(4) A Kötv. 48. §-a a következő e) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi e)-g) pontok jelölése f)-h) pontra változik:

(A területi elnökség kizárólagos feladatkörébe tartozik különösen az, hogy)

„e) nyilvántartja és ellenőrzi a közjegyző vagyonnyilatkozatát, illetve hivatalvesztést kimondó eljárást kezdeményez a közjegyzői fegyelmi bíróságnál, ha a közjegyző vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja vagy a vagyonnyilatkozatban szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl;”

A közalkalmazottak vagyonnyilatkozata

7. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A miniszter meghatározhatja azokat a munkaköröket, ahol csak magyar állampolgárral, büntetlen előéletű, valamint a tizennyolcadik életévét betöltött személlyel létesíthető közalkalmazotti jogviszony, továbbá azokat a munkaköröket, amelyek betöltéséhez a közalkalmazottnak vagyonnyilatkozatot kell tennie. A közalkalmazott vagyonnyilatkozatát a miniszter által kijelölt szervezet tartja nyilván és ellenőrzi.”

(2) A Kjt. 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Vagyonnyilatkozat-tételre azt a közalkalmazottat lehet kötelezni, aki a költségvetési és egyéb pénzeszközökkel, az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében döntési jogosultsággal rendelkezik, valamint azon közalkalmazottat, aki a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult.”

(3) A Kjt. a következő 41/A. §-sal egészül ki:

„41/A. § (1) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott a foglalkoztatás megkezdésekor, majd azt követően háromévente tesz vagyonnyilatkozatot.

(2) A közalkalmazott vagyonnyilatkozatára a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény vagyonnyilatkozatra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

A Magyar Nemzeti Bank elnökének, alelnökeinek és alkalmazottainak, valamint a monetáris tanács tagjainak vagyonnyilatkozata

8. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 49. § (10) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezése lép:

(A megbízatást a köztársasági elnök felmentéssel)

„b) szünteti meg, ha a monetáris tanács tagja neki felróható okból nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, illetve súlyos kötelezettségszegést követ el, valamint ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl.”

(2) Az MNBtv. a következő 58/A. §-sal és alcímmel egészül ki:

„Vagyonnyilatkozat

58/A. § (1) Az MNB elnöke, alelnökei és a monetáris tanács további tagjai kinevezésükkor, majd azt követően kétévente a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesznek. A vagyonnyilatkozatot az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága tartja nyilván és ellenőrzi. A vagyonnyilatkozat nem nyilvános.

(2) Az MNB alkalmazottja munkaviszonyának létesítésekor, majd azt követően kétévente a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatot az MNB elnöke tartja nyilván és ellenőrzi. A vagyonnyilatkozat nem nyilvános.”

Az Állami Számvevőszék elnökének, elnökhelyetteseinek, vezetőinek és számvevőinek vagyonnyilatkozata

9. § (1) Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: ÁSZtv.) 10. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettesei az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint a megválasztásukkor, majd azt követően évente, az Állami Számvevőszék vezetői és számvevői a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint kinevezésükkor, majd azt követően kétévente vagyonnyilatkozatot tesznek.

(6) Az Állami Számvevőszék elnökének, elnökhelyetteseinek vagyonnyilatkozatát az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága tartja nyilván és ellenőrzi. Az Állami Számvevőszék vezetőinek és számvevőinek vagyonnyilatkozatát az Állami Számvevőszék elnöke tartja nyilván és ellenőrzi. A vezetők és számvevők vagyonnyilatkozata nem nyilvános.”

(2) Az ÁSZtv. 12. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A (4)-(6) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettesei, vezetői és számvevői vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüket szándékosan elmulasztják vagy a vagyonnyilatkozatban szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közölnek.”

(3) Az ÁSZtv. 13. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Állami Számvevőszék elnöke)

„h) gyakorolja a vezetők, a számvevők, valamint az ügyviteli és a kisegítő alkalmazottak felett a munkáltatói jogokat, nyilvántartja és ellenőrzi a vezetők és a számvevők vagyonnyilatkozatát.”

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság igazgatósági és felügyelő bizottsági elnöke és tagjai, valamint vezető alkalmazottai vagyonnyilatkozata

10. § Az állam tulajdonában levő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény a következő 19/A. §-sal egészül ki:

„19/A. § Az ÁPV. Rt. igazgatósági és felügyelő bizottsági elnöke és tagjai kinevezésükkor, majd azt követően évente, vezető alkalmazottai kinevezésükkor, majd azt követően kétévente a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesznek.”

A Magyar Fejlesztési Bank Rt. elnök-vezérigazgatója, igazgatósági és felügyelő bizottsági elnöke és tagjai, valamint vezető alkalmazottai vagyonnyilatkozata

11. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény a következő 18/A. §-sal egészül ki:

„18/A. § Az MFB Rt. elnök-vezérigazgatója, igazgatósági és felügyelő bizottsági elnöke és tagjai kinevezésükkor, majd azt követően évente, vezető alkalmazottai kinevezésükkor, majd azt követően kétévente a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesznek.”

A Gazdasági Versenyhivatal elnökének és elnökhelyetteseinek, a Versenytanács tagjainak és a vizsgálóknak a vagyonnyilatkozata

12. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvtv.) 35. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Felmentésnek van helye, ha az elnök (elnökhelyettes)]

„d) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztotta, a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt.”

(2) A Tpvtv. 36. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Gazdasági Versenyhivatal elnöke)

„d) gyakorolja - a Versenytanács tagjainak kinevezése és felmentése kivételével - a munkáltatói jogokat, nyilvántartja és ellenőrzi a vizsgálók és a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más köztisztviselők vagyonnyilatkozatát.”

(3) A Tpvtv. 38. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A Versenytanács tagja felmentésének van helye, ha)

„e) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesítette.”

(4) A Tpvtv. 40. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke és elnökhelyettesei kinevezésükkor, majd azt követően évente, a Versenytanács tagjai és a vizsgálók kinevezésükkor, majd azt követően kétévente a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesznek.”

Egyes közhasznú szervezetek vezető tisztségviselőinek vagyonnyilatkozata

13. § (1) A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kht.) a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § A 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott közhasznú szervezet vezető tisztségviselője - a helyi önkormányzat által alapított közalapítvány vezető tisztségviselője kivételével - a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint kétévente vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatot az Állami Számvevőszék ellenőrzi.”

(2) A Kht. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést a közhasznú szervezet székhelye szerint illetékes hatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának, valamint a 9/A. §-ban meghatározott vezető tisztségviselő vagyonnyilatkozatának az ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig - a közhasznú működés tekintetében - a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.”

14. § (1) A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Tanács elnöke a helyettes államtitkárnak járó illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult, és a helyettes államtitkárra vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesz.”

(2) A Kbtv. 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közbeszerzési biztos évente vagyonnyilatkozatot tesz a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint.”

Az egyedi állami, önkormányzati támogatások döntés-előkészítésében vagy döntéshozatalában részt vevő egyes személyek vagyonnyilatkozata

15. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § (1) Az ötszázezer forintot meghaladó egyedi állami, illetve önkormányzati támogatások döntés-előkészítésében vagy döntéshozatalában részt vevő - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) hatálya alá nem tartozó - személyek közül:

a) az elkülönített állami pénzalapok, illetve fejezeti előirányzatok döntés-előkészítésére, a támogatási döntésre javaslattételi jogosultsággal rendelkező, jogszabályban meghatározott bizottságok tagjai,

b) az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványoknál pénzeszközátadásról dönteni jogosult tisztségviselők,

c) az állami, önkormányzati támogatások felhasználásával való elszámoltatással megbízott szakértők, könyvvizsgálók, külső szervezetek (az ún. közreműködő szervezetek) önálló döntéshozatalra jogosult ügyintézői

a Ktv. 22/A. § (8) bekezdés g) pontjában említett köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint kétévente vagyonnyilatkozatot tesznek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség akkor is fennáll, ha az ott említett megbízatás időtartama kevesebb, mint két év. A nyilatkozatot az esedékesség évében március 31-ig kell megtenni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek vagyonnyilatkozatukat, továbbá a vagyonuk időközi gyarapodásáról készített nyilatkozatukat a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalhoz nyújtják be, s csatolják a felhatalmazást arról, hogy a Hivatal a vagyonnyilatkozatban foglaltak valódiságának ellenőrzése céljából személyes és vagyoni adataikat kezelje. A felhatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal nem jogosult a nyilatkozatok nyilvánosságra hozatalára.