q) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet 28. §-ának d) pontja;

r) a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 32. §-ának (2) bekezdésében, 33. §-ának (2) bekezdésében és 34. §-ának (2) bekezdésében az „és deviza” szövegrész, valamint a 161. §-a;

s) a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 16. §-ának (3) bekezdésében „A devizabűncselekmény (Btk. 309. §)” szövegrész, valamint 29. §-ának (2) bekezdése;

t) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 68. §-ának (1) bekezdésében a „devizahatóságtól” kifejezés, valamint a 68/E. §-a;

u) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 3. §-ának (1) bekezdésében a „vagy devizapolitikai” szövegrész;

v) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 23. §-ának (1) bekezdése, 60. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „devizajogszabályok alkalmazásában” szövegrész, 61. §-ának (5) bekezdésében a „devizajogszabályok alkalmazásában” szövegrész;

w) a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény végrehajtására kiadott 88/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet.

(2) Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 3. számú mellékletének a pénzintézet adatszolgáltatására vonatkozó D/5. pontja 2002. június 1-jén hatályát veszti.

Módosuló törvények

7. § A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Btv.) 30. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A társaság vagyonát - devizakülföldi társaság kivételével - forintban kell kifejezni, és a társaság könyveit forintban kell vezetni.”

8. § (1) A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 12. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott jegyzett tőkét - devizakülföldi társaság kivételével forintban, forintra kerekítve kell meghatározni. Ha a cégbejegyzést követően a cég jegyzett tőkéjének mértéke megváltozik, a cégjegyzék a továbbiakban a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás mértékét már nem tünteti fel. Szövetkezet esetében a jegyzett tőke változását évente egy alkalommal kötelező - legkésőbb a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását követő tizenöt napon belül - a cégbíróságnak bejelenteni, a beszámoló fordulónapja szerinti állapotnak megfelelően.”

(2) A Ctv. 12. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott pénzforgalmi számlára vonatkozó adatot a számlát vezető pénzügyi intézmény számítógépes adattovábbítás útján köteles bejelenteni a cégbíróságon a számla megnyitását követő 8 napon belül. Ez a rendelkezés irányadó a pénzforgalmi számla megszűnése esetén is. A bejelentés nem esik illeték, illetve közzétételi költségtérítés fizetési kötelezettség alá. Az adat bejegyzése és közzététele automatikusan, a törvény erejénél fogva történik meg. Ha a számlavezető pénzügyi intézmény e kötelezettségének nem, vagy nem határidőben tesz eleget, a cégbíróság ezt közli a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével.”

(3) A Ctv. 29. §-a a következő (6)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

„(6) Az adószám, valamint a statisztikai számjel változását az azt megállapító szervezet közli a cégbírósággal. A 25. § (1) bekezdése szerinti számítógépes rendszer útján a változás bejegyzése automatikusan, a törvény erejénél fogva történik meg.

(7) A cég pénzforgalmi számlájával kapcsolatos változást a számlát vezető pénzügyi intézmény közli a cégbírósággal számítógépes adattovábbítás útján. A változás bejegyzése és közzététele automatikusan, a törvény erejénél fogva történik meg.”

9. § (1) A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Bit.) a következő 42/B. §-sal egészül ki:

„42/B. § A 42/A. § tekintetében a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve a megyei (Fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségek járnak el a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény rendelkezései szerint.”

(2) A Bit. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés g) és h) pontja, valamint - ha a biztosítási állományt külföldön bejegyzett biztosítótól veszik át - c) pontja tárgyában kiadott felügyeleti engedély nem mentesíti a kérelmezőt a tevékenység helye szerinti ország előírásai által megkívánt egyéb engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.”

(3) A Bit. 58. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Magyarországon bejegyzett biztosító a Felügyelet engedélyével átvehet biztosítási szerződésállományt külföldön bejegyzett biztosítótól is.”

10. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 27/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha

a) az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, vagy

b) 100%-ban állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy

c) koncessziós társaság

szerencsejáték szervező tevékenységet konvertibilis pénznemben végez, köteles a téteket konvertibilis pénznemben feltüntetni.”

11. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a következő új 10/A. §-sal egészül ki:

„10/A. § E törvény hatálya alá tartozó bevételek és kiadások - az e törvényben szabályozott kivételekkel - kizárólag forintban teljesíthetők.”

12. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB törvény) 11. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) Az MNB külföldi pénznemek forintra és forintnak külföldi pénznemekre való átszámítására vonatkozó hivatalos árfolyamokat jegyez és tesz közzé.”

(2) Az MNB törvény a következő 60/A. §-sal egészül ki:

„60/A. § (1) A devizabelföldi és a devizakülföldi a hitelintézetnek statisztikai célra köteles megadni - a 67/A. § felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nemzetközi fizetési forgalom jogcímek közüli választással - a valutavásárlás és valutaeladás, valamint a belföldi és a külföldi közötti átutalások esetén az általa kezdeményezett átutalás, vagy a javára érkezett számlajóváírás, valamint a valutavásárlás és -eladás jogcímét.”

(3) Az MNB törvény a következő 67/A. §-sal egészül ki:

„67/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a nemzetközi fizetési forgalom jogcímeit. A rendeletet az MNB egyetértésével kell kiadni.”

13. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 14. §-ának (2) bekezdésében az „érvényes” kifejezés helyébe a „törvényes” kifejezés lép.

14. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„98. § Arany, platina, ezüst, továbbá fizetőeszköz lefoglalásakor a végrehajtó az értéket magához veszi, a lefoglalt külföldi pénzt a foglalást követő munkanapon a végrehajtói letéti számlára befizeti. Ugyanígy kell eljárni, ha az adós külföldi pénznemben fizeti meg a végrehajtónak a tartozást.”

(2) A Vht. 100. §-ában a „24 órán belül” szövegrész helyébe „a foglalást követő munkanapon” szövegrész lép.

(3) A Vht. VIII. fejezete a következő alcímmel és 163/A. §-sal egészül ki:

„A kifizetés pénzneme

163/A. § (1) A végrehajtás során befolyt összeget a kifizetés napja szerint érvényes, a végrehajtói letéti számlát vezető hitelintézet által jegyzett devizavételi árfolyam figyelembevételével, a végrehajtható okiratban foglalt pénznemben kell a végrehajtást kérőnek kifizetni. A kifizetést az adós részére forintban kell eszközölni, kivéve a lefoglalt külföldi pénzt (98. §).

(2) A végrehajtás során befolyt összegnek az (1) bekezdés szerinti kifizetéséhez szükséges átváltás költsége a végrehajtási költségek körébe tartozik.”

15. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„65. § A nemzetbiztonsági szolgálatok a 63. § (2) bekezdésében meghatározott körben külön korlátozás nélkül valutát kezelhetnek.”

16. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 68/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„68/C. § A rendőrség a 68/A. § (2) bekezdésében meghatározott körben külön korlátozás nélkül valutát kezelhet.”

17. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-a 28. pontjának bevezető szövegrészében a „bejegyzett” kifejezés helyébe a „gazdasági társaságokról szóló törvényben foglaltak szerint alapított” kifejezés lép.

18. § A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 148. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A vámfizetésre kötelezett - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a vámhatóságnak köteles bejelenteni valamennyi pénzforgalmi számlaszámát és a számlát vezető pénzügyi intézmény nevét.”

19. § Ahol törvény vagy más jogszabály devizajogszabályt említ, ott a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény helyett e törvényt kell érteni.

Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés

20. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek az Európai Közösséget létrehozó szerződésének 56-60. Cikkeivel és a 119-120. Cikkeivel, valamint a Tanács a Szerződés 67. Cikkének végrehajtásáról szóló 88/361/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.