2001. évi LXXXV. törvény

a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról1

E törvény célja, hogy védelmet nyújtson a büntetőeljárásban részt vevő, az igazságszolgáltatást tevékenyen segítő, továbbá azokkal közeli kapcsolatban álló olyan személyek számára, akik erre tekintettel kerülnek fenyegetett helyzetbe és személyes biztonságuk az állam fokozott védelmét igényli; célja továbbá, hogy az érintettet fenyegető veszély mértékéhez igazodva különleges intézkedések alkalmazásával segítse elő a bűnözés - különösen a kiemelkedő súlyú, elsősorban a szervezetten elkövetett bűncselekmények - elleni küzdelmet, a bűnüldözés, az igazságszolgáltatás érdekeinek hatékony érvényesítését.

Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában

1. Védelmi Program: a büntetőeljárásban részt vevő tanú, sértett, terhelt, illetve ezen személyek hozzátartozója, továbbá az érintettre tekintettel fenyegetett helyzetben lévő más személy védelmének a személyi védelem keretében nem biztosítható olyan szervezett formája,

a) amelyet a rendőrség - polgári jogi jogviszony keretében - a fenyegetett helyzetben lévő személlyel megkötött megállapodás szerint végez, és

b) amelynek során különleges intézkedések alkalmazása (16. §), illetve - az érintett társadalmi beilleszkedésének elősegítése érdekében - mentális, szociális, gazdasági, humán és jogi támogatás nyújtása szükséges;

2. megállapodás: a rendőrség és a fenyegetett helyzetben lévő személy által - polgári jogi jogviszony keretében - megkötött, a Védelmi Programba való felvételről, az abban való együttműködésről, a Védelmi Programban részt vevők jogairól és kötelezettségeiről szóló megállapodás;

3. személyi védelem: a rendőrségnek, a határőrségnek, a vám- és pénzügyőrségnek, valamint a büntetés-végrehajtási szervezetnek a büntetőeljárásban részt vevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtási szabályairól szóló külön jogszabály (a továbbiakban: a személyi védelemről szóló jogszabály) szerint folytatott intézkedése;

4. büntetőeljárásban részt vevő: a terhelt, a védő, a sértett, az egyéb érdekeltek, a sértett és az egyéb érdekeltek képviselői, a tanú, a tanú ügyvédje, a szakértő, szaktanácsadó, a tolmács, a hatósági tanú;

5. nyomozó szerv: a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott nyomozó hatóság nyomozást folytató szerve;

6. védelmet ellátó szerv: a Védelmi Program keretében igénybe vehető intézkedések ellátására jogosult szerv;

7. kiemelkedő súlyú bűncselekmény: különösen az a bűncselekmény, amelynél felismerhetők a szervezett bűnözés vagy a nemzetközi bűnözés ismérvei, vagy amelynek tárgya a terrorizmussal, zsarolással, pénzmosással, kábítószer- vagy fegyverkereskedelemmel, prostitúcióval, pedofíliával, valamint az ezekkel összefüggésben elkövetett élet és testi épség elleni bűntettel kapcsolatos;

8. fenyegetett helyzetben lévő személy: az a személy, akinek - a büntetőeljárásban való részvétele, illetve a büntetőeljárás során jogai érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének akadályozása, illetve meghiúsítása végett elkövetett vagy kilátásba helyezett személy elleni erőszakos avagy közveszélyt okozó bűncselekmény miatt - a Védelmi Programba való felvétele indokoltnak látszik, valamint - a törvényben meghatározott esetekben - a büntetőeljárás résztvevőjéhez fűződő kapcsolatára tekintettel az a személy is, akivel szemben ilyen bűncselekményt követtek el, illetve valószínűsíthető, hogy ilyen bűncselekményt fognak elkövetni és védelme indokoltnak látszik;

9. érintett: a Védelmi Program hatálya alatt álló személy, továbbá az, akinek a személyazonossága megváltoztatását rendelték el;

10. hozzátartozó: a védelem alatt álló személlyel közös háztartásban - kivételesen a közös háztartáson kívül - élő házastárs, továbbá az élettárs, a jegyes, a leszármazó - ideértve az örökbe fogadott és a nevelt gyermeket is -, valamint kiskorú érintett esetén a szülő - ideértve az örökbefogadót vagy nevelőszülőt is - és a gyermek állandó felügyeletével megbízott személy;

11. Tanúvédelmi Szolgálat: a rendőrségen belül a Védelmi Program ellátására létrehozott szervezeti egység;

12. harmadik személy: az állam, valamint azon egyéb jogi személyek, jogi személyiség nélküli társaságok és természetes személyek, akikkel a Védelmi Program tartama alatt az érintett jogviszonyban áll;

13. ügyvivő: az érintett által a Védelmi Programba való felvételkor megjelölt azon személy, aki a Tanúvédelmi Szolgálat egyetértésével, az érintett érdekében, annak polgári jogi jogviszonyaiban, illetve egyéb ügyeiben eljár és - ha jogszabály lehetővé teszi - az érintettet képviseli;

14. adatzárlat: a Tanúvédelmi Szolgálatnak az adatkezelő szervek részére előírt, az érintettre vonatkozó adatoknak harmadik személy részére történő szolgáltatását megtiltó vagy korlátozó rendelkezése;

15. a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresés jelzésének előírása: a Tanúvédelmi Szolgálat által az adatkezelő szerv részére előírt, harmadik személynek az érintett eredeti vagy fedő-, illetve új adatai szerint nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresésről való értesítési kötelezettsége;

16. személyazonosító adat: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint meghatározott természetes személyazonosító adat;

17. új személyazonosító adat: a megváltoztatott személyazonossághoz, az érintett új életviteléhez, életkörülményeihez, valamint az érintett hatékony védelméhez elengedhetetlenül szükséges, megváltoztatott tartalmú adatok.

A Védelmi Program hatálya, a megállapodás kezdeményezése, megkötése, feltételei

2. § (1) Védelmi Program (a továbbiakban: Program) a büntetőeljárás tartama alatt, illetve a büntetőeljárás befejezését követően alkalmazható.

(2) Megállapodás a kiemelkedő súlyú bűncselekménnyel összefüggő büntetőeljárásban részt vevő, a hatósággal együttműködő tanúval, sértettel vagy terhelttel köthető, feltéve, ha

a) olyan vallomást tett vagy kíván tenni, amely kiemelkedő súlyú bűncselekmény lényeges körülményeire, bűnszervezet összetételére, tevékenységére, bűnszervezettel fenntartott kapcsolatára, bűnszervezet által tervezett vagy elkövetett bűncselekményekre vonatkozik;

b) a vallomása a tényállás felderítését, bizonyítását, az elkövető kilétének megállapítását és felelősségre vonását jelentősen segítette vagy segítheti, és ha megalapozottan feltehető, hogy más módon a bizonyíték beszerzése kilátástalan vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna, és a megállapodás megkötésével a bizonyíték beszerzése valószínűsíthető,

c) a büntetőeljárásban való részvétele miatt, illetve a büntetőeljárási jogai érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének akadályozása, illetve meghiúsítása végett ellene személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követtek el vagy valószínűsíthető, hogy ellene ilyen bűncselekményt követnek el, és

d) a fenyegetett helyzetben lévő személy, illetve az érintett védelme a személyi védelem keretében nem biztosítható, ezért különleges óvintézkedések (16. §) alkalmazása szükséges.

3. § Megállapodás a 2. §-ban meghatározottak személyére tekintettel azok hozzátartozójával, továbbá - kivételesen - más személlyel is köthető, ha azt a fenyegetett helyzetben lévő személy vagy az érintett méltányolható helyzete indokolja és a védelem céljával összeegyeztethető.

4. § (1) A megállapodás megkötésének kezdeményezését a fenyegetett helyzetben lévő személy kérheti, illetve a megállapodás megkötését - hivatalból, a fenyegetett helyzetben lévő személy hozzájárulásával - az 5. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott nyomozó szerv, ügyész vagy az eljáró tanács elnöke (egyes bíró) önállóan is kezdeményezheti.

(2) A fenyegetett helyzetben lévő személy a megállapodás megkötésének kezdeményezése iránti kérelmét a büntetőeljárás alatt, valamint azt követően a megállapodás megkötésének kezdeményezésére az 5. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott jogosultnál terjesztheti elő.

(3) A fenyegetett helyzetben lévő személy kérelme esetén megállapodás kizárólag akkor köthető, ha a megállapodást az 5. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott jogosult kezdeményezi. A megállapodás kezdeményezésére jogosult a kérelem tárgyában annak előterjesztésétől számított három napon belül dönt.

5. § (1) A megállapodás megkötését a büntetőeljárás tartama alatt az ügyész egyetértésével az a nyomozó szerv, továbbá ügyész vagy az eljáró tanács elnöke (egyes bíró) kezdeményezheti, amely előtt a büntetőeljárás folyik.

(2) A büntetőeljárás befejezését követően az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás megkötését az a nyomozó szerv kezdeményezheti, amely előtt a büntetőeljárás folyt. A büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartott esetében a megállapodás megkötését a büntetés-végrehajtási intézet, az ügyész, illetve a büntetés-végrehajtási bíró is kezdeményezheti.

(3) A megállapodás megkötését a Tanúvédelmi Szolgálatnál (a továbbiakban: Szolgálat) kell kezdeményezni, amely tizenöt napon belül

a) a kezdeményezést elutasítja, ha az előzetes pszichológiai és a biztonsági kockázatot felmérő vizsgálat alapján a fenyegetett helyzetben lévő személy a védelemre alkalmatlan;

b) egyetértése esetén a megállapodás megkötésére irányuló megindokolt javaslatát az országos rendőrfőkapitányhoz állásfoglalásra felterjeszti.

6. § (1) Az országos rendőrfőkapitány a Szolgálatnak az 5. § (3) bekezdés b) pontja szerint tett javaslata alapján a kezdeményezés elutasítása tárgyában vagy megállapodás megkötése iránti szándékáról a megállapodás kezdeményezésétől számított három napon belül foglal állást.

(2) A Szolgálat az országos rendőrfőkapitány (1) bekezdés szerint kialakított állásfoglalásáról értesíti a megállapodás megkötését kezdeményezőt, valamint - a megállapodás megkötését kezdeményező útján - a megállapodás kezdeményezése iránti kérelmet előterjesztőt, illetve - ha a fenyegetett helyzetben lévő személy kiskorú, korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen - a törvényes képviselőt, a gondnokot vagy a gyámot.

7. § (1) Ha az országos rendőrfőkapitány a megállapodás megkötésével egyetért, a fenyegetett helyzetben lévő személlyel a Szolgálat önállóan köt megállapodást, feltéve, ha

a) az 1. számú mellékletben foglalt nyilatkozatot megteszi;

b) a 11. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségeit - e törvényben meghatározott kivétellel - teljesíti, illetve követeléseit, igényeit érvényesíti.

(2) A 3. §-ban meghatározott hozzátartozóval vagy más személlyel az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kezdeményezés hiányában akkor köthető megállapodás, ha a 2. §-ban meghatározott személyt a Programba már felvették.