(3) A Program a megállapodás megkötésével kezdődik. A megállapodásban a 2. számú mellékletben meghatározottakról rendelkezni kell.

(4) A megállapodásból származó viták rendezése érdekében a felek egyeztetést kötelesek folytatni. Amennyiben az egyeztetés keretében három napon belül a vitás kérdést nem sikerül rendezni, a felek bármelyike bírósághoz fordulhat. Az eljárás lefolytatására kizárólag a Fővárosi Bíróság az illetékes, amely a felek közötti jogvitát peren kívüli eljárásban bírálja el. Szükség esetén a bíróság a feleket személyesen is meghallgathatja.

(5) A megállapodás egy hiteles másolatát bírósági eljárás kezdeményezése esetén a Szolgálatnak az eljáró bíróságnál letétbe kell helyeznie.

8. § (1) Ha az 5. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogosult a megállapodás megkötését kiskorú, korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy Programba való felvétele érdekében kezdeményezi, a Szolgálat a törvényes képviselővel, a gondnokkal, illetve a gyámmal köt megállapodást.

(2) Ha a védelemre a törvényes képviselő, a gondnok, illetve a gyám cselekménye szolgáltatott okot, vagy egyébként a fenyegetett helyzetben lévő és a törvényes képviselője, a gondnoka, illetve a gyámja között érdekellentét áll fenn, a megállapodást - ha erre lehetőség van - más törvényes képviselővel, gondnokkal vagy gyámmal kell megkötni. Más törvényes képviselő, gondnok, gyám hiányában eseti gondnok kirendelése iránt kell intézkedni.

A védelmet ellátó szerv

9. § (1) A Program előkészítéséért és végrehajtásáért a rendőrség szervezetén belül létrehozott Szolgálat felelős.

(2) A Szolgálat a büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartott érintett esetében a Programot a büntetés-végrehajtási szervezettel együttműködve hajtja végre.

10. § A Szolgálat a Program keretében a 16. § (1) bekezdésében foglalt különleges óvintézkedések indokoltságáról és - ha feltételei fennállnak - alkalmazásáról önállóan dönt, illetve azokat önállóan kezdeményezi.

A harmadik személyekkel szembeni jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályok, az ügyvivő

11. § (1) Az érintettnek harmadik személlyel, illetve harmadik személynek az érintettel szemben fennálló kötelezettségeit, követeléseit, igényeit (a továbbiakban együtt: követelés) e törvény rendelkezései nem érintik. A Programba való felvétel, különösen a személyazonosság megváltoztatása esetén - ha ez lehetséges - olyan helyzetet kell teremteni, hogy az érintett a harmadik személlyel, a harmadik személy pedig az érintettel szemben fennálló követeléseit még az intézkedés megkezdése előtt teljesíthesse, illetve az ezek teljesítésének érvényesítéséhez szükséges lépéseket megtehesse.

(2) Az érintett - az 1. számú mellékletben foglaltak szerint - a Programba való felvételekor köteles nyilatkozni harmadik személlyel szemben, illetve harmadik személynek vele szemben fennálló követeléséről. Az érintett a Program tartama alatt keletkezett követelést is köteles a Szolgálatnak haladéktalanul bejelenteni.

(3) Ha az érintett Programba való felvételéhez kiemelkedő bűnüldözési vagy igazságszolgáltatási érdek fűződik és az érintett az (1) bekezdés értelmében kötelezettségeit önhibáján kívül nem tudja teljesíteni, a Szolgálat az e célra rendelt költségvetési előirányzat felhasználásával gondoskodik a követelés teljesítéséről. Ehhez a harmadik személy hozzájárulására nincs szükség. Az érintett a Szolgálat által helyette teljesített követelés összegét - az akadályoztatás megszűnését követően - haladéktalanul köteles megtéríteni. A Szolgálat az érintettől a kötelezettség teljesítésével kapcsolatosan felmerült szükséges kiadásainak megtérítését is követelheti.

(4) Ha bíróság vagy más hatóság jogerős határozata

a) az érintettet más személy tartására, illetve gondozására kötelezte és az érintett e kötelezettsége teljesítésében a Programba való felvétele folytán akadályoztatva van, továbbá,

b) ha azt a jogosult méltányolható magánérdeke indokolja,

a jogosult - az érintett hozzájárulásával, az akadály megszűnéséig, a (3) bekezdésben foglaltak szerint - a kötelezettség mértékének megfelelő támogatásban részesíthető.

12. § (1) A Szolgálat az érintett nyugellátásának megállapítása érdekében adatokat kérhet be az adatkezelő szervtől és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerint a nyugellátásra való jogosultságot és annak összegét határozattal megállapíthatja. A megállapított nyugellátásról a nyugdíjfolyósító szervet a Szolgálat a határozat megküldésével értesíti.

(2) A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a belügyminiszterhez fellebbezés nyújtható be. A miniszter határozata ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül keresettel a bírósághoz lehet fordulni. Az eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróság az illetékes. A bíróság a felek közötti jogvitát zárt tárgyaláson bírálja el.

(3) A Szolgálat az egészségügyi szolgáltatások, illetve ellátások igénybevétele, valamint a társadalombiztosítási juttatások összegének megállapítása érdekében adatokat kérhet be az adatkezelő szervtől, és a megállapított társadalombiztosítási juttatásra való jogosultságról, illetve annak mértékéről az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt értesíti. A jogorvoslati jogosultságra vonatkozóan a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Ha a Szolgálat (1) és a (3) bekezdésben meghatározott szerveket a megállapított nyugellátásról, valamint a megállapított társadalombiztosítási juttatásra való jogosultságról, annak mértékéről értesíti, azt követően a nyugdíj folyósítása, illetve az egészségügyi szolgáltatások, valamint az ellátások igénybevétele az általános szabályok szerint történik.

13. § (1) A 35. § (1) és (3) bekezdése alapján magánszemélynek kifizetett támogatás jövedelmet pótló összegéből a kifizetőnek 20% forrásadót kell levonnia és befizetnie az adóhatósághoz. A magánszemélynek ezt a jövedelmet nem kell összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetőleg a magánszemély részére igazolást kiadnia. A támogatásnak a nem jövedelmet pótló összegét a magánszemély jövedelmének kiszámításánál nem kell figyelembe venni.

(2) A Program tartama alatt az adatzárlattal, valamint a személyazonosság megváltoztatásával érintett adózó adóügyében az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által kijelölt igazgatóság jár el.

14. § (1) Az érintett ügyei vitelére jogosult, a Szolgálat által jóváhagyott ügyvivőt hatalmazhat meg. Az érintett - ügyei vitelére - a Szolgálatot is meghatalmazhatja.

(2) Az ügyvivő a Szolgálat által megjelölt módon képviseli az érintettet. Az érintett a Szolgálat közreműködésével tarthat kapcsolatot az ügyvivővel.

Sürgősségi intézkedések

15. § (1) Halaszthatatlan szükség esetén, ha a késedelem veszéllyel jár és a megállapodás megkötése valószínűsíthető, a Szolgálat vezetője a személyi védelmet, valamint a 16. § (1) bekezdésének a) pontjában írt intézkedéseket - a fenyegetett helyzetben lévő személy, illetve az érintett kérelmére vagy az 5. §-ban meghatározott hatóság kezdeményezésére - a megállapodás megkötését megelőzően is elrendelheti (sürgősségi intézkedés).

(2) A sürgősségi intézkedés kezdeményezésével egyidejűleg a megállapodás megkötését is kezdeményezni kell.

(3) Ha a megállapodás megkötésére nem kerül sor és a személyi védelem feltételei sem állnak fenn, a sürgősségi intézkedéseket haladéktalanul meg kell szüntetni. Ha a személyi védelem feltételei fennállnak, a személyi védelemről szóló jogszabályban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

Különleges óvintézkedések, a Szolgálat megkeresései

16. § (1) A Szolgálat az érintett élete, testi épsége, személyi szabadsága elleni jogellenes cselekmény megelőzése érdekében a következő különleges óvintézkedéseket (a továbbiakban: óvintézkedés) alkalmazhatja:

a) lakóhely, tartózkodási hely megváltoztatásával az érintett biztonságos helyen való elhelyezése (elköltöztetése), illetve a Programba bevont fogva tartottnak az elhelyezéséül szolgáló büntetés-végrehajtási intézetből másik büntetés-végrehajtási intézetbe történő átszállítása;

b) személyi védelem igénybevétele;

c) nyilvántartásokban adatzárlat elrendelése, illetve a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresések jelzésének előírása;

d) névváltoztatás;

e) a személyazonosság megváltoztatása;

f) a nemzetközi együttműködésben való részvétel.

(2) A Szolgálat a veszélyhelyzet fokát mérlegelve - a védelem kezdeményezésére jogosult véleményét is figyelembe véve - az érintettel kötött megállapodás során határozza meg a védelem módját. A védelem módjai közül egyidejűleg több is alkalmazható.

(3) Az érintett biztonságát közvetlenül fenyegető és másként el nem hárítható veszély esetét kivéve nem alkalmazható a védelem olyan módja, amelyet az érintett a megállapodásban kizár vagy az ellen egyébként tiltakozik.

(4) A Program hatálya alatt álló személy esetében a személyi védelem elrendelésére a Szolgálat vezetője jogosult.

17. § (1) Ha a 16. § (1) bekezdésében meghatározott óvintézkedés más szerv közreműködését igényli, a Szolgálat - az óvintézkedés végrehajtásában való közreműködés érdekében - e szervet megkeresi.

(2) A Szolgálat feladatai teljesítése érdekében bármely adatkezelési rendszerből - az adatkérés céljának megjelölésével - adatokat kérhet.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha az óvintézkedés keretében, közokirat valótlan adatokon alapuló megváltoztatása, módosítása vagy új közokirat kiállítása érdekében ilyen okiratok kiállítására jogosult hatóság, illetve szerv megkeresése szükséges.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott esetekben a Szolgálat megkeresésének teljesítése nem tagadható meg. A költségvetési szervek a Szolgálat megkeresését térítésmentesen kötelesek teljesíteni.

(5) A Program végrehajtása keretében alkalmazott különleges óvintézkedések (16. §) körében folytatott hatósági eljárási cselekményekért, szolgáltatásokért az érintett illeték, illetve díj megfizetésére nem kötelezhető.

A védelmet ellátó szerv és az érintett jogai és kötelezettségei

18. § A Szolgálat - a megállapodás keretei között, a védelem céljai érdekében - javasolhatja az érintett életmódjának megváltoztatását. A javaslat figyelmen kívül hagyása vagy az attól való eltérés következményeire a védelmet ellátó szerv az érintettet figyelmezteti.

19. § (1) A Szolgálat az érintettet köteles tájékoztatni a tett, illetve tervezett intézkedésekről. Ha a Szolgálat az érintett biztonságát fenyegető újabb körülményt észlel, számára további, a követendő magatartásra vonatkozó ajánlásokat tesz.

(2) Az érintett tájékoztatása a sürgősségi intézkedések megtételét nem késleltetheti.

(3) Ha az érintett kiskorú, illetve korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy, a Szolgálat az érintetten kívül a törvényes képviselőt, illetve a gondnokot vagy gyámot is köteles értesíteni az (1) bekezdésben írt körülményekről.