egyetértve annak kívánatosságával, hogy megfelelő megoldásokat találjanak a többes állampolgárság következményeire, különösen, ami a többes állampolgárságú személyek jogait és kötelezettségeit illeti,

kívánatosnak tartva, hogy két vagy több részes állam állampolgárságával rendelkező személyek csak az egyik részes állam tekintetében legyenek kötelesek katonai kötelezettségeik teljesítésére,

figyelembe véve a nemzetközi együttműködés előmozdításának szükségességét az állampolgársági ügyekért felelős nemzeti hatóságok között,

az alábbiakban állapodtak meg:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cikk

Az Egyezmény célja

Az Egyezmény megállapítja a természetes személyek állampolgárságára vonatkozó elveket és szabályokat, valamint többes állampolgárság esetén a katonai kötelezettségekre irányadó szabályokat, melyekkel a részes államok belső jogának összhangban kell állnia.

2. Cikk

Meghatározások

Az Egyezmény alkalmazásában:

a) „állampolgárság” valamely személy és egy állam közötti jogi kötelék, és nem utal a személy etnikai származására;

b) „többes állampolgárság” ugyanazon személy által két vagy több állampolgársággal való egyidejű rendelkezés;

c) „gyermek” minden 18 évesnél fiatalabb személy, kivéve, ha a gyermekre vonatkozó jog szerint a nagykorúságot korábban éri el;

d) „belső jog” a nemzeti jogrendszer minden fajta rendelkezései, ideértve az Alkotmányt, a törvényeket, a rendeleteket, a határozatokat, az esetjogot, a szokásjogot és gyakorlatot, valamint a kötelező érvényű nemzetközi dokumentumból származó szabályokat.

II. Fejezet

AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ALAPELVEK

3. Cikk

Az állam illetékessége

1. Minden állam saját joga szerint határozza meg, hogy kik az ő állampolgárai.

2. Az ilyen jogszabályt más államok annyiban kötelesek elfogadni, amennyiben az összhangban áll a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, a nemzetközi szokásjoggal és az állampolgárság tekintetében általánosan elismert jogelvekkel.

4. Cikk

Alapelvek

Minden részes állam állampolgárságra vonatkozó szabályainak az alábbi alapelveken kell alapulniuk:

a) minden személynek joga van valamely állampolgársághoz;

b) a hontalanságot el kell kerülni;

c) senkit sem lehet önkényesen megfosztani állampolgárságától;

d) sem egy részes állam állampolgára és egy külföldi közötti házasság, sem a házasság felbontása, sem pedig a házasság alatt a házastársak egyike állampolgárságának megváltozása nem érinti automatikusan a másik házastárs állampolgárságát.

5. Cikk

A diszkrimináció tilalma

1. A részes államok állampolgárságra vonatkozó szabályai nem tartalmazhatnak megkülönböztetést vagy nem foglalhatnak magukban semmilyen olyan gyakorlatot, amely kimeríti a nemen, valláson, fajon, bőrszínen vagy nemzeti vagy etnikai származáson alapuló diszkriminációt.

2. Minden részes államot a diszkrimináció tilalmának elve vezérel állampolgárai tekintetében, függetlenül attól, hogy ők születésüknél fogva állampolgárok-e, vagy az állam állampolgárságát később szerezték meg.

III. Fejezet

AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

6. Cikk

Az állampolgárság megszerzése

1. Minden részes állam köteles belső jogában rendelkezni arról, hogy az alábbi személyek ex lege szerezzenek állampolgárságot:

a) gyermekek, akiknek a szülei ezen gyermekek születésének időpontjában az adott részes állam állampolgárai, figyelembe véve azon kivételeket, amelyekről a belső jog rendelkezhet a külföldön született gyermekek tekintetében. Azon gyermekek vonatkozásában, akiknél az anyaságot, illetve apaságot elismerés, bírósági határozat vagy hasonló eljárás állapítja meg, minden részes állam rendelkezhet úgy, hogy a gyermek az állampolgárságot a belső jog által meghatározott eljárást követően szerzi meg;

b) területén talált gyermekek, akik egyébként hontalanok lennének.

2. Minden részes állam köteles belső jogában rendelkezni arról, hogy a területükön született, és a születéssel másik állampolgárságot nem szerzett gyermekek állampolgárságot szerezhessenek. Az állampolgárságot meg kell adni:

a) ex lege születéskor, vagy

b) a születést követően, azon gyermekeknek, akik hontalanok maradtak, a hatósághoz az érintett gyermek által vagy képviseletében a részes állam belső joga által előírt módon benyújtott kérelem alapján. Az ilyen kérelem benyújtását függővé lehet tenni a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően öt évet meg nem haladó időtartamig az adott állam területén történő jogszerű és szokásos tartózkodástól.

3. Minden részes állam köteles belső jogában rendelkezni a területén jogszerűen és szokásosan tartózkodó személyek honosításának lehetőségéről. A honosítás feltételeinek meghatározásakor nem írhat elő a kérelem benyújtását megelőző tíz évet meghaladó tartózkodási időt.

4. Minden részes állam köteles belső jogában elősegíteni állampolgárságának megszerzését az alábbi személyek számára:

a) állampolgárainak házastársai;

b) valamely állampolgárának gyermekei, akik a 6. Cikk 1. bekezdés a) pontja szerinti kivétel alá esnek;

c) azon gyermekek, akiknek valamelyik szülője megszerzi vagy megszerezte az állam állampolgárságát;

d) valamely állampolgára által örökbefogadott gyermekek;

e) azon személyek, akik a területén születtek és ott jogszerűen és szokásosan tartózkodnak;

f) olyan személyek, akik az állam területén jogszerűen és szokásosan az érintett részes állam belső joga által meghatározott időtartamig tartózkodnak, mely időtartam 18 éves koruk előtt kezdődött;

g) olyan hontalan személyek és menekültként elismert személyek, akik az állam területén jogszerűen és szokásosan tartózkodnak.

7. Cikk

Az állampolgárság ex lege vagy a részes állam kezdeményezése alapján történő elvesztése

1. A részes állam nem rendelkezhet belső jogában az állampolgárság ex lege vagy a részes állam kezdeményezésére történő elvesztéséről, kivéve az alábbi esetekben:

a) egy másik állampolgárság önkéntes megszerzése;

b) a részes állam állampolgárságának megszerzése a kérelmező által elkövetett csalás, hamis adatszolgáltatás vagy bármely releváns tény eltitkolása révén;

c) önkéntes szolgálat egy külföldi katonai erőnél;

d) a részes állam alapvető érdekeit súlyosan sértő magatartás;

e) a részes állam és a szokásosan külföldön tartózkodó állampolgára közötti tényleges kapcsolat hiánya;

f) ha egy gyermek kiskorúságának idején megállapítást nyer, hogy már nem állnak fenn a belső jog által meghatározott azon feltételek, amelyek a részes állam állampolgárságának ex lege megszerzéséhez vezettek;

g) a gyermek örökbefogadása, ha a gyermek az örökbefogadó szülők egyikének vagy mindkettőnek a külföldi állampolgárságát megszerzi vagy azzal már rendelkezik.

2. A részes állam rendelkezhet arról, hogy azon gyermekek, akiknek a szülei elveszítik állampolgárságukat, szintén elveszítik állampolgárságukat, kivéve az 1. bekezdés c) és d) pontjaiban hivatkozott esetekben. A gyermekek azonban nem veszíthetik el állampolgárságukat, ha szüleik egyike megtartja azt.

3. A részes állam belső jogában nem rendelkezhet az állampolgárságnak a jelen cikk 1. és 2. bekezdése értelmében történő elvesztéséről, ha az érintett személy ezáltal hontalanná válna, kivéve a jelen cikk 1. bekezdés b) pontjában említett eseteket.

8. Cikk

Az állampolgárság elvesztése az érintett személy kezdeményezése alapján

1. Minden részes állam köteles engedélyezni az állampolgárságról való lemondást, feltéve, hogy az érintett személyek ezáltal nem válnak hontalanná.

2. Mindazonáltal, a részes állam belső jogában rendelkezhet arról, hogy az állampolgárságról csak azon állampolgárai jogosultak lemondani, akik szokásosan külföldön tartózkodnak.

9. Cikk

Az állampolgárság visszaállítása

Minden részes állam köteles elősegíteni a belső joga által meghatározott esetekben és feltételek szerint az állampolgárság visszaállítását olyan korábbi állampolgárai számára, akik területén jogszerűen és szokásosan tartózkodnak.

IV. Fejezet

AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁGGAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK

10. Cikk

A kérelmek feldolgozása

Minden részes állam köteles biztosítani, hogy az állampolgárságának megszerzéséhez, megtartásához, elvesztéséhez, visszaállításához vagy igazolásához kapcsolódó kérelmeket ésszerű határidőn belül intézzék el.

11. Cikk

Határozatok

Minden részes állam köteles biztosítani, hogy az állampolgárságának megszerzéséhez, megtartásához, elvesztéséhez, visszaszerzéséhez vagy igazolásához kapcsolódó határozatok írásbeli indokolást tartalmazzanak.

12. Cikk

Felülvizsgálathoz való jog

Minden részes állam köteles biztosítani, hogy az állampolgárságának megszerzéséhez, megtartásához, elvesztéséhez, visszaállításához vagy igazolásához kapcsolódó határozatok a belső jogával összhangban közigazgatási vagy bírósági úton felülvizsgálhatók legyenek.

13. Cikk

Eljárási költségek

1. Minden részes állam köteles biztosítani, hogy az állampolgárságának megszerzéséhez, megtartásához, elvesztéséhez, visszaállításához vagy igazolásához kapcsolódó eljárási költségek ésszerűek legyenek.

2. Minden részes állam köteles biztosítani, hogy a közigazgatási vagy bírósági felülvizsgálat költségei ne jelentsenek akadályt a kérelmezők számára.

V. Fejezet

TÖBBES ÁLLAMPOLGÁRSÁG

14. Cikk

A többes állampolgárság ex lege megszerzésének esetei

1. Minden részes állam köteles engedélyezni:

a) hogy a születéskor automatikusan különböző állampolgárságokat megszerzett gyermekek ezeket az állampolgárságokat megtarthassák;

b) hogy állampolgáraik másik állampolgársággal is rendelkezhessenek, amennyiben ezt a másik állampolgárságot automatikusan, házasságkötés révén szerzik meg.

2. Az 1. bekezdésben említett állampolgárságok megtartása a jelen Egyezmény 7. Cikke vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá esik.

15. Cikk

A többes állampolgárság egyéb lehetséges esetei

Jelen Egyezmény rendelkezései nem korlátozhatják a részes állam azon jogát, hogy belső jogában meghatározza, hogy:

a) azon állampolgárai, akik egy másik Állam állampolgárságát megszerzik vagy azzal rendelkeznek, megtarthatják-e állampolgárságukat vagy elveszítik azt;