

„c) a biztosító eszközeinek a biztosító által történő kezelését és befektetését, a biztosító vagyonkezelési tevékenységét, ideértve - fedezeti céllal - a származtatott ügyletek kötését is,”

(2) A Bit. 5. §-ának (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Biztosító a 4. § szerinti biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat, kivéve]

„h) az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt szolgáltatásokat.”

5. § A Bit. 43. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet engedélye szükséges:]

„k) a 10. számú melléklet II. pontjában felsorolt tevékenységek kiszervezéséhez,”

6. § A Bit. a következő 48/A-48/C. §-sal egészül ki:

„48/A. § (1) A biztosító a tevékenységének bármely elemét kiszervezheti, kivéve a 10. számú melléklet I. pontjában foglaltakat. A 10. számú melléklet II. pontjában foglalt tevékenységek csak a Felügyelet engedélyével szervezhetők ki.

(2) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenőrzési jog megmaradjon a biztosítónál.

(3) Az ügymenet kiszervezési szerződésben a biztosító köteles előírni, hogy bármely típusú felügyeleti ellenőrzés esetén a vele szerződő fél köteles a felügyeleti ellenőrzést végzőknek az ügymenet kiszervezéssel kapcsolatos valamennyi adatot, dokumentumot, információt (elektronikus adathordozón is) megadni (szükség esetén a helyszínen is).

(4) A biztosító felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A biztosítónak haladéktalanul jelentenie kell a Felügyelet részére, amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik.

(5) A Felügyelet a feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését a továbbiakban megtilthatja, amennyiben az jogszabályba vagy a kiszervezési szerződésbe ütközik.

(6) Az a gazdálkodó szervezet, amely egyidejűleg több biztosító részére végez tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot elkülönítetten kezelni.

(7) A biztosító nem szervezheti ki a tevékenységet olyan gazdálkodó szervezethez, amelyben a biztosító vezető tisztségviselőjének vagy annak közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, illetve annak vezető tisztségviselője.

48/B. § (1) Ha a biztosító a 10. számú melléklet II. pontjában foglalt tevékenységeket kívánja kiszervezni, az engedélyezésre irányuló kérelemhez mellékelnie kell:

a) a kiszervezésre vonatkozó szerződés tervezetét;

b) az adatvédelemre vonatkozó előírások érvényesülésének bemutatását;

c) a kiszervezés indokolását.

(2) A biztosító és a kiszervezett tevékenységet végző gazdálkodó szervezet között létrejött szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a gazdálkodó szervezet hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a biztosító könyvvizsgálója és a Felügyelet által történő ellenőrzéséhez;

b) a gazdálkodó szervezet felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért, illetve a szerződésnek a megbízó biztosító részéről történő azonnali felmondási lehetőségét a gazdálkodó szervezet által történő ismételt vagy súlyos szerződésszegés esetén;

c) a gazdálkodó szervezettől elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket.

(3) A Felügyelet a tevékenység kiszervezésére vonatkozó engedély kiadását megtagadhatja, ha a kérelem nem felel meg az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak.

48/C. § (1) Ha a biztosító olyan tevékenységet kíván kiszervezni, amelyhez nem szükséges a Felügyelet engedélye, köteles ezt a Felügyeletnek a szerződés megkötését követő 30 napon belül bejelenteni, mellékelve a 48/B. § (2) bekezdésének megfelelő szerződést.

(2) A Felügyelet megtilthatja a tevékenység kiszervezését, ha a benyújtott szerződés nem felel meg a 48/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak.”

7. § A Bit. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69. § (1) A biztosítási szerződéskötési kötelezettség a 9. számú mellékletben, illetve más törvényben meghatározott esetekben írható elő.

(2) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termék eredményelszámolását és biztosítástechnikai tartalékainak állományadatait más biztosítási terméktől számvitelileg elkülöníteni.

(3) A Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) - a 13. számú mellékletben szabályozott adattartalommal - nyilvántartást vezet a forgalmi engedéllyel ellátott gépjárművekre megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekről és a kiadott előzetes fedezetigazolásokról. A Hivatal a nyilvántartásban szereplő adatokat a biztosítási jogviszony megszűnését követően 7 évig kezelheti.

(4) A biztosító és a Hivatal a gépjármű üzemben tartó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének meglétét, a biztosítási szerződés adatait a közúti közlekedési nyilvántartásnak és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvénynyilvántartásnak a Hivatal által végzett összekapcsolása útján létrejött adatállománya alapján ellenőrzi. Az összekapcsolás útján létrejött adatállomány más célra nem használható fel, és azt az ellenőrzés elvégzése után 180 nappal meg kell semmisíteni.

(5) A biztosító a Hivatalt informatikai rendszerén keresztül haladéktalanul értesíteni köteles a biztosítási szerződés megkötéséről, továbbá az előzetes fedezetigazolás kiadásáról, illetve arról, ha az előzetes fedezetigazolás vagy a korábban kötött biztosítási szerződés megszűnt. A biztosító a biztosítási szerződés megszűnéséről köteles 15 napon belül az üzemben tartót értesíteni.