2001. évi LXXV. törvény
a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról1
Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-ában foglaltak alapján, a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló - módosított - 1999. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Költségvetési Törvény) végrehajtásáról, a Budapest Sportcsarnok újjáépítésének támogatásáról szóló 37/2000. (V. 5.) OGY határozatban, a társadalmi szervezetek 2000. évi költségvetési támogatásának elosztásáról szóló 41/2000. (V. 5.) OGY határozatban és a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló 42/2000. (V. 5.) OGY határozatban foglaltakra figyelemmel a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2000. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA
A főösszegek
1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtását - a 3. §-ban foglalt adósságtörlesztési kiadások, valamint a hitelfelvételek nélkül -
a) 3 681 943,9 millió forint, azaz hárommillió-hatszáznyolcvanegyezer-kilencszáznegyvenhárom egész kilenctized millió forint bevétellel,
b) 4 049 734,2 millió forint, azaz négymillió-negyvenkilencezer-hétszázharmincnégy egész kettőtized millió forint kiadással, és
c) 367 790,3 millió forint, azaz háromszázhatvanhétezer-hétszázkilencven egész háromtized millió forint hiánnyal
hagyja jóvá.
2. § A költségvetés kiadási és bevételi előirányzatainak teljesítését az 1. számú melléklet költségvetési fejezetenként, címenként, alcímenként, jogcím-csoportonként, jogcímenként, előirányzat-csoportonként és kiemelt előirányzatonként tartalmazza.
3. § (1) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Költségvetési Törvény 4. §-a (1) bekezdésének megfelelően a központi költségvetés deviza- és forintadósság-állományából a szerződések szerinti esedékességnek megfelelően 2000-ben a pénzügyminiszter az adósságtörlesztési számla terhére
a) 72 303,6 millió forint összegű forinthitel-törlesztést teljesített a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) javára,
b) 3426,5 millió forint összegű forinthitel-törlesztést teljesített a belföldi hitelezők javára,
c) 202 561,8 millió forint összegű devizahitel-törlesztést teljesített az MNB javára,
d) 517 065,1 millió forint összegben vásárolt vissza forint-államkötvényeket a belföldi és külföldi hitelezőktől,
e) 23 766,8 millió forint összegű devizahitel-törlesztést teljesített a külföldi hitelezők javára,
f) 57 741,0 millió forint összegben vásárolt vissza devizakötvényeket a külföldi hitelezőktől.
(2) A Költségvetési Törvény 4. §-a (1) bekezdésének megfelelően a központi költségvetés deviza- és forintadósság-állományából a szerződésekben szereplő kötelezettségeken felül rendkívüli visszafizetésként 2000-ben a pénzügyminiszter az adósságtörlesztési számla terhére
a) 15 000,0 millió forint összegben vásárolt vissza hiányt finanszírozó forint-államkötvényeket belföldi hitelezőktől;
b) 55 636,9 millió forint összegű devizahitel-törlesztést teljesített a külföldi hitelezők javára;
c) 47,7 millió forint összegben vásárolt vissza devizakötvényeket a külföldi hitelezőktől.
(3) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Költségvetési Törvény 6. §-a (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a központi költségvetés deviza- és forintadósság-állományából a szerződésekben szereplő kötelezettségeken felül a 2000-ben befolyt privatizációs bevételt a pénzügyminiszter
a) 555,5 millió forint összegben a rubelkövetelések megvásárlását fedező kötvények visszavásárlására,
b) 52,6 millió forint összegben a pénzintézeti alapjuttatást fedező kötvények visszavásárlására,
c) 317,0 millió forint összegben az MNB-vel szemben fennálló forinthitel-tartozás törlesztésére
használta fel.
(4) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 21. §-ában adott felhatalmazás alapján a 2000-ben képződött pénzbevonási nyereséget a pénzügyminiszter
a) 542,8 millió forint összegben rubelkövetelések megvásárlását fedező kötvények visszavásárlására,
b) 51,4 millió forint összegben pénzintézeti alapjuttatást fedező kötvények visszavásárlására,
c) 309,7 millió forint összegben MNB-vel szemben fennálló forinthitel-tartozás törlesztésére
használta fel.
4. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az e törvény 1. §-ában megállapított hiány finanszírozására a Költségvetési Törvény 4. §-a (1) bekezdésének felhatalmazása alapján a pénzügyminiszter 2000-ben
a) 185 722,0 millió forint összegű forint-államkötvényt értékesített;
b) 168 065,9 millió forint összegű kincstárjegyet értékesített;
c) 14 002,4 millió forint értékben külföldi devizahiteleket vett fel.
5. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy 2000-ben az e törvény 3. §-ának (1) bekezdésében megállapított szerződések szerinti esedékességnek megfelelően, valamint a 3. §-ának (2) bekezdésében meghatározott visszafizetések finanszírozására a pénzügyminiszter a Költségvetési Törvény 4. §-a (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján
a) 764 415,1 millió forint összegű forint-államkötvényt értékesített,
b) 26 528,3 millió forint értékben külföldi devizahitelt vett fel,
c) 156 606,0 millió forint értékben deviza-államkötvényeket értékesített.
6. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a Költségvetési Törvény 4. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból teljesített kiadásokhoz vállalt állami garancia fedezetének megteremtését a pénzügyminiszter a kincstárjegyek állományának 139 234,1 millió forint összegű csökkenése mellett biztosította.
7. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a pénzügyminiszter a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1999. évi CV. törvény 26. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján 2000. január 1-jét követően a Magyar Államvasutak Részvénytársaság törvényben kijelölt hiteleit 36 481,0 millió forint összegben átvállalta.
A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes rendelkezések
8. § (1) A helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához nyújtott normatív állami hozzájárulások, normatív módon átengedett személyi jövedelemadó, valamint a normatív módon elosztott, kötött felhasználású támogatások, továbbá a helyi önkormányzatok bevételeinek aránytalanságát mérséklő kiegészítések és beszámítások (a továbbiakban: normatív támogatások és átengedett személyi jövedelemadó) önkormányzatonként és jogcímenként részletezett elszámolását a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben (a továbbiakban: PM-BM R.) hirdeti ki e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül. A normatív támogatások és az átengedett személyi jövedelemadó országosan összesített jogcímenkénti összegét a 3. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az Országgyűlés jóváhagyja azon helyi önkormányzatok előirányzatainak csökkentését, amelyek év közben együttesen 2334,4 millió forint összegben mondtak le a normatív állami hozzájárulásokról és a normatív módon elosztott, kötött felhasználású támogatás előirányzatokról, valamint amelyek intézményátadás következtében 261,7 millió forint összegben nem jogosultak a támogatásra. A módosított előirányzatokat a PM-BM R. tartalmazza.
(3) Az Országgyűlés megállapítja, hogy a normatív támogatások és átengedett személyi jövedelemadó előirányzatainak a helyi önkormányzatokat a ténylegesen teljesített mutatószámok alapján megillető és a részükre a költségvetési évben folyósított összegek különbözetei a következők:
a) a helyi önkormányzatok 2000. december 31-én fennálló visszafizetési kötelezettsége 4158,8 millió forint,
b) a központi költségvetést terhelő kiegészítés 1817,2 millió forint,
c) amelyek egyenlegeként a helyi önkormányzatok 2000. év után előírt tartozása 2341,6 millió forint.
(4) Az Országgyűlés megállapítja, hogy azon helyi önkormányzatokat, amelyek a normatív támogatások és átengedett személyi jövedelemadó-előirányzatokat saját számításaik, illetőleg az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján az őket ténylegesen megilletőnél 5%-kal nagyobb mértékben vették igénybe - figyelembe véve továbbá az átengedett személyi jövedelemadó kiegyenlítésének a normatív állami hozzájárulásokkal összefüggő elszámolását is -, összesen 37,1 millió forint kamatfizetési kötelezettség terheli. Ennek helyi önkormányzatonként részletezett összegét a PM-BM R. tartalmazza.
(5) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott visszafizetési kötelezettségből 250,3 millió forintot, a b) pontban meghatározott, központi költségvetést terhelő kiegészítésből 45,3 millió forintot - az Állami Számvevőszéknek az Áht. 121. §-ának (3) bekezdése szerinti vizsgálata alapján - a PM-BM R. önkormányzatok szerint részletezi.
(6) A helyi önkormányzatokat a Költségvetési Törvény 18. §-ának (1) bekezdése alapján
a) cél- és címzett támogatás jogcímen az Állami Számvevőszéknek az Áht. 121. §-ának (3) bekezdése szerinti vizsgálata alapján 18,6 millió forint,
b) központosított előirányzat jogcímen 61,3 millió forint összegű, ebből 1,6 millió forint az Állami Számvevőszék által megállapított,
c) az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és a közcélú foglalkoztatás támogatása jogcímen egyenlegében 15,0 millió forint, melyből az Állami Számvevőszék megállapítása egyenlegében 1,7 millió forint,
d) az iparűzési adóerő-képesség téves elszámolásából 19,6 millió forint - melyből az Állami Számvevőszék megállapítása 0,7 millió forint - és annak 4,3 millió forint hozzá tartozó kamata, valamint
e) az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatásából az Állami Számvevőszék által megállapított 1,9 millió forint jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetése terheli, amelyek önkormányzatok szerinti részletezését a PM-BM R. tartalmazza. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 14. §-a alapján - a kötelező lemondásoknak az Állami Számvevőszék által megállapított elmaradása miatt - 365,0 millió forint céltámogatási és 11,3 millió forint címzett támogatási előirányzat visszavonásáról, illetve csökkentéséről a belügyminiszter rendelkezik.
(7) Az (5)-(6) bekezdésekben meghatározott, az Állami Számvevőszék megállapításához kapcsolódó visszafizetési kötelezettségek teljesítésének határideje a PM-BM R. hatálybalépését követő 15. nap. A kapcsolódó kamat mértékének megállapítására az Áht. 64. §-ának (4), (6), (9) bekezdéseit kell alkalmazni. Az (5) bekezdésben meghatározott visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelmikamat-fizetési kötelezettség az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 126. § (1) bekezdés a) pontja (a továbbiakban: Korm. rend.) alapján, 2001. március 27. napjától keletkezik.