A felnőttképzési intézmények ellenőrzése

10. § (1) Az OKÉV ellenőrzi, hogy

a) a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény szerepel-e a nyilvántartásban,

b) tevékenysége megfelel-e a jogszabályi, illetve a tanúsítvány kiadása alapjául szolgáló feltételeknek.

(2) A felnőttképzési intézmény köteles az ellenőrzés jogszabályban előírt feltételeit biztosítani.

(3) Az OKÉV hatósági feladatainak ellátása során a szakképesítésért felelős miniszter által meghatalmazott szakértőt vesz igénybe.

(4) Egyebekben az OKÉV ellenőrzési hatáskörére az Áe. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A regionális munkaerő-fejlesztő és képző központok

11. § (1) A felnőttképzési feladatok ellátása érdekében az oktatási miniszter regionális munkaerő-fejlesztő és képző központokat (a továbbiakban: képző központ) működtet.

(2) A képző központ központi költségvetési szerv.

(3) Az oktatási miniszter látja el a képző központok felügyeletét és gyakorolja az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározott fenntartói jogokat. A képző központ alapszintű működési költségeit az állami költségvetés biztosítja.

(4) A képző központ alapfeladatként

a) ellátja a központi képzési programokban meghatározott rétegek képzését,

b) közreműködik a foglalkoztatást elősegítő képzések lebonyolításában,

c) ellátja a szakképzési törvényben számára meghatározott feladatokat,

d) részt vesz felnőttképzési nemzetközi programokban,

e) felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújthat.

III. Rész

A FELNŐTTKÉPZÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A felnőttképzést folytató intézmények akkreditációja

12. § (1) A 8. §-ban meghatározott nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmények külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján kérhetik akkreditálásukat.

(2) A FAT akkreditációs eljárás lefolytatása alapján kiadja az akkreditációs tanúsítványt.

(3) Az akkreditációs eljárás feltétele, hogy a felnőttképzést folytató intézmény rendelkezzen a 14. §-ban szereplő szakmai tanácsadó testület által jóváhagyott éves képzési tervvel, valamint hogy a képzés mellett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is nyújtson.

(4) A felnőttképzést folytató intézmény akkreditációja négy év elteltével érvényét veszti.

(5) A felnőttképzést folytató intézménynek az akkreditáció iránti kérelmét a FAT-hez kell benyújtania.

(6) Más törvény felhatalmazása alapján az e törvény szerinti intézmény-akkreditációnak tekinthető eljárásban, az abban meghatározott tevékenység folytatására feljogosított felnőttképzést folytató intézmény esetén, a FAT - külön jogszabály keretei között - az e § szerinti eljárás alóli részbeni vagy teljes mentesítéssel adja ki az intézmény-akkreditációra vonatkozó tanúsítványt.

(7) Az akkreditációs eljárásért a felnőttképzést folytató intézmény külön jogszabályban meghatározott eljárási díjat köteles fizetni.

A Felnőttképzési Akkreditáló Testület

13. § (1) A felnőttképzési tevékenységet végző intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának elvégzésére az oktatási miniszter létrehozza a FAT-et.

(2) A FAT ellenőrzi az akkreditált felnőttképzést folytató intézmények felnőttképzési tevékenységét, és az ellenőrzés eredményéhez képest dönt az akkreditáció visszavonásáról.

(3) A FAT független szakmai testület.

(4) A FAT-nak legfeljebb 20 tagja lehet. A FAT tagjait az oktatási miniszter kéri fel 3 éves időtartamra az oktatáspolitikáért, a foglalkoztatáspolitikáért és a megváltozott munkaképességűek, valamint a fogyatékossággal élők beilleszkedéséért felelős miniszter által a minisztérium képviseletére kijelölt személyek, valamint az egyházak, a gazdasági kamarák, a munkaadók, a munkavállalók, a helyi önkormányzatok, a felnőttképzést folytató intézmények képviselői, továbbá a felnőttképzés elismert szakértői közül.

(5) A FAT tagjainak névsorát az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(6) A FAT elnökét - a tagok közül - az oktatási miniszter kéri fel három éves időtartamra.

(7) A FAT működése során figyelembe veszi a Magyar Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) határozatait és javaslatait, továbbá biztosítja a MAB képviselőjének a testületi üléseken tanácskozási joggal történő részvételét.

(8) Az oktatási miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a FAT működése felett.

Szakmai tanácsadó testület

14. § (1) A felnőttképzést folytató intézmény szakmai munkájának, a képzés színvonalának folyamatos biztosítása, a felhasználók igényeinek megfelelő minőség biztosítása érdekében szakmai tanácsadó testülete(ke)t hozhat létre.

(2) A szakmai tanácsadó testület legalább 5 főből áll. Tagjai az intézmény oktatói, az intézmény fő képzési profiljának megfelelő szakmai testületek, továbbá a munkaadók képviselői. A felnőttképzést folytató intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló tagok aránya nem haladhatja meg az 1/3-ot.

(3) A szakmai tanácsadó testület feladatai:

a) véleményezi a felnőttképzést folytató intézmény éves képzési tervét, kétéves beszámolóját, arról állást foglal,

b) közreműködik a felnőttképzést folytató intézmény minőségbiztosítási rendszerének kialakításában,

c) segíti a felnőttképzést folytató intézmény szakmai nyilvánosságának, valamint közönségkapcsolatainak kialakítását.

(4) A szakmai tanácsadó testület ügyrendjét maga határozza meg.

Az éves képzési terv

15. § (1) Az éves képzési terv tartalmazza a tervezett képzéseket, a képzések célcsoportját, a finanszírozás forrásait, a felnőttképzést folytató intézmény által végzett képzésekhez szükséges személyi-tárgyi feltételek biztosításának módját.

(2) Az éves képzési tervet a képzésben érdekeltek számára hozzáférhetővé kell tenni.

(3) Szakmai tanácsadó testület működése esetén az éves képzési terv teljesüléséről a felnőttképzést folytató intézmény a szakmai tanácsadó testületnek évente köteles beszámolni.

A képzési program tartalma és akkreditációja

16. § (1) Felnőttképzést csak képzési program alapján lehet folytatni.

(2) A képzési program tartalmazza:

a) a képzés során megszerezhető kompetenciát,

b) a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit,

c) a tervezett képzési időt,

d) a képzés módszereit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás stb.),

e) a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét,

f) a maximális csoportlétszámot,

g) a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását,

h) a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit,

i) a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját.

(3) A képzési program moduláris felépítésű is lehet.

17. § (1) A képzési programnak igazodnia kell a képzésben részt vevő felnőttek eltérő előképzettségéhez és képességeihez.

(2) A képzésre jelentkező felnőtt kérheti tudásszintjének előzetes felmérését, amelyet a felnőttképzést folytató intézmény köteles értékelni és figyelembe venni.

18. § A felnőttek képzése nyitott képzés, illetve távoktatás formájában is megszervezhető.

19. § (1) A 8. §-ban meghatározott nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmények külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján kérhetik képzési programjaik akkreditálását.

(2) A FAT akkreditációs eljárás lefolytatása alapján külön jogszabály keretei között megállapítja a program-akkreditáció érvényességének határidejét és kiadja a program-akkreditációs tanúsítványt.

(3) Más törvény felhatalmazása alapján akkreditált vagy hatósági jogkörben engedélyezett képzési programok esetén külön jogszabályban meghatározottak szerint a képzési programot a FAT-hoz be kell jelenteni. A bejelentés alapján a FAT kiadja a program-akkreditációs tanúsítványt.

(4) Az egyházi felnőttképzési intézmények és képzési programjaik akkreditálása során a hittudományokra, illetve kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható.

A felnőttképzési szerződés

20. § (1) A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt felnőttképzési szerződést köt.

(2) A felnőttképzési szerződés tartalmazza:

a) a képzéssel megszerezhető képzettséget vagy kompetenciát,

b) a rész vevő teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját,

c) a képzés helyét, időtartamát, ütemezését,

d) a képzési díj - beleértve a vizsgadíj - mértékét,

e) a részt vevő felnőtt és a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit,

f) mindazt, amit jogszabály előír.

(3) A felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni, és öt évig a felnőttképzést folytató intézmény köteles megőrizni.

(4) A szakképzésről szóló 1993. LXXVI. törvény 52. §-a (2) bekezdésében meghatározott képzési szerződést felnőttképzési szerződésként el kell fogadni.

IV. Rész

FELNŐTTKÉPZÉSI TÁMOGATÁSOK

A támogatások általános szabályai

21. § (1) A magyar állampolgárságú felnőtt részére nyújtott felnőttképzést az állam az e törvény IV. részében foglalt rendelkezések szerint támogatja.

(2) A felnőttképzés támogatásának államháztartási forrásai:

a) a központi költségvetés,

b) a szakképzési hozzájárulásnak a felnőttképzésre elszámolható része,

c) a Munkaerőpiaci Alap (a továbbiakban: MPA) foglalkoztatási, fejlesztési és képzési alaprészei,

d) külön jogszabályban meghatározott adókedvezmények.

Felnőttképzési normatív támogatás

22. § (1) Az állam a költségvetési törvényben meghatározott mértékű felnőttképzési normatív támogatást nyújt a felnőttképzést folytató intézményben az első, állam által elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben részt vevő felnőtt, valamint a fogyatékos felnőttek képzéséhez.