II. Fejezet
A SZOLGÁLATI VISZONYRA VONATKOZÓ ALAPELVEK
A rendeltetésszerű joggyakorlás és kötelezettségteljesítés
5. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni.
(2) A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások zaklatására, jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, lehetséges véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet.
(3) A kötelezettség teljesítése különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az indokolatlan érdek- vagy jogsérelmet okoz.
(4) A rendeltetésellenes joggyakorlás és kötelezettségteljesítés hátrányos következményeit orvosolni kell.
A hátrányos megkülönböztetés tilalma
6. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatban az állomány tagjaira vonatkozóan tilos minden hátrányos megkülönböztetés, így különösen a nem, kor, családi állapot, nemzetiség, faj, származás, vallás, politikai meggyőződés, érdek-képviseleti szervezethez való tartozás vagy ezzel összefüggő tevékenység, továbbá minden egyéb, a szolgálati viszonnyal össze nem függő körülmény miatt.
(2) E törvény alkalmazása során közvetett hátrányos megkülönböztetés valósul meg, ha az állomány - az (1) bekezdésben felsorolt jellemzők alapján - túlnyomórészt egységes csoportnak tekinthető részét a szolgálati viszonnyal kapcsolatos, formálisan mindenkivel szemben azonos követelményt támasztó vagy mindenkinek azonos jogot biztosító rendelkezés, intézkedés, feltétel, gyakorlat aránytalanul kedvezőtlenül érinti. Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek, ha a rendelkezés, intézkedés, feltétel, gyakorlat szükséges, illetve objektív tényekkel indokolható.
(3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazása során szolgálati viszonnyal kapcsolatos a szolgálati viszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárással összefüggő rendelkezés, intézkedés, feltétel, gyakorlat is.
(4) A Honvédség megkülönböztetés nélkül biztosítja - kizárólag a szakmai képességek, a gyakorlat és a teljesítmény, továbbá a szolgálatban eltöltött idő alapján a rendfokozati és a beosztási kötöttségekre figyelemmel - az állomány tagjának előmeneteli lehetőségét.
(5) Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a szolgálat hivatásos vagy szerződéses jellegéből, a szolgálati időből, a rendfokozatból és a beosztásból eredő megkülönböztetés.
(6) Szolgálati viszonyra vonatkozó szabály az állomány meghatározott körére - a szolgálati viszonnyal összefüggésben - azonos feltételek esetén előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.
(7) Ha a hátrányos megkülönböztetés tilalmának vagy a jogszerű megkülönböztetés szabályainak megszegésével kapcsolatban szolgálati jogvitára kerül sor, a Honvédségnek kell bizonyítania, hogy eljárása az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat nem sértette.
(8) A hátrányos megkülönböztetés következményeit megfelelően orvosolni kell. Az állomány hátrányosan megkülönböztetett tagja jogsérelmének orvoslása nem járhat az állomány más tagja jogainak megsértésével, illetve csorbításával.
Jognyilatkozatok
7. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat (megállapodásokat) - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. Az állomány tagjának kérésére azonban a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha az írásbeliség egyébként nem kötelező. Nem minősül a szolgálati viszonnyal kapcsolatos nyilatkozatnak a szolgálati feladatok végrehajtására vonatkozó parancs vagy intézkedés.
(2) Írásbeliséghez kötött a szolgálati viszony létesítésére, szünetelésére, módosítására és megszüntetésére, az állomány tagjának kinevezésére, előléptetésére, elismerésére, illetménybesorolására, beiskolázására, áthelyezésére, vezénylésére, megbízására, helyettesítésére, valamint alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat, a teljesítményértékelés, a minősítés, a vezetői értékelés, a fegyelmi, a kártérítési határozat, továbbá a külön törvény szerinti vagyonnyilatkozatról, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez való hozzájárulásról és az ellenőrzés eredményéről készült irat.
(3) Az írásbeli nyilatkozatot közölni kell az állomány tagjával. A nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt az állomány tagjának vagy az átvételre jogosult személynek kézbesítették, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben és formában az állomány tagjával ismertették. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadta, vagy azt szándékosan megakadályozta. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(4) Az alaki kötöttség megsértésével tett nyilatkozat érvénytelen. A Honvédség írásbeli intézkedését köteles megindokolni, ha az ellen az állomány tagja jogorvoslatot kezdeményezhet. Az írásbeli intézkedésben a jogorvoslat módjára és határidejére utalni kell.
A jognyilatkozat megtámadhatósága, semmissége
8. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozat megtámadható, ha
a) a szolgálati viszonynak a 40. § (1) bekezdésében meghatározott valamelyik alanya (a továbbiakban a 8-11. § alkalmazásában: fél) a jognyilatkozat megtételekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette;
b) mindkét fél a lényeges tény vagy körülmény tekintetében kölcsönösen téves feltevésben volt;
c) a nyilatkozat megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vették rá.
(2) A nyilatkozatot az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére fenyegetéssel vettek rá, illetve az, aki téves feltevésben volt.
(3) A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés vagy megtévesztés felismerésétől, illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.
(4) A megtámadást a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell közölni a másik féllel. Az eljárásra a szolgálati jogvitára vonatkozó szabályok az irányadók.
9. § (1) Semmis az a jognyilatkozat vagy annak az a része, amely a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályba vagy egyébként jogszabályba ütközik.
(2) A semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.
10. § (1) Érvénytelen a semmis és a sikeresen megtámadott jognyilatkozat.
(2) Ha a jognyilatkozat valamely része érvénytelen, helyette a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.
11. § (1) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat és kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna.
(2) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszonyt a Honvédség köteles azonnali hatállyal megszüntetni.
(3) A Honvédség hibájából eredő érvénytelenség esetén az állomány tagjának a fel nem róható magatartása szerinti felmentés szabályait, illetve jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni.
(4) Ha a feleknek a jognyilatkozat érvénytelenségéből kára származott, annak megtérítésére a kártérítési felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény elévülése
12. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - 3 év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség 5 év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.
(2) Az igény elévülése az igény érvényesítésének esedékessé válásától kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén nem lehet visszakövetelni.
(3) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított 6 hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra.
(4) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igény bírósági érvényesítése, megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
A határidők számítása
13. § (1) Napon - ha szolgálati viszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik - naptári napot kell érteni.
(2) A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés történt.
(3) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdőnapnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő (időtartam) lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.
(4) Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.
III. Fejezet
AZ ALAPVETŐ JOGOK GYAKORLÁSÁNAK SZABÁLYAI
Általános rendelkezés
14. § (1) Az állomány tagja alapvető jogainak a szolgálati viszonnyal kapcsolatos korlátozása nem okozhat az elérni kívánt törvényes érdekkel nyilvánvalóan aránytalan hátrányt.
(2) Több lehetséges és alkalmas korlátozás közül azt kell választani, amely az eredmény biztosítása mellett a korlátozással érintettre a legkisebb sérelemmel jár.
(3) Az állomány tagja a szolgálati elöljárótól
a) a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének a)-d), valamint a 34. §-a (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot önfeláldozásig terjedő bátorsággal köteles végrehajtani;
b) a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének e)-f), h) és l), valamint a 34. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti.
A személyes szabadság korlátozása
15. § (1) Az állomány tagja a feljebbvaló vagy a katonai rendész felszólítására személyazonosságát - a külön jogszabály szerint - igazolni köteles.
(2) A feljebbvaló az állomány tagját a személyazonossága igazolására azokban az esetekben szólíthatja fel, amely esetekben parancsadásra jogosult.
(3) Az állomány tagja szolgálati viszonyát szolgálati igazolványával igazolja.
16. § (1) Az állomány tagjának személyi szabadságát a katonai rendész is korlátozhatja. Ennek keretében az állomány tagját - az erre vonatkozó külön jogszabály szerint - igazoltathatja és előállíthatja, ha
a) bűncselekmény, szabálysértés vagy súlyos fegyelemsértés elkövetésével gyanúsítható, vagy ha ilyen cselekmény elkövetése közben tetten érték;