(2) Az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmezőnek az (1) bekezdés szerinti okiratok hiteles másolatát, illetve hiteles fordítását is be kell nyújtania.
(3) Amennyiben a kérelmező által benyújtott okiratok valódisága tekintetében kétség merül fel, vagy a kérelmező az oklevél elismeréséhez vagy honosításához szükséges okiratokkal nem rendelkezik, és azok, az eljáró hatóság megítélése szerint általa nem, vagy nehezen szerezhetők be, az eljáró hatóság az eljárást felfüggesztve megkeresést intézhet az illetékes külföldi intézményhez, szervezethez vagy hatósághoz.
(4) Az eljáró hatóság a kérelem alapján jár el. Ha a bizonyítási eljárás során megállapítható, hogy a kérelemben foglaltak szerinti elismerés vagy honosítás feltételei hiányoznak, de más módon történő elismerés vagy honosítás lehetséges, akkor az eljáró hatóság a kérelmezőt kérelme módosításának lehetőségéről tájékoztatja.
(5) Ha az elismerés vagy a honosítás feltételei hiányoznak, az eljáró hatóság az elismerést vagy a honosítást határozatában megtagadja.
(6) Az elismerési vagy honosítási eljárás lefolytatását az eljáró hatóság megtagadja, ha az oklevél vagy bizonyítvány elismeréséről vagy honosításáról eljárását megelőzően az eljáró hatóság vagy más hatóság jogerős határozatot hozott.
9. § (1) Az eljáró hatóság a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt, ha a kérelmet nem a jogszabályoknak megfelelően nyújtotta be.
(2) Az eljáró hatóság az e törvény II. és III. fejezete szerinti eljárásban a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül, a IV. és V. fejezet, valamint Harmadik rész szerinti eljárásban a kérelem benyújtásától számított 90 napon belül dönt.
(3) Az eljárási határidők egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatók.
(4) A kérelem benyújtása napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen a kérelmező a 7. és a 8. §-ban meghatározott valamennyi okiratot benyújtotta.
10. § (1) Ha az eljáró hatóság megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által el nem bírált határozata jogszabályt sért, akkor határozatát a kézbesítéstől számított egy éven belül módosítja vagy visszavonja.
(2) Ha a kérelmező az e törvényben szabályozott államigazgatási eljárás során a határozatot befolyásoló bűncselekményt követett el, az eljáró hatóság a határozatot határidőre való tekintet nélkül módosítja vagy visszavonja.
(3) Az eljáró hatóság a kérelmező javára határidőre való tekintet nélkül módosítja vagy visszavonja a felettes szerv vagy a bíróság által el nem bírált határozatát, ha a határozat jogsértő, vagy a kérelem elbírálása szempontjából olyan lényeges, a határozat meghozatalakor figyelembe nem vett tény vagy bizonyíték merült fel, amelyet a kérelmező önhibáján kívül nem érvényesíthetett.
11. § (1) Ha az eljáró hatóság oktatási intézmény, az elsőfokú határozat ellen az oktatási miniszterhez, más esetben az eljáró hatóságot irányító miniszterhez lehet fellebbezni.
(2) Résztanulmányok beszámítása esetén, ha az eljáró hatóság közoktatási intézmény, az elsőfokú határozat ellen a fenntartóhoz lehet fellebbezni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott másodfokú hatóság határozata ellen államigazgatási szerv előtt nincs helye további jogorvoslatnak, a kézbesítéstől számított harminc napon belül azonban a határozat felülvizsgálatát lehet kérni a bíróságtól.
MÁSODIK RÉSZ
AZ ELISMERÉS ÉS A HONOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
II. Fejezet
AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI, A KÖZÉPISKOLAI ÉS A FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGI SZINT ELISMERÉSE
Az általános iskolai végzettségi szint elismerése
12. § (1) Általános iskolai bizonyítványként az olyan külföldi bizonyítvány ismerhető el,
a) amely közoktatási intézményben legalább nyolc évfolyam elvégzését tanúsítja, és
b) amelynek alapján, figyelembe véve a külföldi oktatási intézmény jogállását, a bizonyítvány jogi hatályát és a tanulmányi követelményeket, megállapítható, hogy a hazai általános iskolai végzettségi szinttel azonos végzettségi szintet tanúsít.
(2) Ha az elismerés továbbtanulási céllal történik, akkor általános iskolai bizonyítványként az (1) bekezdés b) pontjának meg nem felelő olyan külföldi bizonyítvány is elismerhető, amely valószínűsíti, hogy a kérelmező felkészült a további tanulmányok folytatására.
(3) Az eljáró hatóság az elismerésről értesíti az Oktatási Minisztériumot is.
A középiskolai végzettségi szint elismerése
13. § (1) Középiskolai érettségi bizonyítványként az olyan külföldi bizonyítvány ismerhető el, amelynek alapján, figyelembe véve a külföldi oktatási intézmény jogállását, a bizonyítvány jogi hatályát és a tanulmányi követelményeket, megállapítható, hogy a hazai középiskolai érettségi bizonyítvánnyal azonos végzettségi szintet tanúsít, és amely
a) a kérelmezőt az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja,
b) közoktatási intézményben legalább tizenkét évfolyam elvégzését tanúsítja, és
c) tanúsítja, hogy a kérelmező tanulmányai befejezésekor legalább négy tantárgyból külön vizsgát tett.
(2) Ha az elismerés továbbtanulási céllal történik, akkor középiskolai érettségi bizonyítványként az (1) bekezdés feltételeinek meg nem felelő olyan külföldi bizonyítvány is elismerhető, amely
a) közoktatási intézményben legalább tizenkét évfolyam, vagy ha az adott külföldi államban a közoktatás tizenegy évfolyamból áll, akkor tizenegy évfolyam elvégzését tanúsítja,
b) a kérelmezőt az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja, és
c) valószínűsíti, hogy a kérelmező felkészült a további tanulmányok folytatására.
(3) Az eljáró hatóság az elismerésről értesíti az Oktatási Minisztériumot is.
A felsőfokú végzettségi szint elismerése
14. § (1) Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető főiskolai végzettségi szintet tanúsító oklevélként az olyan külföldi oklevél ismerhető el,
a) amely felsőfokú alapképzésben folytatott legalább hároméves időtartamú tanulmányok befejezését tanúsítja,
b) amely az első fokozatú egyetemi végzettség megszerzését tanúsítja, ha a külföldi képzés többfokozatú, és
c) amely alapján megállapítható a végzettségi szintek azonossága.
(2) Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető egyetemi végzettségi szintet tanúsító oklevélként a külföldi oklevél akkor ismerhető el, ha
a) a külföldi oklevél
- egyetemi szintű alapképzésben folytatott tanulmányok befejezését tanúsítja,
- főiskolai szintű végzettség megszerzése után kiegészítő egyetemi alapképzés befejezését tanúsítja, vagy
- amennyiben a külföldi képzés többfokozatú, akkor az az első fokozatú egyetemi végzettség után a második fokozatú egyetemi végzettség megszerzését tanúsítja;
b) megállapítható a végzettségi szintek azonosság;
c) az oklevél vagy az oklevelek együttesen legalább négyéves időtartamú képzés befejezését tanúsítják; és
d) a külföldi oklevél tudományos (doktori) fokozat megszerzésére jogosít.
(3) Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető, főiskolai, illetve egyetemi végzettségi szintre épülő posztgraduális végzettségi szintet tanúsító oklevélként a külföldi oklevél akkor ismerhető el, ha
a) megállapítható a végzettségi szintek azonossága, és
b) az oklevél főiskolai, illetve egyetemi végzettségi szintre épülő posztgraduális végzettségi szintű, legalább egyéves időtartamú tanulmányok befejezését tanúsítja.
(4) A határozatban rendelkezni kell arról is, hogy a kérelmező milyen formában használhatja a külföldi felsőoktatási intézmény által adományozott címét. Ha a kérelmező címe összetéveszthető valamely hazai címmel, az eljáró hatóság előírja, hogy a külföldi cím csak az oklevelet kiállító intézmény vagy hatóság megnevezésével együtt használható.
(5) Ha külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon rendszeres alapképzést, szakirányú vagy doktori képzést (önállóan, más szervezet keretében vagy azzal együttműködve, távoktatás keretében vagy más hasonló módon) folytat, akkor oklevelét akkor lehet elismerni, ha hazai működését az oktatási miniszter engedélyezte.
(6) Ha külföldi felsőoktatási intézmény rendszeres alapképzést, szakirányú vagy doktori képzést (önállóan, más szervezet keretében vagy azzal együttműködve, távoktatás keretében vagy más hasonló módon) a székhelyétől eltérő államban folytat, oklevelét akkor lehet elismerni, ha a képzést mindkét államban elismerik.
III. Fejezet
TUDOMÁNYOS FOKOZAT HONOSÍTÁSA
15. § (1) Az eljáró hatóság doktori (PhD) fokozatként vagy mester (DLA) fokozatként [a továbbiakban együtt: doktori (PhD) fokozat] honosítja a külföldön szerzett tudományos fokozatot akkor, ha
a) azt olyan külföldi oktatási intézmény állította ki, amely a külföldi állam joga alapján tudományos fokozat kiállítására jogosult, és
b) a tudományos fokozat megszerzésének követelményei megfelelnek vagy kiegészítő feltételek előírásával megfeleltethetők a doktori (PhD) fokozat megszerzéséhez a jogszabályok és az eljáró hatóság doktori szabályzata által előírt követelményeknek.
(2) Az eljáró hatóság a külföldi tudományos fokozat honosítását feltételekhez (doktori szigorlat, a doktori értekezés megvédése stb.) kötheti.
(3) Az eljáró hatóság a tudományos fokozat honosításáról rendelkező határozatban feljogosítja a kérelmezőt a doktori cím használatára.
IV. Fejezet
A SZAKKÉPESÍTÉS ELISMERÉSE
Az alap-, közép- és felsőfokú szakképesítés elismerése, az igazolás
16. § (1) Magyarországon megszerezhető, alap-, közép- vagy felsőfokú szakképesítést tanúsító bizonyítványként olyan külföldi bizonyítvány ismerhető el, amely, figyelembe véve a kiállító külföldi intézmény jogállását, a bizonyítvány jogi hatályát, továbbá összehasonlítva a képzés időtartamát, tartalmát, valamint a szakmai és vizsgakövetelményeket, olyan szakképesítést tanúsít, amely Magyarországon megszerezhető vagy korábban megszerezhető volt.
(2) Az eljáró hatóság a bizonyítvány elismerését szakmai vizsga letételéhez kötheti.
(3) Szakmai vizsga annak ellenőrzése érdekében írható elő, hogy a kérelmező rendelkezik-e a hazai képzésben megszerezhető ismeretekkel. Szakmai vizsga előírása esetén a határozatban rendelkezni kell a vizsga követelményeiről, a vizsgáztató szervről és a vizsga letételének határidejéről. A vizsga követelményei csak olyan ismeretek számonkérését tartalmazhatják, amelyeket a magyar jog által meghatározott képesítési követelmények írnak elő, vagy amelyet a hazai képzés tartalmaz, és a kérelmező külföldi tanulmányai során nem szerzett meg, vagy nem állapítható meg, hogy megszerezte. A szakmai vizsga követelményeinek megállapításánál figyelembe kell venni a kérelmező szakmai gyakorlatát és azt a képzést is, amelyben a kérelmező a bizonyítvány vagy az oklevél megszerzése után vett részt.