[E törvény alkalmazásában:
a) Foglalkoztató:]
„6. a Területi Államháztartási Hivatal - ideértve a Fővárosi Államháztartási Hivatalt (a továbbiakban együtt: TÁH) is - számfejtési körébe a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltató esetében a járulékfizetési, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából a TÁH;
8. a központi költségvetési szerv központosított illetményszámfejtését végző illetményszámfejtő hely a járulék megállapítása, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, a biztosítottak bejelentése szempontjából.”
(2) A Tbj. 4. §-ának c) pontja a következő 12. alponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:
Társas vállalkozás:]
„12. a végrehajtói iroda.”
(3) A Tbj. 4. §-a d) pontjának 3. alpontja a következők szerint módosul:
[E törvény alkalmazásában:
Társas vállalkozó:]
„3. az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja.”
(4) A Tbj. 4. §-ának m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„m) A magánnyugdíjpénztár tagja: a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy.”
(5) A Tbj. 4. §-a a következő x) ponttal egészül ki:
„x) Közös háztartás: az eltartó lakóhelyével, illetőleg bejelentett magyarországi szálláshelyével megegyező:
1. a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgár, a bevándorolt, illetve menekültként elismert (belföldi) eltartó belföldi eltartott hozzátartozója esetén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény rendelkezései szerint bejelentett lakóhely;
2. a biztosított, illetve egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személy Magyarországon tartózkodó, külföldi eltartott hozzátartozója esetén, az eltartott családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedélye alapján, a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény rendelkezései szerint bejelentett szálláshely.”
(6) A Tbj. 24. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben a biztosított egyidejűleg magánnyugdíjpénztár tagja is, azonban a tagdíjfizetési kötelezettség kezdetét követően a 19. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti nyugdíjjárulékot fizet, a nyugdíjjárulék-túlfizetés összegét a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) az adóhatósággal az Art. szabályai szerint elszámolja, és azt tagdíj címén az érintett magánnyugdíjpénztárhoz pótbevallás benyújtásával egyidejűleg megfizeti.”
(7) A Tbj. 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyházi személy és a szerzetesrend tagja (a továbbiakban együtt: egyházi személy) után - ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő egyházi személyt - az egyház a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével a 19. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagdíjat (a továbbiakban: tagdíjat) fizet. A járulékot központilag, egy összegben az Art. szabályai szerint, a tagdíjat az érintett magánnyugdíjpénztárnak negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell bevallani és megfizetni.”
(8) A Tbj. 45. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 4. § n) pontjában meghatározott személy köteles a biztosítottá válását követő 15 napon belül foglalkoztatója felé nyilatkozni arról, hogy pénztártagságot kíván-e létesíteni. Amennyiben a nyilatkozat értelmében a biztosítottá váló nem kíván pénztártagságot létesíteni és a kizárólagos társadalombiztosítási rendszer mellett döntött, az erről szóló nyilatkozatot a foglalkoztató 15 napon belül megküldi az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. Amennyiben a biztosított a pénztártagság létesítése mellett döntött, úgy az általa választott pénztár megnevezését, címét, bankszámlájának számát biztosítottá válásától számított 15 napon belül köteles munkáltatójának bejelenteni.”
(9) A Tbj. 45. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történt (az Mpt. 123. §-ának (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott) visszalépés esetén a biztosított egyéni számláján nyilvántartott, a tag jogszerű követelésének megfelelő összeget a magánnyugdíjpénztár - a foglalkoztató és a tag egyidejű tájékoztatása mellett - a visszalépési kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles a biztosított személyi adataira és TAJ számára hivatkozással a Nyugdíjbiztosítási Alap javára átutalni és az átutalásról bevallást benyújtani. A bevallás havi bontásban tartalmazza a biztosított egyéni számláján jóváírásra került összeget.”
(10) A Tbj. 46. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A foglalkoztató a biztosítottakról - az egyéni vállalkozó a biztosítással összefüggő adatairól - köteles a külön törvényben meghatározottak szerint olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a biztosított nevét és személyi adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, a magán-nyugdíjpénztári tagságára vonatkozó adatot, a foglalkoztató adatait, a biztosítási időre és a szolgálati időre vonatkozó adatokat, a biztosítottól levont járulékok alapját és összegét, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó biztosítottak után a foglalkoztató, valamint a biztosított által - az illetékes igazgatási szervhez - fizetett egészségbiztosítási járulék összegét, továbbá a biztosított után fizetett tételes összegű egészségügyi hozzájárulást. A Munka Törvénykönyve Harmadik részének XI. fejezete alapján foglalkoztatott munkavállalót a kölcsönbeadó köteles nyilvántartásba venni.”
(11) A Tbj. 51. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) a) A PSZÁF a tagdíjbevallásra, önellenőrzésre, adatszolgáltatásra (a továbbiakban együtt: tagdíjbevallás) térítésmentesen nyomtatványokat rendszeresít. A PSZÁF meghatározza és közzéteszi a rendszeresített nyomtatványok tartalmát és formáját, gondoskodik arról, hogy azok az adatszolgáltatásra kötelezettek (bevallók) számára megfelelő helyen és időben álljanak rendelkezésre.
b) A tagdíjbevallás a PSZÁF által meghatározott módon, gépi adathordozón (mágneslemez, CD-lemez) is teljesíthető. A gépi adathordozón teljesített bevalláshoz mellékelni kell a rögzített adatokból előállított, összesített adatokat tartalmazó, kinyomtatott és cégszerűen aláírt adatlapot.
c) A tagdíjbevallás - a vonatkozó jogszabályi és technikai feltételek megléte esetén - minősített (fokozott biztonságú) elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumban, számítógépes hálózat útján is teljesíthető. Ebben az esetben a tagdíjbevallást a pénztárak is elektronikus dokumentum formájában tartják nyilván.
d) A gépi adathordozón vagy számítógépes hálózaton, elektronikus adatátviteli eszközzel, elektronikus dokumentum formájában történő tagdíjbevallás a PSZÁF által rendelkezésre bocsátott számítógépes program felhasználásával, a kiadott adatszerkezetnek teljes egészében megfelelő formátumban teljesíthető.
e) A számítógépes hálózaton, elektronikus dokumentum formájában előállított adatszolgáltatások teljesítésével kapcsolatban az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény rendelkezései az irányadók. A tagdíjbevallás részletes szabályait kormányrendelet tartalmazza.”
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
21. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés szerinti nyugdíjemelésnél a nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének - a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott - várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói ár növekedés mértékét.”
(2) A Tny. 62. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a (4)-(5) bekezdések rendelkezésein túlmenően a tényleges, illetőleg a várható makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretében a szükséges feltételek megléte esetén további kiegészítő intézkedéseket tegyen.”
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása
22. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 2. §-a (1) bekezdése b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény hatálya alá tartoznak:]
„b) a pénztárak által e törvényben foglaltak szerint létrehozott szervezet, valamint a számukra e törvény szerint szolgáltatást nyújtó természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság - a 4. § (2) bekezdés z) pontja szerinti szolgáltató - a pénztárak részére végzett tevékenysége tekintetében,”
(2) Az Mpt. 2. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény hatálya alá tartoznak:]
„d) azok a természetes személyek, akik a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alapján pénztárba beléptek,”
(3) Az Mpt. 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pénztárak részére vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységet végző pénzügyi intézményekre, befektetési vállalkozásokra és befektetési alapkezelőkre, és az ilyen tevékenységet végző egyéb szervezetekre a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvényben (a továbbiakban: Bit.), a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.), a tőkepiacról szóló törvényben foglaltakon kívül e törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.”
(4) Az Mpt. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Természetes személy önkéntes döntése alapján válhat pénztártaggá, ha 42. életévének betöltése előtt, első ízben 1998. június 30-át követően válik a Tbj. szerint biztosítottá (a továbbiakban: pályakezdő). Az előzőektől eltérően pályakezdőnek minősül az is, aki oktatási intézmény nappali tagozatán - iskolarendszerű képzés keretében - folytatott legutolsó tanulmányai megszűnését követően első ízben válik a Tbj. szerint biztosítottá, és ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét.”
(5) Az Mpt. 4. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]