2/C. § A Magyar Köztársaság határát átlépő személy, amennyiben birtokában összesen egymillió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű forint vagy valuta van, köteles ezt a tényt a vámhatóságnak bejelenteni és a 2/B. § (2) bekezdésének a) pontjában felsorolt adatokat, továbbá a birtokában lévő pénz összegét és pénznemét a vámhatóság számára megadni.

2/D. § Háromszázezer forintot elérő, illetve meghaladó összegű pénzváltási tranzakció esetén a pénzváltási tevékenységet folytató pénzügyi szolgáltató szervezet köteles az ügyfelet azonosítani és ügyleti bizonylatán a 2/B. § (2) bekezdés a) pontjának 1. és 6-8. alpontjában, illetve jogi személy esetén ezen túlmenően a 2/B. § (2) bekezdés b) pontjának 1. és 2. alpontjában felsorolt adatokat feltüntetni.”

(5) A Pmt. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja az alábbiak szerint módosul:

[(1) Pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén az 1. § b) pontjában meghatározott személy köteles haladéktalanul:]

„b) a pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény felmerüléséről a (2) bekezdésben megjelölt személynek bejelentést tenni.”

(6) A Pmt. 3. §-ának (2) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:

„A kijelölt alkalmazott személyéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a pénzügyi szolgáltató szervezet öt munkanapon belül köteles tájékoztatást küldeni az ORFK részére.”

(7) A Pmt. az alábbi 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § A pénzügyi szolgáltató szervezet kivételesen felfüggesztheti a gyanús ügyletek lebonyolítását, ha pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény ellenőrzéséhez azonnali rendőri intézkedést lát szükségesnek. A pénzügyi szolgáltató szervezet ebben az esetben haladéktalanul köteles értesíteni az ORFK-t annak érdekében, hogy a bejelentés megalapozottságát ellenőrizhessék. Ha az ORFK pénzmosás alapos gyanúját - ha kormányrendelet rövidebb határidőt nem állapít meg, a munkaszüneti napra eső idő leszámításával huszonnégy órán belül - nem állapítja meg, az ügyletet haladéktalanul teljesíteni kell.”

(8) A Pmt. 4. §-ának (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(2) A bejelentési kötelezettség teljesítése nem tekinthető a bank-, értékpapír-, biztosítási és az üzleti titok megsértésének, vagy más - akár jogszabályon, akár szerződésen alapuló - adat- vagy információszolgáltatási korlátozás megsértésének.”

(9) A Pmt. 5. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(1) A pénzügyi szolgáltató szervezet és a vámhatóság a 2. §-ban és a 2/C. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott adatokat, okiratokat, valamint a 3. § szerinti kötelezettség teljesítését igazoló okiratokat legalább tíz évig, a 2. § (2) bekezdése alapján birtokába jutott adatokat, okiratokat a szerződéses kapcsolat megszűnését követő tíz évig köteles megőrizni.”

(10) A Pmt. az alábbi 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § A vámhatóság eljárására a 3-4. §-t értelemszerűen alkalmazni kell.”

(11) A Pmt. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy e törvény végrehajtásával kapcsolatos szabályokat rendeletben állapítsa meg.”

3. § (1) A takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) Takarékbetét: hitelintézetnél takarékbetét-szerződés (Ptk. 533. §) alapján takarékbetétkönyv vagy más okirat (a továbbiakban: okirat) ellenében elhelyezett pénzösszeg.

(2) Takarékbetétet kizárólag névre szólóan lehet elhelyezni. Takarékbetétet minden természetes személy elhelyezhet. Takarékbetét-szerződésben az elhelyező személytől (a továbbiakban: betétes) különböző, de takarékbetét elhelyezésre jogosult kedvezményezett is megjelölhető.

(3) A hitelintézet a betétest és kedvezményezett megnevezése esetén ez utóbbit is köteles a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény és az annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerint azonosítani, és az azonosítás adatait a takarékbetét, illetve a takarékbetét-szerződés megszűnését követő legalább tíz évig megőrizni. Azonosítás hiányában a hitelintézet a takarékbetétet, illetve a kedvezményezett megjelölését nem fogadhatja el.

(4) A hitelintézet az okiraton köteles feltüntetni a betétes, illetőleg a kedvezményezett családi és utónevét, születési helyét és születési idejét.”

(2) A Tvr. a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„15/A. § (1) A pénzmosás megelőzése érdekében a hitelintézet 2002. június 30. napját követően köteles a kétmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű takarékbetétek névre szólóvá történő átalakításával egyidejűleg a betétes, illetőleg a kedvezményezett adatait a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény alapján megküldeni az ORFK-nak.

(2) A pénzmosás megelőzése érdekében a hitelintézet 2004. december 31. napját követően a nem névre szóló takarékbetétet a betétes, illetőleg a kedvezményezett írásbeli kérelmére és az ORFK jóváhagyásával alakíthatja át névre szólóvá. A hitelintézet a kérelmet haladéktalanul továbbítja az ORFK-nak. Az ORFK a jóváhagyást pénzmosás alapos gyanúja esetén tagadja meg. Amennyiben az ORFK a kérelem benyújtását követő nyolc munkanapon belül a hitelintézetet nem értesíti a pénzmosás alapos gyanújáról, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni.”

(3) A Tvr. a következő 18-20. §-sal egészül ki:

„18. § A bemutatóra szólóan, fenntartás nélkül elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be a kibocsátó hitelintézetnek, és akinek az azonosítását a hitelintézet elvégezte. Az ilyen takarékbetétet a hitelintézet köteles a betétes első azonosításának időpontjában a betétes nevére szólóvá átalakítani.

19. § (1) A nem névre szólóan, a rendelkezési jog fenntartásával elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be a kibocsátó hitelintézetnek, a betétes által a takarékbetét-szerződésben meghatározott feltételt teljesítette (közölte), és akinek az azonosítását a hitelintézet elvégezte. Az ilyen takarékbetétet a hitelintézet köteles a betétes első azonosításának időpontjában a betétes nevére szólóvá átalakítani.

(2) A jeligére szólóan elhelyezett takarékbetét a tulajdonjog hitelt érdemlő igazolása mellett is átalakítható, ha a betétes a feltétel közlésére nem képes.

(3) A feltétel teljesítése (közlése) nem szükséges öröklés, jogerős bírósági határozat alapján történő átalakítás esetén, továbbá a takarékbetét végrehajtás alá vonása esetén történő kifizetéskor.

20. § A hitelintézet köteles a terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló törvény hatálybalépését megelőzően megkötött takarékbetét-szerződések esetén a betétes, illetőleg a kedvezményezett azonosítását az 1. § (3) bekezdése szerint az okirat első bemutatásakor elvégezni és az okiraton az 1. § (4) bekezdésében meghatározott adatokat feltüntetni.”

4. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 533. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Takarékbetétet névre szólóan lehet elhelyezni. Takarékbetét elhelyezhető a hitelintézetnél más kedvezményezett részére is.”

5. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Hptm.) 3. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(4) A Hpt. 3. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

’(8) Törvény korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla vezetését [3. § (1) bekezdésének d) pontja], váltóval saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenységet [3. § (1) bekezdésének g) pontja], továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, illetőleg magánnyugdíjpénztárak részére történő vagyonkezelést [3. § (1) bekezdésének l) és n) pontja] más jogi személy részére is lehetővé teheti.’”

(2) A Hptm. 141. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E törvény 1. §-ának (2) bekezdése, 4. §-ának (2) és (4) bekezdése, 5. §-a, 6. §-ának (7) bekezdése, 12. §-ának (3) és (5) bekezdése, 13. §-a, 17. §-ának (1) és (3) bekezdése, 20. §-a, 24-29. §-a, 31. §-a, 46. §-a, 58. §-a, 59. §-ának (3) bekezdése, 66. §-ának (2) bekezdése, 67. §-a, 68. §-a, 71. §-ának (1) bekezdése, 93. §-ának (2) bekezdése, 104. §-ának (4) és (5) bekezdése, 106. §-a, 108. §-ának (1) bekezdése, 110. §-a, 126. §-ának (3) bekezdése és 140. §-a az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.”

6. § Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 21. §-ának (1) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:

„Értékpapírt sorozatban kibocsátani, nyilvánosan forgalomba hozni kizárólag névre szólóan lehet.”

7. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. § (4)-(6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) az e törvény alapján kiadott engedélyével végezhető az (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi szolgáltatás, valamint a (2) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás.

(5) Az (1) bekezdés d), e) és m) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet a Felügyelet az MNB előzetes véleményének kikérésével engedélyezi.

(6) A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tevékenységet az MNB engedélyezi, ellenőrzi, illetve az ilyen engedélyt az MNB vonja vissza.”

(2) A Hpt. 5. §-ának (2) bekezdése az alábbi d) ponttal egészül ki:

[(2) Kizárólag hitelintézet jogosult]

„d) pénzváltási tevékenység végzésére.”

(3) A Hpt. 13. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. fejezetének III. címében meghatározott bűncselekmény, illetve hamis vád (Btk. 233. §), hatóság félrevezetése (Btk. 237. §), hamis tanúzás (Btk. 238. §), hamis tanúzásra felhívás (Btk. 242. §), mentő körülmény elhallgatása (Btk. 243. §), bűnpártolás (Btk. 244. §), a XV. fejezet VII. címében meghatározott bűncselekmény, illetve terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), légi jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), fegyvercsempészet (Btk. 263/B. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), a XVI. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmény, továbbá a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek, vagy olyan bűntett miatt ítélték el, amelyet bűnszervezet keretében követett el, úgyszintén az, akivel szemben e bűncselekmények bármelyike miatt büntetőeljárás van folyamatban, a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény 16. §-ában meghatározott időtartamig, illetve a büntetőeljárás befejezéséig pénzváltási tevékenységet végzőnél vezető állású személyként nem nevezhető ki, illetve vezető állású személynek nem választható meg, pénzváltási tevékenységet közvetlenül nem irányíthat, illetve ilyen tevékenységet közvetlenül nem végezhet.