2001. évi CI. törvény
a felnőttképzésről1
Abból a célból, hogy az Alkotmányban biztosított tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön, a felnőttkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés szabályozott lehetőségei a társadalom minden tagja számára bővüljenek, hogy az állampolgárok meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába és sikeresek legyenek életük során, valamint annak érdekében, hogy a felnőttkori tanulás és képzés révén az életvitel minősége javuljon az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. Rész
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § Az állam - e törvény keretei között - mindenki számára biztosítja a felnőttképzésben való részvételhez való jogot.
2. § (1) E törvény szabályozza a felnőttképzési, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatási és igazgatási tevékenységet, valamint a felnőttképzés intézmény- és támogatási rendszerét.
(2) A felnőttképzés e törvényben nem szabályozott kérdéseiben a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Sztv.), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.), valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
3. § (1) A törvény hatálya - a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel - kiterjed
a) a felnőttképzésben részt vevő, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatást igénybe vevő felnőttre,
b) a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységükkel kapcsolatosan a
- közoktatási intézményekre,
- szakképző intézményekre,
- felsőoktatási intézményekre,
- közhasznú társaságokra, egyesületekre, köztestületekre, alapítványokra, közalapítványokra, továbbá
- egyéb jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni vállalkozókra, valamint ezek felnőttképzési tevékenység folytatására létrehozott társulásaira.
(2) E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység
a) a rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá
b) a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a törvény IV., V. és VI. része alkalmazásában felnőttképzési tevékenységnek minősül a felsőoktatási intézményben, felnőtt hallgató részére nyújtott, az Ftv. alapján állami támogatásban nem részesülő, az Ftv. hatálya alá tartozó képzés.
(4) E törvény hatálya nem terjed ki a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 13. § szerint létrejött jogi személyre, kivéve ha
a) az Sztv., a Ktv. vagy az Ftv. hatálya alá tartozik és felnőttképzési tevékenységet folytat, vagy
b) az alapítása kizárólag felnőttképzési tevékenység folytatása céljából történt.
II. Rész
A FELNŐTTKÉPZÉS IRÁNYÍTÁSA ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE
A felnőttképzés irányítása
4. § (1) A Kormány a felnőttképzéssel kapcsolatos feladatai körében rendeletben határozza meg
a) a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának;
b) a felnőttképzési normatív támogatások igénybevételének és a IV. rész szerint támogatott képzést folytató intézménynek az állami támogatással kapcsolatos kötelezettségeinek
részletes szabályait.
(2) A felnőttképzés ágazati irányítását az oktatási miniszter látja el, és e feladata körében rendeletben határozza meg
a) a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályait;
b) a felnőttképzések egyes formái esetében a 16. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenő további részletes szabályokat.
Az Országos Felnőttképzési Tanács
5. § (1) Az Országos Felnőttképzési Tanács (a továbbiakban: OFkT) az oktatási miniszter felnőttképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását segítő, szakmai döntéselőkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületeként működik.
(2) Az OFkT véleményt nyilvánít
a) a felnőttképzést érintő stratégiai kérdésekben,
b) a felnőttképzés-támogatási rendszer elveiről,
c) a felnőttképzést érintő jogszabályok tervezetéről,
d) az akkreditációs eljárás szabályairól és az akkreditáció szakmai követelményrendszeréről.
(3) Az OFkT értékeli a felnőttképzésben részt vett felnőttek, ezen belül különösen a hátrányos helyzetben lévők elhelyezkedési lehetőségeinek tapasztalatait, és javaslatot tesz a szükséges változtatásokra.
6. § (1) Az OFkT 13 tagból áll. Tagjait az oktatási miniszter kéri fel 3 évre az alábbiak szerint:
a) egy-egy főt az oktatás irányításáért, a központi költségvetés tervezéséért, a foglalkoztatáspolitikáért, a közművelődés irányításáért, valamint a megváltozott munkaképességű személyek képzéséért felelős minisztérium képviseletében,
b) négy főt a felnőttképzés különböző területein elismert szakemberek közül,
c) egy főt a munkavállalók, egy főt a munkaadók érdek-képviseleti szervezeteinek képviselői, valamint további egy főt a gazdasági kamarák és egy főt a felnőttképzést folytató intézmények érdek-képviseleti szervezeteinek képviselői közül.
A tagok névsorát az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(2) Az OFkT elnökét - a tagok közül - az oktatási miniszter kéri fel.
(3) Az OFkT ügyrendjét maga állapítja meg.
(4) Az OFkT működéséhez szükséges feltételek biztosításáról az oktatási miniszter gondoskodik.
Nemzeti Felnőttképzési Intézet
7. § Az oktatási miniszter
a) a felnőttképzési tevékenység szakmai, módszertani fejlesztésére,
b) a felnőttképzési fejlesztési feladatok ellátására,
c) a felnőttképzésre vonatkozó szakmai dokumentációk létrehozására és folyamatos fejlesztésére,
d) a felnőttképzési kutatások és felnőttképzési szakmai szolgáltatások országos összehangolására, valamint,
e) a felnőttképzés, a közoktatás, a felsőoktatás, illetve a közművelődés közötti kapcsolat erősítésére,
f) a nemzetközi együttműködés, így az Európai Unió tagországainak felnőttképzési intézményeivel történő együttműködés fejlesztésére,
g) a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban: FAT) titkársági feladatainak ellátására
Nemzeti Felnőttképzési Intézetet (továbbiakban: NFI) hoz létre.
A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása
8. § (1) A 3. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt jogalanyok kizárólag akkor jogosultak felnőttképzési tevékenység és a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megkezdésére, ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelnek.
(2) E törvény alkalmazásában felnőttképzést folytató intézménynek az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő szervezetek, illetve személyek minősülnek (a továbbiakban: felnőttképzést folytató intézmény).
(3) A felnőttképzési tevékenységet folytató felsőoktatási intézményekre az (1) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha az Ftv. hatálya alá nem tartozó képzési tevékenységet folytatnak.
(4) A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartását az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (a továbbiakban: OKÉV) vezeti.
(5) Az OKÉV nyilvántartásba veszi a felnőttképzést folytató intézményt, ha a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel. Az OKÉV a nyilvántartásba vételről tanúsítványt ad ki.
(6) A nyilvántartásba vételt megtagadó, illetve a nyilvántartásból törlő határozattal szemben a kérelmező az Oktatási Minisztériumhoz fordulhat fellebbezéssel. A nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban az államigazgatási eljárás szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt (a továbbiakban: Áe.) kell alkalmazni.
9. § (1) A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása tartalmazza:
a) a felnőttképzést folytató intézmény megnevezését, székhelyét, levelezési címét,
b) közoktatási intézmény esetén az OM azonosító számot,
c) a nyilvántartásba vételi számot,
d) a nyilvántartásba vétel időpontját,
e) a beszámolási kötelezettség teljesítésének határidejét [9. § (5)],
f) a tervezett felnőttképzési tevékenységnek a 3. § (2) bekezdés szerinti célját, illetve a tervezett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás formáját,
g) nyelvi képzés esetén azt, hogy a képzés államilag vagy nemzetközileg elismert nyelvvizsga megszerzésére irányul-e, a nyelvvizsga szintjét, a nyelv(ek) megnevezését,
h) az államilag elismert nyelvvizsga szervezésének jogosultságát, az akkreditációs számot,
i) szakmai célú képzés esetén azt, hogy a képzés államilag vagy nemzetközileg elismert szakképesítés megszerzésére készít-e fel, a szakképesítés megnevezését,
j) államilag elismert szakképesítések esetében a szakmai vizsgáztatás szervezésre való jogosultságot, a jogosultságot megalapozó jogszabály számát, a szakképesítés megnevezését,
k) az akkreditált felnőttképzési program(ok) megnevezését és azonosítási számát,
l) a nyilvántartásból való törlés és a nyilvántartás felfüggesztésének időpontját és okát.
(2) A felnőttképzést folytató intézmény köteles a nyilvántartásba vételi számát a tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban (jelenléti ív, haladási napló, bizonyítvány stb.), valamint a képzéssel kapcsolatos üzleti dokumentumokon folyamatosan használni, arról ügyfeleit tájékoztatni, tevékenységéről közreadott írott tájékoztatójában, programfüzetében szerepeltetni, és az ügyfelek által jól látható módon kifüggeszteni.
(3) A nyilvántartásba vételi eljárásért a felnőttképzést folytató intézmény külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.
(4) A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartási jegyzéke nyilvános, azt évente az OKÉV megjelenteti. A nyilvántartás adatait és a mellékelt okiratokat a nyilvántartás helyén bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, abból - igazgatási-szolgáltatási díj ellenében - másolatot kérhet.
(5) A felnőttképzési intézmény jogszabályban előírt módon nyilvántartásba vételétől számítva kétévenként tevékenységéről beszámolót készít, melyet megküld a nyilvántartást vezető számára.