2001. évi CIX. törvény
a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról1
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény és a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
1. § A közúti közlekedésről szóló - módosított - 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állam a kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetőleg azok egyes szakaszai - és a műtárgyaik üzemeltetése és karbantartása (a továbbiakban együtt: működtetés) céljából költségvetési szervet alapíthat, vagy e célra olyan gazdálkodó szervezetet hozhat létre, amelyben többségi részesedéssel, szavazati joggal vagy tartós kisebbségi állami tulajdoni részesedés esetén szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezik, vagy a működtetést koncesszióba adhatja.”
2. § A Kkt. 33. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A közút kezelői:]
„b) az a) pontban nem említett országos közút vonatkozásában a közlekedési és vízügyi miniszter által a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított közhasznú társaság (a továbbiakban: közútkezelő közhasznú társaság), költségvetési szerv, illetve olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam többségi részesedéssel, szavazati joggal vagy tartós kisebbségi állami tulajdoni részesedés esetén szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezik;”
3. § A Kkt. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt kezelő szervek az autópályák használatáért úthasználati díjat szedhetnek, amelyet az autópályák és az autóutak üzemeltetésére, fenntartására és felújítására kell fordítani. A díjfizetéssel érintett autópályákat vagy azok egyes szakaszait, a díj, valamint megfizetésének elmaradása esetén a pótdíj mértékét, a fizetés módját és feltételeit - a Kormány által jóváhagyott elvek alapján - a közlekedési és vízügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg.”
4. § A Kkt. 46/A. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46/A. § A közlekedési hatóság jogosult:
a) a közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők vizsgáztatásával összefüggésben a vizsgázó,
b) a járművezetők utánképzésével, szakirányú továbbképzésével és pályaalkalmassági vizsgálatával összefüggésben a járművezető,
c) a közúti áru- és személyszállítás végzésével összefüggésben a vállalkozás ügyvezetését, szakmai irányítását ellátó személy és közreműködő járművezető,
d) a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben - jogszabály alapján vezetett - névjegyzékbe felvett közúti közlekedési szakember
személyes és egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, büntetett előéletre vonatkozó különleges adatait kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket - ezek hitelességének utólagos igazolása céljából - nyilvántartani.”
II. Fejezet
A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény módosítása
5. § (1) A vasútról szóló - a 2000. évi CXXVII. törvénnyel módosított - 1993. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. §-a (4) bekezdésének bevezető szövege és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az országos közforgalmú vasút szervezete tevékenysége szerint”
„b) vállalkozó vasút, amely vasúti járművekkel személyszállítást (személyszállító vállalkozó vasút), illetve árutovábbítást (árutovábbító vállalkozó vasút) végez.”
(2) A Vtv. 2. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A pályavasút, a személyszállító vállalkozó vasút, illetve az árutovábbító vállalkozó vasút tevékenysége - megfelelő számviteli elkülönítéssel - ellátható ugyanabban a szervezetben is (a továbbiakban: vasúti társaság). A számviteli elkülönítés szabályait a közlekedési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) a pénzügyminiszterrel együtt állapítja meg.
(6) A pályavasút, illetve a vasúti társaság köteles - a miniszter rendeletében előírt szakmai feltételekkel és pályahasználati díj ellenében - a vasúti pálya és tartozékai igénybevételét lehetővé tenni
a) a belföldi székhelyű vasút vagy az általa alapított nemzetközi csoportosulás részére;
b) nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén külföldi székhelyű vasút részére;
c) az országos közforgalmú vasúti pálya és tartozékai tekintetében
ca) nemzetközi kombinált árufuvarozás céljára bármely olyan külföldi vasút részére, amelynek székhelye az Európai Unió valamely tagállamában van,
cb) a vasúti tranzitforgalom céljára bármely olyan nemzetközi csoportosulás részére, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában bejegyzett vasútvállalat alapított;
d) a külön jogszabályban meghatározott országos vasúti törzshálózatba (a továbbiakban: törzshálózat) tartozó vasúti pálya és tartozékai tekintetében nemzetközi árufuvarozásra bármely olyan külföldi vasút részére, amelynek székhelye az Európai Unió valamely tagállamában van. Az igénybevétel lehetőségét a törzshálózathoz kapcsolódó vasútvonalakon is biztosítani kell legfeljebb 50 km távolságig.”
(3) A Vtv. 2. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés számozása (10) bekezdésre változik:
„(7) Az országos közforgalmú vasúti pálya kapacitásának az elosztásáról, valamint a pályahasználati díj megállapításáról a személyszállító és árutovábbító vállalkozó vasúttól számviteli elkülönítéssel elválasztott, a pályavasútnál létrehozott önálló egység határoz. A pályakapacitás elosztásának részletes szabályait a miniszter, a pályahasználati díj képzésének elveit a miniszter a pénzügyminiszterrel együttesen rendeletben határozza meg.
(8) Közforgalmú vasút csak részvénytársasági formában működhet.
(9) A Magyar Államvasutak Rt. (a továbbiakban: MÁV Rt.), valamint a Győr-Sopron-Ebenfurt Vasút Rt. (a továbbiakban: GySEV Rt.) és a Fertővidéki helyi érdekű Vasút Rt. (a továbbiakban: FhéV Rt.) országos közforgalmú vasút.”
6. § A Vtv. 3. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az országos közforgalmú vasúti pályát és tartozékait a pályavasút, illetve a pályavasúti tevékenységet is folytató vasúti társaság részére kell vagyonkezelői szerződéssel használatba adni.
(4) A GySEV Rt. vasúti pályáinak és tartozékainak a tulajdonjogára és használatára az 1872. évi XXVII. törvényben, a FhéV Rt. vasúti pályáinak és tartozékainak a tulajdonjogára és használatára az 1896. évi XXIX. törvényben meghatározott - meghosszabbított - koncesszió lejártáig az abban foglaltak az irányadók.”
7. § (1) A Vtv. 4. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Állami feladatok:]
„c) a vasúti közlekedés hatósági feladatainak ellátása, valamint az országos közforgalmú vasúti pályakapacitás elosztásával és a pályahasználati díjjal kapcsolatos vitás kérdések eldöntése;”
(2) A Vtv. 4. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Állami feladatok:]
„h) országos közforgalmú vasút alapítása és működtetése;”
(3) A Vtv. 4. §-a (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Állami feladatok:]
„l) a közszolgáltatási tevékenységből származó bevételek kiegészítése a központi költségvetésből;”
8. § (1) A Vtv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszter
a) az állam tulajdonába tartozó vasúti pálya és tartozékai működtetése érdekében a pályavasúttal, illetve pályavasúti tevékenységet is folytató vasúti társasággal,
b) a közszolgáltatásnak minősülő helyközi személyszállítás ellátása érdekében a személyszállító vállalkozó vasúttal, illetve személyszállító tevékenységet is folytató vasúti társasággal
szerződést köt.”
(2) A Vtv. 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a vasúti pályára [(1) bekezdés a) pont] vonatkozóan a vasúti pálya és tartozékai fejlesztésének és felújításának fő irányait és pénzügyi forrásait,
b) a személyszállításra [(1) bekezdés b) pont] vonatkozóan a közszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját és feltételeit, valamint az ahhoz szükséges pénzügyi forrásokat,
c) egyéb, a szerződő felek által lényegesnek minősített rendelkezéseket.”
9. § (1) A Vtv. 10. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A vasúti közlekedésnek a 4. § (1) bekezdése c) és d) pontjában említett feladatait - az egészségügyi alkalmasság feltételeinek megállapítása kivételével - a miniszter irányítása és felügyelete alatt működő egységes államigazgatási szerv (a továbbiakban: hatóság) látja el.
(2) A hatóság adja ki a vállalkozó vasút, illetve a vasúti társaság részére a közforgalmú vasúti pályák és tartozékaik igénybevételéhez szükséges biztonsági tanúsítványt.”
(2) A Vtv. 10. §-a (3) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő b) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi b)-e) pontok megjelölése c)-f) pontokra változik:
„(3) Hatósági engedély szükséges”
„b) a vállalkozó vasút, a vasúti társaság, illetve az országos közforgalmú vasúti pályát igénybe vevő egyéb vasút működéséhez;”
(3) A Vtv. 10. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A hatóság feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a Kormány, a biztonsági tanúsítványra, a 4. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt feladatokra, valamint a hatósági engedélyezési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.”
10. § A Vtv. 15. §-a a következő i) és j) ponttal egészül ki:
„i) biztonsági tanúsítvány: igazolás, amely tanúsítja, hogy a vállalkozó vasút, illetve a vasúti társaság, valamint a külföldi székhelyű vasúti társaság járművei és személyzete alkalmas a biztonságos vonatközlekedtetésre,