2001. évi LXXXIII. törvény
a terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről1
A Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeinek figyelembevételével, elősegítve a terrorizmus elleni harcot, valamint a pénzmosás megelőzéséről szóló szabályok szigorítását, az Országgyűlés az alábbi törvényt alkotja:
1. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy egyes államokkal, azok természetes és jogi személyeivel, valamint egyéb szervezeteivel szemben - a (2) bekezdésben foglalt feltétel fennállása esetén - rendelettel gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi vagy egyéb tilalmat, vagy korlátozást (a továbbiakban: korlátozó intézkedések) hirdessen ki.
(2) A korlátozó intézkedések bevezetésére a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalása alapján kerülhet sor. Minden esetben ilyennek minősülnek azok a korlátozó intézkedések, amelyeket
a) az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa határozatával,
b) az Európai Unió Tanácsa a közös kül- és biztonságpolitikai együttműködés keretében hozott Közös Álláspontjában
fogadott el. A b) pont tekintetében akkor kerülhet sor korlátozó intézkedés bevezetésére, ha a Közös Állásponthoz a Magyar Köztársaság Kormánya csatlakozott (társult).
(3) A Kormány a (2) bekezdésben foglalt feltételek megvalósulása esetén a nemzetközi kötelezettségvállalás keretein belül - amennyiben az adott intézkedéshez törvényi rendelkezés szükséges, 90 napra ideiglenesen - az alábbi korlátozó intézkedéseket hozhatja:
a) áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok nemzetközi forgalmára vonatkozó szerződések létrehozásának tilalma és a megkötött szerződések teljesítésének felfüggesztése;
b) devizabelföldi pénzügyi kötelezettségvállalásának tilalma, a vállalt pénzügyi kötelezettség teljesítésének felfüggesztése;
c) devizakülföldiek belföldre, illetve devizabelföldiek külföldre irányuló befektetéseinek tilalma;
d) a korlátozással sújtott egyes külföldi személyekkel, illetve államok egyes polgáraival szemben beutazási korlátozás vagy tilalom elrendelése;
e) devizakülföldi, valamint ennek
ea) magyarországi fióktelepe, képviselete,
eb) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 23. §-ának (2) bekezdése szerinti közvetlen irányítása alatt álló devizabelföldi gazdálkodó szervezete,
ec) belföldön nyilvántartásba vett alapítványa,
ed) tényleges tulajdonában lévő, de devizabelföldi nevén szereplő,
belföldi hitelintézetnél, illetve befektetési szolgáltatónál elhelyezett pénzeszközei, értékpapírjai feletti rendelkezési jogának korlátozása, valamint átutalási megbízása teljesítésének megtagadása;
f) légi, vízi, közúti és vasúti közlekedéssel kapcsolatos tilalom elrendelése.
(4) A Kormányt tájékoztatási kötelezettség terheli az Országgyűlés felé a (3) bekezdésben említett korlátozó intézkedések esetleges életbe léptetéséről.
Módosuló jogszabályok
2. § (1) A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„1. § (1) E törvény hatálya alá tartozik:
aa) a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe és az a személy, aki (amely) a Magyar Köztársaság területén pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, postai pénzforgalmi közvetítői, biztosítási, biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadási, befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, befektetési alapkezelési, ingatlanközvetítői, számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenységet folytat, játékkaszinót működtet, vagy kétmillió forint vagy azt meghaladó értékű ingósággal - így különösen nemesfémmel, drágakővel, ezekből készült tárgyakkal, ékszerekkel, díszműáruval - kulturális javakkal, művészeti alkotásokkal kereskedik, azokat árverésen vagy bizományosként értékesíti, amennyiben az ellenérték kiegyenlítésére készpénzben kerül sor, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár,
ab) a jogtanácsos, a jogtanácsosi iroda, az ügyvéd, az ügyvédi iroda, valamint a közjegyző, és
ac) az aa) és az ab) alpontban meghatározottak (a továbbiakban együtt: pénzügyi szolgáltató szervezet) ügyfele;
b) pénzügyi szolgáltató szervezet vezetője, alkalmazottja, egyéni vállalkozás esetén annak alkalmazottja, illetőleg segítő családtagja.
(2) Nem tartozik e törvény hatálya alá a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontjának b) alpontjában meghatározott ügynök.”
(2) A Pmt. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi szolgáltató szervezet összesen kétmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, forintban, illetőleg külföldi pénznemben történő készpénzforgalommal együttjáró, valamint ilyen forgalmi értékű értéktárgy, illetőleg ilyen piaci értékű értékpapír letétjére, illetve bizalmi őrzésére irányuló ügyleti megbízást kizárólag olyan ügyféltől fogadhat el, aki az azonosságát igazoló okmányait a pénzügyi szolgáltató szervezetnek bemutatja, és akinek az azonosítását a pénzügyi szolgáltató szervezet elvégzi. Ezt a rendelkezést az egymással ténylegesen vagy vélelmezhetően összefüggő, több ügyleti megbízás esetén is alkalmazni kell úgy, hogy az azonosítást a fenti összeghatár átlépését előidéző ügyleti megbízás alkalmával kell elvégezni.”
(3) A Pmt. 2. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdések számozása (3)-(5) bekezdésre módosul, továbbá az (5) bekezdés felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzügyi szolgáltató szervezet az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor, írásbeli szerződéskötéskor (a továbbiakban: szerződéses kapcsolat létesítésekor) köteles az ügyfél, annak meghatalmazottja, illetve a rendelkezésre jogosult személy azonosítását elvégezni.”
„(5) A (4) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni:”
(4) A Pmt. a következő 2/A-2/D. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) A 2. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ügyfél köteles a pénzügyi szolgáltató szervezet részére arra a személyre vonatkozó írásbeli nyilatkozatot tenni, akinek a nevében, illetőleg javára vagyonkezelési, képviseleti vagy más megállapodás (megbízás) alapján, vagy anélkül eljár (a továbbiakban: tényleges tulajdonos).
(2) Jogi személy esetében tényleges tulajdonosnak tekintendő az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az a magánszemély vagy az a jogi személy, akinek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 23. § (2) bekezdése szerint meghatározott közvetlen irányítása alatt áll.
(3) A 2. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, amennyiben a szerződéses kapcsolat fennállása alatt bármikor kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, továbbá a 3. § (1) bekezdésében említett esetben, a pénzügyi szolgáltató szervezet az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben előírt nyilatkozat hiányában a pénzügyi szolgáltató szervezet a szerződéskötést, az ügyleti megbízást, illetőleg további ügyleti megbízások teljesítését megtagadja.
(5) A pénzügyi szolgáltató szervezet köteles minden tőle elvárható intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a tényleges tulajdonos azonosítását elvégezze.
2/B. § (1) Az ügyfél azonosítása során a pénzügyi szolgáltató szervezet köteles megkövetelni az alábbi azonosságot igazoló okiratok (okmányok) bemutatását:
a) belföldi természetes személy lakcímet igazoló hatósági igazolványa, személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa) vagy útlevele, külföldi természetes személy útlevele, személyi azonosító igazolványa, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, vagy a Magyar Köztársaság rendészeti szerve által kiállított tartózkodási engedélye;
b) jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén - a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek) a) pontban megjelölt okiratainak bemutatásán túlmenően -, ha a szervezet azonosítása korábban nem történt meg, az azt igazoló okiratot, hogy
1. a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy adószámmal rendelkezik, illetőleg az adóhatósági bejelentkezési kérelmét benyújtotta,
2. más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, illetőleg a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtotta,
3. külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;
c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet alapító okiratát (társasági szerződését).
(2) A pénzügyi szolgáltató szervezet az azonosítás során az alábbi adatokat köteles e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelő módon rögzíteni:
a) természetes személy
1. családi és utónevét, előző nevét, nők esetében leánykori családi és utónevét is,
2. lakcímét,
3. születési helyét, idejét,
4. állampolgárságát,
5. anyja leánykori családi és utónevét,
6. az azonosító okmányának típusát és számát,
7. az azonosító okmányt kiállító hatóság megnevezését, betűjelét,
8. külföldi természetes személy esetében az 1-7. pontban meghatározott adatok közül az azonosító okmány alapján megállapítható adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet;
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet
1. nevét, rövidített nevét,
2. székhelyének, fióktelepének címét,
3. főtevékenységét,
4. azonosító okiratának számát,
5. képviseletére jogosultak nevét és beosztását,
6. a kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatait;
c) a pénzügyi műveletre vonatkozó és ahhoz kapcsolódó legfontosabb adatokat.
(3) Szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a pénzügyi szolgáltató szervezetet értesíteni.