2001. évi CII. törvény

egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek összeférhetetlenségéről és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről1

Az Országgyűlés a gazdasági és a társadalmi közélet átláthatóbb működése, a kiemelkedő jelentőségű közmegbízatást betöltőkkel szembeni fokozott társadalmi elvárások érvényesítése érdekében a következő törvényt alkotja:

A köztársasági elnök vagyonnyilatkozata

1. § A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § A köztársasági elnök az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény vonatkozó rendelkezései szerint a megbízatása megkezdésekor, megszűnésekor és félidejében - az esedékességtől számított harminc napon belül - vagyonnyilatkozatot tesz.”

Az alkotmánybírák összeférhetetlensége és vagyonnyilatkozata

2. § (1) Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 9. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„9. § (1) Az alkotmánybírói megbízatással összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi és politikai vagy gazdasági tisztség, illetve megbízatás. Az alkotmánybíró a tudományos és oktatói, a művészeti, a szerzői jogi védelemben részesülő, valamint a lektori és a szerkesztői tevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathat.

(2) Az Alkotmánybíróság tagja az Alkotmánybíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathat, politikai nyilatkozatot nem tehet.”

(2) Az Abtv. a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § (1) Az Alkotmánybíróság tagja a megválasztását követő harminc napon belül, majd ezt követően háromévente, illetőleg ha megbízatása megbízási idejének lejárta előtt megszűnik, megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz a köztisztviselőkre megállapított adattartalommal és adatkezelési szabályokkal.

(2) A vagyonnyilatkozatot az Alkotmánybíróság Hivatala tartja nyilván. A vagyonnyilatkozat tartalmát az Alkotmánybíróság teljes ülése ellenőrzi. Az Alkotmánybíróság tagjának vagyonnyilatkozata - az azonosító adatok kivételével - nyilvános.”

(3) Az Abtv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az Alkotmánybíróság tagjává megválasztott személlyel kapcsolatban a 9. §-ban foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a megválasztását követő tíz napon belül meg kell szüntetnie. Ennek megtörténtéig, valamint a 9/A. §-ban meghatározott vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén annak teljesítéséig az Alkotmánybíróság tagjává megválasztott személy a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja és tiszteletdíjban nem részesülhet.”

(4) Az Abtv. 15. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Kizárással szűnhet meg a megbízatás, ha az Alkotmánybíróság tagja neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja vagy a vagyonnyilatkozatában szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, továbbá, ha jogerős ítéletben megállapított bűntettet követ el vagy más módon a tisztségére méltatlanná vált, és ezért az Alkotmánybíróság teljes ülése az Alkotmánybíróság tagjai közül kizárja. Ki kell zárni az Alkotmánybíróság tagjai közül azt, aki egy évig nem vesz részt az Alkotmánybíróság munkájában, valamint azt, aki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét egy éven belül nem teljesíti.”

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának vagyonnyilatkozata

3. § (1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Obtv.) a következő 5/A. §-sal és alcímmel egészül ki:

„Vagyonnyilatkozat

5/A. § (1) Az országgyűlési biztos a megválasztását követő harminc napon belül, majd ezt követően háromévente vagyonnyilatkozatot tesz az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény vonatkozó rendelkezései szerint a (2) bekezdésben foglalt eltérések figyelembevételével.

(2) Az országgyűlési biztos vagyonnyilatkozata - az azonosító adatok kivételével - nyilvános. Ha az országgyűlési biztos a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesítette, ezt a tényt - a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnökének tájékoztatása alapján - az Országgyűlés elnöke nyilvánosságra hozza.”

(2) Az Obtv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az országgyűlési biztosnak megválasztott személlyel kapcsolatban az 5. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a megválasztását követő tíz napon belül meg kell szüntetni. Ennek megtörténtéig, valamint az 5/A. §-ban meghatározott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséig az országgyűlési biztosnak megválasztott személy e tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.”

(3) Az Obtv. 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Tisztségtől való megfosztással szűnhet meg a megbízatás, ha az országgyűlési biztos neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja vagy a vagyonnyilatkozatban szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, továbbá, ha jogerős ítéletben megállapított bűntettet követ el vagy más módon a tisztségére méltatlanná vált. A tisztségtől való megfosztást az arra alapot adó okok vizsgálatát követően az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága indítványozhatja.”

A helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek vagyonnyilatkozata

4. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 10. §-a a következő új m) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi m) pont jelölése n) pontra változik:

(A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át)

„m) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; a 33/A. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés;”

(2) Az Ötv. 12. § (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A képviselő-testület)

„a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;”

(3) Az Ötv. 22. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság végzi.”

(4) Az Ötv. 33/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 33/B. § jelölése 33/C. §-ra változik:

„33/B. § A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.”

(5) Az Ötv.-nek a (4) bekezdés szerint megváltozott jelölésű 33/C. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében.”

5. § A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Ökjtv.) a következő 10/A. §-sal, valamint e törvény mellékletét képező melléklettel egészül ki:

„10/A. § (1) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül az e törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.

(2) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20. §-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet.

(3) A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről az ellenőrző bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.”

A közjegyzők vagyonnyilatkozata

6. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A közjegyző kinevezésekor, majd azt követően háromévente - az esedékességtől számított harminc napon belül - vagyonnyilatkozatot tesz a köztisztviselőkre vonatkozó adattartalommal és adatkezelési szabályok szerint. A vagyonnyilatkozatot a területi kamara elnöksége tartja nyilván és ellenőrzi.”

(2) A Kötv. 17. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Közjegyzővé - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az nevezhető ki, aki]

„g) vagyonnyilatkozatot tett.”

(3) A Kötv. 22. §-a a következő k) ponttal egészül ki:

(A közjegyzői szolgálat megszűnik)

„k) ha a közjegyző a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja vagy a vagyonnyilatkozatban szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, és ezt a közjegyzői fegyelmi bíróság hivatalvesztést kimondó jogerős határozatával kimondja.”