2001. évi XCIX. törvény
a felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én, Lisszabonban aláírt Egyezmény kihirdetéséről1
1. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése a felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én, Lisszabonban aláírt egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezése az Európa Tanács főtitkáránál 2000. február 4-én megtörtént. Az Egyezmény a XI.2. Cikk értelmében 2000. április 1-jén lépett hatályba Magyarország vonatkozásában.)
2. § Az Egyezmény hivatalos magyar és angol nyelvű szövege a következő:
„Egyezmény a felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről
Az Egyezményt aláíró Felek,
tudatában annak, hogy a tanuláshoz való jog alapvető emberi jog, és hogy a felsőoktatás, amely lényeges szerepet tölt be a tudás megszerzésében és gyarapításában, rendkívül gazdag kulturális és tudományos értéket jelent mind az egyén, mind pedig a társadalom számára,
figyelembe véve, hogy a felsőoktatásnak jelentős szerepet kell játszania a béke, a kölcsönös megértés és a tolerancia elősegítésében, valamint a népek és az országok közötti kölcsönös bizalom kialakításában,
figyelembe véve, hogy az európai régióban a felsőoktatási rendszerek nagy változatossága a régió kulturális, társadalmi, politikai, filozófiai, vallási és gazdasági változatosságait tükrözi, amelynek rendkívüli értékeit teljes mértékben tiszteletben kell tartani,
attól a szándéktól vezérelve, hogy a régió minden lakosa egyaránt részesülhessen az e változatosságból adódó előnyökből, a Felek lehetővé teszik, hogy polgáraik, valamint az oktatási intézményeikben tanuló hallgatóik hozzáférjenek a másik Fél oktatási erőforrásaihoz, azaz támogatják hallgatóik azon törekvését, hogy egy másik Fél felsőoktatási intézményében tanuljanak vagy tanulmányuk egy részét ott végezzék el,
figyelembe véve, hogy az európai régió valamely más országában végzett tanulmányok, megszerzett bizonyítványok, oklevelek és fokozatok elismerése jelentős lépés a Felek közötti mobilitás elősegítésében,
nagy jelentőséget tulajdonítva az intézményi autonómia elvének, és tudatában annak, hogy ezt az elvet fenn kell tartani és meg kell őrizni,
abban a meggyőződésben, hogy a képesítések igazságos elismerése alapvető eleme az oktatáshoz való jognak, és ez egyben a társadalom felelőssége is,
figyelembe véve az Európa Tanácsnak és az UNESCO-nak a tanulmányok elismerésére vonatkozó egyezményeit:
Európai egyezmény az egyetemen való továbbtanuláshoz szükséges oklevelek egyenértékűségéről (1953, ETS 15) és a jegyzőkönyve (1964, ETS 49),
Európai egyezmény az egyetemi résztanulmányok egyenértékűségéről (1956, ETS 21),
Európai egyezmény az egyetemi képesítést igazoló tanulmányok továbbtanulás céljából történő elismeréséről (1959, ETS 32),
Egyezmény az európai régió államaiban a felsőoktatásban végzett tanulmányok, a megszerzett oklevelek és fokozatok elismeréséről (1979),
Európai egyezmény az egyetemi résztanulmányok általános egyenértékűségéről (1990, ETS 138),
figyelembe véve A Földközi-tenger mentén lévő arab és európai államokban a felsőoktatásban végzett tanulmányok, a megszerzett oklevelek és fokozatok elismeréséről szóló nemzetközi egyezményt (1976), amelyet az UNESCO keretein belül fogadtak el, és amely részben az európai tanulmányok elismerésére is vonatkozik,
szem előtt tartva, hogy ezt az egyezményt a világ más régióit érintő UNESCO-egyezmények és a nemzetközi ajánlások vonatkozásában is figyelembe kell venni, továbbá, hogy elengedhetetlen az ezen régiók közötti információcsere javítása,
tudatában annak, hogy ezen egyezmények életbelépése óta az európai régió felsőoktatásában számottevő változások mentek végbe, amelyek mind az egyes nemzeti felsőoktatási rendszereken belül, mind pedig ezek között jelentős eltéréseket eredményeztek, szükségessé vált az olyan jogi eszközöknek és gyakorlatnak a kialakítása, amely megfelelően tükrözi ezeket a fejleményeket,
tudatában annak, hogy az európai régióban közös megoldást kell találni az elismerés gyakorlati problémáira,
tudatában annak, hogy a jelenlegi elismerési gyakorlatot fejleszteni kell, átláthatóbbá kell tenni, és megfelelően hozzá kell igazítani a felsőoktatás jelenlegi helyzetéhez az európai régióban,
bízva abban, hogy az Egyezmény, amelyet az Európa Tanács és az UNESCO közös támogatásával készítettek és fogadtak el, és amely az elismerési gyakorlat további fejlesztésének kereteit biztosítja az európai régióban, pozitív jelentőségű lesz,
tudatában annak, mennyire fontos az állandó végrehajtási mechanizmus biztosítása ahhoz, hogy a jelen Egyezmény elvei és rendelkezései a gyakorlatban is megvalósuljanak
az alábbiakban állapodtak meg:
I. Fejezet
Értelmező rendelkezések
1. Cikk
A következő meghatározásoknak a jelen Egyezmény rendelkezései értelmében az alábbi jelentése van:
Bejutási lehetőség (a felsőoktatásba)
A megfelelően képzett jelentkezőknek az a joga, hogy jelentkezhetnek a felsőoktatásba, és hogy a felvételnél számításba lehet őket venni.
Felvétel (a felsőoktatási intézményekbe és képzési programokra)
Olyan intézkedés vagy rendszer, amely lehetővé teszi a megfelelően képzett jelentkezők számára, hogy a felsőoktatás keretei között egy megadott intézményben és/vagy egy adott oktatási programban tanulmányokat folytassanak.
Értékelés (intézményeké vagy képzési programoké)
Egy felsőoktatási intézmény vagy képzési program oktatási minőségének megállapítására irányuló folyamat.
Értékelés (az egyén képesítéséé)
Az egyén külföldi képesítésének egy illetékes szerv által, írásban történő megítélése vagy értékelése.
Elismerést végző illetékes hatóság
Olyan hivatalosan kijelölt szervezet, amely a külföldi képesítések elismerésével kapcsolatosan kötelező érvényű döntést hoz.
Felsőoktatás
Minden olyan középiskolát követő tanulmány, illetve tanulmányok sora, képzés vagy kutatásra irányuló képzés, amelyet az egyik Fél illetékes hatósága felsőoktatási rendszerébe tartozónak ismer el.
Felsőoktatási intézmény
Olyan felsőoktatási képzést nyújtó intézmény, amelyet az egyik Fél illetékes hatósága felsőoktatási rendszerébe tartozónak ismer el.
Felsőoktatási képzési program
Az egyik Fél illetékes hatósága által a felsőoktatási rendszerébe tartozónak elismert tanulmányok sora, amelynek befejezése a hallgató számára felsőfokú képesítést nyújt.
Résztanulmány
Egy felsőoktatási képzési program bármely értékelt és dokumentált eleme, amely bár önmagában nem tekinthető egy adott képzési programon belül befejezett tanulmánynak, azonban a tudás és a készségek tekintetében jelentős gyarapodást jelent.
Képesítés
A) Felsőoktatási képesítés
Az illetékes hatóság által kiállított bármely fokozat, oklevél vagy más bizonyítvány, amely egy felsőoktatási képzési program sikeres elvégzését tanúsítja.
B) A felsőoktatásba való bejutást lehetővé tevő képesítés
Az illetékes hatóság által kiállított bármely oklevél vagy más bizonyítvány, amely egy oktatási program sikeres elvégzését tanúsítja, és a képesítés birtokosát feljogosítja arra, hogy jelentkezhessen a felsőoktatásba, és felvételkor számításba lehessen őt venni (lásd a bejutási lehetőség fogalmát).
Elismerés
Egy külföldi képesítés értékének továbbtanulás és/vagy munkavállalás céljából történő hivatalos elismerése az illetékes hatóság által.
Követelmény
A) Általános követelmények
Azon feltételek, amelyeket minden esetben teljesíteni kell a felsőoktatásba, illetve azon belül egy adott szintre történő bejutáshoz vagy egy adott szintű felsőoktatási képesítés megszerzéséhez.
B) Egyedi követelmények
Azon feltételek, amelyeket az általános követelményeken túl teljesíteni kell, hogy egy bizonyos felsőoktatási képzési programra felvételt lehessen nyerni, illetve egy bizonyos tanulmányi területen egy bizonyos felsőfokú képesítést lehessen szerezni.
II. Fejezet
A hatóságok illetékessége
II.1. Cikk
1. Amennyiben a Fél központi hatóságainak elismerési kérdésekben döntési jogköre van, ezen Egyezmény rendelkezései a Félre azonnal kötelező érvényűek, és a Fél köteles megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy ezeket területén érvényesítse.
Amennyiben az elismerésről a Fél valamely tagállama illetékes dönteni, a Fél egy rövid nyilatkozatot juttat el az egyik letéteményeshez az alkotmányjogi helyzetéről. Ez történhet az aláírás időpontjában, vagy amikor letétbe helyezi a ratifikáló, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okmányt, illetve bármikor ezt követően. Ilyen esetekben a Fél tagállamának erre kijelölt illetékes hatóságai teszik meg a szükséges lépéseket, hogy ezen Egyezmény rendelkezéseit területükön érvényesítsék.
2. Ahol az elismerésről az egyes felsőoktatási intézmények vagy más (szervezeti) egységek illetékesek dönteni, minden Fél alkotmányjogi helyzetének megfelelően eljuttatja a jelen Egyezmény szövegét ezeknek az intézményeknek vagy (szervezeti) egységeknek, és megtesz minden lehetségest, hogy elősegítse rendelkezéseinek kedvező figyelembevételét és alkalmazását.
3. Ezen Cikk 1. és 2. bekezdésének rendelkezéseit a Feleknek a következő Cikkekben foglalt kötelezettségeire megfelelően kell alkalmazni.
II.2. Cikk
Az aláíráskor vagy a ratifikáló, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okmányok letétbe helyezésekor, vagy bármikor ezt követően, minden adott állam, a Szentszék vagy az Európai Közösségek tájékoztatja a jelen Egyezmény egyik letéteményesét arról, hogy a különböző elismerési ügyekben mely hatóságok illetékesek döntést hozni.
II.3. Cikk
Ezen Egyezmény nem érinti azokat az egyik Fél által kiadott képesítések elismerésére vonatkozó kedvezőbb rendelkezéseket, amelyeket a már létező vagy a jövőbeni szerződések tartalmaznak, vagy abból fakadnak, s amelyeknek ezen Egyezmény egyik szerződő Fele tagja vagy tagja lesz.
III. Fejezet
A képesítések értékelésének alapelvei
III.1. Cikk
1. Az egyik Fél által kiadott képesítés birtokosai számára, az illetékes szervezethez benyújtott kérelmük alapján, biztosítani kell ezen képesítések megfelelő értékelésének lehetőségét.
2. Ebben a tekintetben semmilyen diszkrimináció nem alkalmazható a jelentkező neme, származása, bőrszíne, fogyatékossága, nyelve, vallása, politikai vagy más véleménye, nemzetisége, etnikai vagy szociális származása, nemzeti kisebbséghez való tartozása, vagyona, születése vagy más körülmények alapján, illetve bármely olyan alapon, amely érdemben nem tartozik az elismerni kért képesítésnek az értékeléséhez. E jog biztosítása érdekében a Felek megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a képesítés elismerésére irányuló kérelem értékelése kizárólag a megszerzett tudás és a képességek alapján történjék.