2001. évi CXI. törvény

a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény módosításáról1

Az Országgyűlés a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) módosításáról a következő törvényt alkotja:

1. § A Kt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) A kőolaj és kőolajtermék behozatala után az e törvényben meghatározott módon és mértékben biztonsági készletet kell létrehozni és fenntartani.

(2) A biztonsági készlet mértékének meg kell felelnie folyamatosan minden naptári év április 1-jétől a következő naptári év március 31-ig a következő három kőolajtermék-csoport mindegyikéből legalább 90 napi átlagos napi belföldi fogyasztásnak:

1. benzin típusú üzemanyagok (2710 00 26 00, 2710 00 27 00, 2710 00 29 00, 2710 00 32 00, 2710 00 34 00, 2710 00 36 00, 2710 00 37 00);

2. kerozin (2710 00 51 00), gázolaj típusú üzemanyagok (2710 00 66 01, 2710 00 67 01, 2710 00 68 01) és tüzelőolajok (2710 00 66 02, 2710 00 67 02, 2710 00 68 02);

3. fűtőolajok (2710 00 74 00, 2710 00 76 00, 2710 00 77 00, 2710 00 78 00).

(3) A biztonsági készletet kőolaj és a (2) bekezdés 1-3. pontjaiban felsorolt kőolajtermékek, valamint ezen termékek előállítására használt félkész termékek formájában lehet készletezni. A késztermékeket a tényleges tömegük alapján, a kőolajat (2709 00 90 00) és a félkész termékeket az alábbi módok egyike alapján kell figyelembe venni:

a) az egyes termékcsoportok azon tömeg aránya szerint, amelyben azokat az ország finomítói az előző naptári évben előállították,

b) a finomítók folyó évi termelési programja szerint, vagy

c) az előző naptári évben előállított összes készletezési kötelezettség alá eső termék és a felhasznált kőolaj tömegének aránya szerint.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott első két termékcsoportban a teljes készletezési kötelezettség legfeljebb 40%-áig, a harmadik termékcsoportban pedig legfeljebb 50%-áig helyettesíthető kőolajjal vagy félkész termékkel. A harmadik termékcsoportban meghatározott fűtőolajokat a készletezési kötelezettség legfeljebb 50%-áig erőművi gázturbina üzemanyaggal is lehet helyettesíteni.

(5) A készletezési kötelezettség az előző naptári év belföldi fogyasztásán alapul. A belföldi fogyasztásnak azt a részét, amelyet a belföldi kőolaj kitermeléséből származó termékekkel fedeznek, a készletezési kötelezettség számítása során a belföldi fogyasztás legfeljebb 25%-a erejéig le lehet vonni. A készletezési kötelezettség mértékét minden naptári év március 31-ig újra kell számítani, és a készletet az új számítás szerinti mértékre július 31-ig kell kiegészíteni. Amennyiben a tényleges készletszint a 90 napi előírt mértéket meghaladja, a 99 napi átlagos belföldi fogyasztást meghaladó mennyiséget az adott év során értékesíteni lehet, figyelemmel a készletezési kötelezettség várható alakulására. Az értékesítés nem zavarhatja meg a piac működését.

(6) A belföldi fogyasztás számítása - figyelemmel az (5) bekezdés második mondatára - a (2) bekezdésben meghatározott kőolajtermék és a (3) bekezdésben meghatározott kőolaj és kőolaj félkész termék belföldi forgalomba hozott, illetve külföldön értékesített mennyiségének egyenlegén alapul.

(7) A belföldi forgalomba hozott mennyiség e törvény értelmében

a) az Európai Unió tagállamaiból (a továbbiakban: tagállam) belföldi felhasználásra, forgalmazásra vagy raktározásra behozott mennyiség,

b) a nem tagállamból belföldi forgalom számára vámkezelt mennyiség,

c) a biztonsági készletből belföldi felhasználásra, illetve értékesítésre felszabadított mennyiség.

(8) Külföldön értékesített az a kőolaj vagy kőolajtermék mennyiség,

a) amely a külön jogszabály rendelkezései szerint igazoltan tagállamba került kiszállításra,

b) amelyet a vámhatóság igazoltan végleges rendeltetéssel nem tagállamba kiléptetett.

(9) Behozatalnak minősül a (7) bekezdés a)-b) pontjai szerint belföldre került kőolaj vagy kőolajtermék mennyiség.

(10) E törvény értelmében nem minősül behozatalnak, illetve kivitelnek a közúti, vízi- vagy légijármű üzemanyagtartályába töltött üzemanyag mennyiség behozatala, illetve kivitele.”

2. § A Kt. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) Nem kell biztonsági készletet képezni és a 37. § (1) bekezdés alapján tagi hozzájárulást fizetni, illetve a 38. § (3) bekezdése szerint visszaigényelhető a tagi hozzájárulás azon kőolaj és kőolajtermék mennyiség után,

a) amelyet a Magyar Honvédség használ fel vagy saját felhasználásra tartalékol,

b) azon mennyiség után, amelyet az e törvényben előírt készletezési kötelezettség teljesítése céljából hoznak be,

c) amelyet más állam készletezési céllal a Magyar Köztársaság területén tárol,

d) amelyet az Észak-atlanti Szerződés tagállamai és az 1995. évi CII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államai Magyarországon tartózkodó fegyveres erői és polgári állománya által a szolgálati járművek, légijárművek és hajók üzemanyagaként használnak fel vagy saját felhasználásra tartalékolnak,

e) továbbá azon kőolajtermék mennyiség után, amelyet vegyipari, kenéstechnikai, korrózióvédelmi célra hoztak be kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve, 200 kg-ot nem meghaladó egyedi tömegben.

(2) Nem kell biztonsági készletet képezni és a tagi hozzájárulás a 38. § (3) bekezdése alapján visszaigényelhető azon kőolajtermék mennyiség után,

a) amelyet nem energetikai célra, hanem vegyipari alapanyagként vagy ipari segédanyagként, illetve

b) amelyet kenéstechnikai, korrózióvédelmi célra ömlesztett áru formájában vagy 200 kg-ot meghaladó egyedi tömegben kiszerelve

hoztak be, közvetlenül a végső felhasználó számára, továbbá

c) amelyet kőolaj belföldi feldolgozásával gyártottak és nem energetikai célra, hanem vegyipari alapanyagként vagy ipari segédanyagként értékesítettek,

és az említett célokra igazoltan használtak fel.

(3) Visszaigényelhető a tagi hozzájárulás a 38. § (3) bekezdése alapján az után a kőolajtermék mennyiség után, amelyet a nemzetközi forgalomban közlekedő - külföldi és belföldi lajstromjelű - légijármű üzemeltetésére használnak fel, vagy ilyen célra értékesítenek vagy a légitársaság saját felhasználásra tartalékol.”

3. § A Kt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § A biztonsági készlet összetételét - a 3. § (2)-(5) bekezdéseiben, valamint a 4. §-ban foglaltakra tekintettel - a Szövetség határozza meg a hazai fogyasztási mutatók figyelembevételével.”

4. § A Kt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) A készletezési kötelezettség nem teljesíthető olyan kőolaj, illetve kőolajtermék mennyiséggel, amely

a) hajóban, csővezetékben, vasúti vagy közúti tartálykocsiban, üzemanyagtöltő állomások tartályaiban van, valamint a tranzitszállítmányok készleteivel, az elosztóállomások tárolótartályaiban lévő készletekkel és a végfelhasználók által fenntartott készletekkel;

b) a tárolókból a szokásos technológiával nem vehető ki (immobil vagy ún. fenékkészlet);

c) a Magyar Honvédség (MH) tulajdonában van, valamint az MH részére fenntartott készletekkel;

d) mobil technológiai és kereskedelmi készlet, amelynek szintje műszaki, illetve jogi eszközökkel nem biztosított.

(2) A készletezési kötelezettség csak abban az esetben teljesíthető nem szabványos félkész (közbenső) termékekkel, illetve keverő komponensekkel, ha ezek a késztermékre jellemző mennyiségi arányban állnak rendelkezésre és csak olyan mértékig vehetők figyelembe a készlet részeként, amilyen mennyiségű készletezendő késztermék belőlük előállítható.”

5. § A Kt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A biztonsági készletet működésre engedélyezett, műszakilag ellenőrzött, a biztonságtechnikai és környezetvédelmi jogszabályok előírásainak megfelelő, olyan tárolótérben kell raktározni, amely alkalmas arra, hogy a készletezett kőolaj, illetve kőolajtermék minőségét megőrizze.

(2) A Szövetség kormányközi megállapodás alapján biztonsági készletet tárolhat más tagállam területén, illetve más állam szervezetei biztonsági készletet tárolhatnak a Magyar Köztársaság területén.

(3) A Magyar Köztársaság területén más állam által tárolt biztonsági készletek felett az adott állam készletező szervezeteinek rendelkezési joga érvényesül.”

6. § A Kt. 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A miniszter a biztonsági készletből történő felhasználás engedélyezése esetén haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság)

a) azon időpontról, amikor a biztonsági készlet a kötelező szint alá csökken,

b) a felhasználás indokairól,

c) a felhasznált készletek visszapótlása érdekében tett intézkedésekről,

d) a készletek előre látható alakulásáról a visszapótlás végrehajtásáig.”

7. § A Kt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) E törvény alapján kötelezően a Szövetség tagjává válnak azok, akik (amelyek) készletezési kötelezettség alá eső kőolajat, illetve kőolajterméket hoznak be belföldi feldolgozás, értékesítés, felhasználás céljából.

(2) A szövetségi tagság az (1) bekezdésben meghatározott feltétel bekövetkeztének időpontjában jön létre. A szövetségi tagság megszűnik, ha a tag a készletezési kötelezettséggel járó tevékenységet legalább egy évig nem folytatja.”

8. § A Kt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § A Szövetség az e törvényben előírt biztonsági készletezési tevékenységen kívül csak az azzal összefüggő - az alapszabályban meghatározott - tevékenységek gyakorlására jogosult. A bevételeit a készletezési költségek fedezésére, az ezt meghaladó bevételeit különösen a tároló parkokban való tulajdonszerzésre és a készletfinanszírozó hitelek törlesztésére fordítja.”

9. § A Kt. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § A Szövetség szervei a közgyűlés, az igazgatótanács, a felügyelő bizottság és az igazgatóság.”

10. § A Kt. 19. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közgyűlés feladata)

„b) az igazgatótanács és a felügyelő bizottság megválasztása, illetve felmentése, valamint a felügyelő bizottság létszámának meghatározása, tagjai díjazásának megállapítása; továbbá az igazgatóság megválasztása, illetve felmentése.”

11. § A Kt. a következő új alcímmel és 26/A. §-sal egészül ki:

„Felügyelő Bizottság

26/A. § (1) A felügyelő bizottság két tagját a miniszter, egy tagját a pénzügyminiszter jelöli ki, további tagjait a közgyűlés választja három évre. A felügyelő bizottság 3-5 tagból áll, a tagok maguk közül elnököt választanak. A felügyelő bizottság határozatképes, ha legalább három tagja jelen van; határozatát egyszerű többséggel hozza. A felügyelő bizottság ügyrendjét maga alakítja ki és a közgyűlés hagyja jóvá.