2002. évi I. törvény
a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról1
1. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Bűncselekmény elkövetése miatt bárkinek a felelősségét megállapítani, és emiatt vele szemben büntetést kiszabni egyedül a bíróság jogosult.”
2. § A Be. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A terhelt személyesen védekezhet, és a védelmét az eljárás bármely szakaszában védő is elláthatja. A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság biztosítja, hogy az, akivel szemben a büntetőeljárást folytatják, az e törvényben meghatározott módon védekezhessék.”
3. § (1) A Be. 6. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A hivatalból való eljárás, a büntetőeljárás megindítása és a büntetőeljárás akadályai”
(2) A Be. 6. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Büntetőeljárást nem lehet indítani, a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, vagy felmentő ítéletet kell hozni, ha
a) a cselekmény nem bűncselekmény, vagy azt nem a terhelt (feljelentett személy) követte el,
b) nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, illetőleg az, hogy a bűncselekményt a terhelt (feljelentett személy) követte el,
c) - az e törvényben meghatározott kivételekkel - büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok áll fenn,
d) a terhelt cselekményét már jogerősen elbírálták, kivéve a Negyedik Részben, valamint a XXVIII. Fejezet II. és III. Címében meghatározott eljárások esetét.
(4) A Negyedik Részben meghatározott eljárásokat (rendkívüli jogorvoslat), kivéve a (3) bekezdés d) pontja az irányadó akkor is, ha az elkövető egy cselekménye több bűncselekményt valósít meg, a bíróság azonban - a vád szerinti minősítésnek megfelelően - nem a vádirati tényállás szerint megállapítható valamennyi bűncselekmény miatt állapítja meg a terhelt bűnösségét.
(5) Azzal szemben, akinek a felelősségét a bíróság szabálysértési eljárásban hozott határozatával állapította meg, azonos tényállás mellett büntetőeljárás - a szabálysértésekről szóló törvényben meghatározott perújítási eljárás lefolytatása előtt - nem indítható.”
4. § A Be. 9. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A büntetőeljárásban mind szóban, mind írásban mindenki az anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy kisebbségi nyelvét vagy - ha a magyar nyelvet nem ismeri - az általa ismertként megjelölt más nyelvet használhatja.
(3) Annak a határozatnak és más hivatalos iratnak a lefordításáról, amelyet e törvény szerint kézbesíteni kell, az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság gondoskodik, amelyik a határozatot meghozta, illetőleg a hivatalos iratot kibocsátotta.”
5. § (1) A Be. 13. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Másodfokon jár el)
„c) ha e törvény az ítélőtábla határozata elleni fellebbezést lehetővé teszi, a Legfelsőbb Bíróság az ítélőtábla hatáskörébe tartozó ügyekben.”
(2) A Be. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és e § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az e törvényben meghatározott esetekben az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesbíró, illetve a tanács elnöke helyett önálló aláírási joggal bírósági titkár is eljárhat. A bíróság eljárására irányadó, e törvényben meghatározott rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági titkár eljárására kell alkalmazni.
(4) Külön jogszabályban meghatározott esetekben, önálló aláírási joggal, tárgyaláson kívül - a bíró irányítása és felügyelete mellett - bírósági ügyintéző is eljárhat. A bíróság eljárására irányadó, e törvényben meghatározott rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági ügyintéző eljárására kell alkalmazni.”
6. § (1) A Be. 14. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyi bíróság)
„a) egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban jár el, ha a bűncselekményre a törvény nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel,”
(2) A Be. 14. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A másodfokú bíróság, az ítélőtábla és - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a Legfelsőbb Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.”
(3) A Be. 14. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A 17. § (5) és (6) bekezdésében felsorolt bűncselekmények esetén első fokon a tanács elnöke (egyesbíró), másodfokon a tanács egyik tagja az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által kijelölt bíró.”
7. § A Be. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak
a) azok a bűncselekmények, amelyekre a törvény tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi; valamint
b) az állam elleni bűncselekmények (Btk. X. Fejezet);
c) az emberiség elleni bűncselekmények (Btk. XI. Fejezet);
d) az emberölésre irányuló előkészület, a gondatlanságból elkövetett emberölés [Btk. 166. § (3) és (4) bek.], az újszülött megölése (Btk. 166/A. §), az erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 167. §), az életveszélyt (halált) okozó testi sértés [Btk. 170. § (5) bek. és (6) bek. harmadik fordulata], az emberrablás (Btk. 175/A. §), az emberkereskedelem (Btk. 175/B. §), az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmények (Btk. XII. Fejezet II. Cím);
e) a választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény (Btk. 211. §), az államtitok és a szolgálati titok megsértése (Btk. XV. Fejezet III. Cím), a hivatali bűncselekmények (Btk. XV. Fejezet IV. Cím), a fogolyzendülés (Btk. 246. §), a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. 249/B. §), a közélet (nemzetközi közélet) tisztasága elleni bűncselekmények (Btk. XV. Fejezet VII. és VIII. Cím);
f) a terrorcselekmény (Btk. 261. §), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), a légi jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §);
g) a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése (Btk. 287. §), a bennfentes értékpapír-kereskedelem (Btk. 299/A. §), a tőkebefektetési csalás (Btk. 299/B. §), a piramisjáték szervezése (Btk. 299/C. §), a pénzmosás (Btk. 303. §), a pénzhamisítás (Btk. 304. §) és a bélyeghamisítás (Btk. 307. §);
h) a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények.”
8. § (1) A Be. 17. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A bíróságok illetékességi területét a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény határozza meg.”
(2) A Be. 17. §-ának (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az eljárásra az a bíróság is illetékes, amelynek területén a terhelt lakik, ha az ügyész, a magánvádló vagy - ha e törvény másként nem rendelkezik - a pótmagánvádló ott emel vádat.
(4) Több terhelt esetében a terheltek egyikére illetékes bíróság a többi terhelttel szemben is eljárhat, ha ez a hatáskörét nem haladja meg. Ha több ilyen bíróság van, a megelőzés az irányadó.
(5) A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 171. §), a közlekedési bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet) - kivéve az ittas vagy bódult állapotban elkövetett járművezetést (Btk. 188. § (1) bek.] és a járművezetés tiltott átengedését [Btk. 189. § (1) bek.] -, a közlekedés körében elkövetett, de nem a Btk. XIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény, a közveszélyokozás (Btk. 259. §), valamint a közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §) esetén a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság, a Fővárosi Bíróság területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. E bíróságok illetékessége e bűncselekmények miatt a megye, illetőleg a főváros területére terjed ki.
(6) Visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (Btk. 264/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §), és a gazdasági bűncselekmények (Btk. XVII. Fejezet) esetén - kivéve a pénzügyi bűncselekményeket (Btk. XVII. Fejezet III. Cím) - a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság, a Fővárosi Bíróság területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. E bíróságok illetékessége e bűncselekmények miatt a megye, illetőleg a főváros területére terjed ki.”
(3) A Be. 17. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az elkövetőre illetékes bíróság illetékessége a bűnpártolóra és az orgazdára is kiterjed.”
9. § A Be. 20. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A kijelölésről)
„b) az ítélőtábla határoz, ha a hatásköri összeütközés megyei bíróság és helyi bíróság között, avagy az illetékességi összeütközés megyei bíróságok vagy különböző megyei bíróságok területén lévő helyi bíróságok között,
c) a Legfelsőbb Bíróság határoz, ha a hatásköri összeütközés a megyei bíróság katonai tanácsa és a megyei bíróság más tanácsa, illetőleg más megyei bíróság között, a megyei bíróság és az ítélőtábla, az ítélőtábla katonai tanácsa és az ítélőtábla más tanácsa, illetőleg az ítélőtábla és a Legfelsőbb Bíróság között merül fel.”
10. § (1) A Be. 21. §-a (3) bekezdésének b) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Az (1) bekezdésben szabályozott eseteken kívül]
„b) a másodfokú eljárásból ki van zárva az a bíró, aki az ügy első fokú elbírálásában részt vett,”
„d) a rendkívüli jogorvoslati eljárásból ki van zárva az a bíró, aki a rendkívüli jogorvoslattal megtámadott határozat meghozatalában részt vett,”
(2) A Be. 21. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (3) bekezdés d) pontja esetén nem kizárási ok, ha az alapügyben a bíró olyan határozat meghozatalában vett részt, amelyet a rendkívüli jogorvoslati indítvány nem érint.”
11. § A Be. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § Nem járhat el az ügyben - a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtábla kivételével - az a bíróság, amelynek elnökével és elnökhelyettesével szemben a 21. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában szabályozott kizárási ok merült fel.”