b) az állampolgárság megszerzése vagy megtartása függ-e egy másik állampolgárságról való lemondástól vagy annak elvesztésétől.

16. Cikk

A korábbi állampolgárság megtartása

Valamely részes állam egy másik állampolgárságról való lemondást vagy annak elvesztését nem írhatja elő állampolgársága megszerzésének vagy megtartásának feltételéül, amennyiben a lemondás vagy elvesztés nem lehetséges, vagy ésszerűen nem követelhető meg.

17. Cikk

A többes állampolgársághoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek

1. Valamely részes állam egy másik állampolgársággal rendelkező állampolgárait ugyanazon jogok és kötelezettségek illetik meg azon részes állam területén, ahol tartózkodnak, mint a részes állam bármely állampolgárát.

2. Jelen fejezet rendelkezései nem érintik:

a) a nemzetközi jognak valamely részes állam által egy olyan állampolgárának nyújtandó diplomáciai vagy konzuli védelemre vonatkozó szabályait, aki egyidejűleg egy másik állampolgársággal is rendelkezik;

b) az egyes részes államok nemzetközi magánjogi szabályainak alkalmazását a többes állampolgárság esetében.

VI. Fejezet

ÁLLAMUTÓDLÁS ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁG

18. Cikk

Alapelvek

1. Államutódlás esetén az állampolgársági ügyekben minden érintett részes állam köteles tiszteletben tartani a jogállamiság alapelveit, az emberi jogokra vonatkozó szabályokat és a jelen Egyezmény 4. és 5. Cikkében, valamint a jelen cikk 2. bekezdésében foglalt alapelveket, különösen a hontalanság elkerülése érdekében.

2. Államutódlás esetén minden érintett részes állam az állampolgárság megadásáról vagy megtartásáról szóló döntéshozatal során különösen az alábbiakat köteles figyelembe venni:

a) az érintett személynek az Államhoz fűződő valódi és tényleges kapcsolatát;

b) az érintett személy szokásos tartózkodási helyét az államutódlás időpontjában;

c) az érintett személy akaratát;

d) az érintett személy területi származását.

3. Amennyiben az állampolgárság megszerzése a külföldi állampolgárság elvesztésének függvénye, a jelen Egyezmény 16. Cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.

19. Cikk

Rendezés nemzetközi megállapodással

Államutódlás esetén az érintett részes államok kötelesek megkísérelni az állampolgársággal kapcsolatos ügyek szabályozását egymás közötti megállapodás útján, és ahol helye van, az érintett egyéb államokkal való kapcsolatuk keretében. Az ilyen megállapodásoknak tiszteletben kell tartaniuk a jelen fejezetben lefektetett vagy hivatkozott alapelveket és szabályokat.

20. Cikk

A nem állampolgárokra vonatkozó elvek

1. Minden részes állam köteles az alábbi alapelveket tiszteletben tartani:

a) a jogelőd állam azon állampolgárai, akik szokásosan azon a területen tartózkodnak, melynek tekintetében a szuverenitás átszállt a jogutód államra, és akik nem szerezték meg ennek az államnak az állampolgárságát, jogosultak ezen államban maradni;

b) az a) pontban hivatkozott személyek a jogutód állam állampolgáraival azonos bánásmódot élveznek a szociális és gazdasági jogok tekintetében.

2. Minden részes állam kizárhatja az 1. bekezdésben hivatkozott személyeket a közhatalom gyakorlását magában foglaló közszolgálatban történő foglalkoztatásból.

VII. Fejezet

KATONAI KÖTELEZETTSÉGEK TÖBBES ÁLLAMPOLGÁRSÁG ESETÉN

21. Cikk

A katonai kötelezettségek teljesítése

1. Két vagy több részes állam állampolgárságával rendelkező személyek csupán az egyik ilyen részes állam vonatkozásában kötelesek katonai kötelezettségüket teljesíteni.

2. Az 1. bekezdés alkalmazásának módozatait a részes államok közötti külön megállapodások határozhatják meg.

3. Amennyiben a már megkötött vagy még megköthető külön megállapodás eltérően nem rendelkezik, az alábbi rendelkezések alkalmazandók a két vagy több részes állam állampolgárságával rendelkező személyekre:

a) az ilyen személy azon részes állam vonatkozásában köteles katonai kötelezettségeit teljesíteni, amelynek a területén szokásosan tartózkodik. Mindazonáltal, 19 éves korukig szabadon választhatnak, hogy önkéntesként bármely más olyan részes állam vonatkozásában teljesítsék katonai kötelezettségeiket, amelynek szintén állampolgárai, egy olyan időtartamra, amely összességében és ténylegesen megegyezik legalább az előbbi részes állam által megkövetelt aktív katonai szolgálati idővel;

b) azon személyek, akik szokásosan olyan részes államnak a területén tartózkodnak, amelynek nem állampolgárai, vagy olyan államnak a területén, amelyik nem részes állam, katonai kötelezettségeiket azon részes állam területén teljesíthetik, amelynek állampolgárai;

c) azok a személyek, akik az a) és b) pontban lefektetett szabályok szerint egy részes állam vonatkozásában teljesítik katonai kötelezettségeiket az adott részes állam jogának megfelelően, úgy tekintendők, hogy bármely egyéb olyan részes állam vonatkozásában is teljesítették katonai kötelezettségeiket, amelynek szintén állampolgárai;

d) azon személyek, akik a jelen Egyezmény azon részes államok közötti hatálybalépése előtt, amelynek állampolgárai, az egyik ilyen részes állam vonatkozásában teljesítették katonai kötelezettségeiket az adott részes állam jogának megfelelően, úgy tekintendők, hogy ugyanezen kötelezettségeiket bármely egyéb olyan részes állam vagy részes államok vonatkozásában is teljesítették, amelynek vagy amelyeknek szintén állampolgárai;

e) azon személyek, akik az a) ponttal összhangban valamelyik olyan részes állam vonatkozásában, amelynek állampolgárai, teljesítették katonai kötelezettségeiket és ezt követően szokásos tartózkodási helyüket egy másik olyan részes államnak a területére helyezik át, amelynek szintén állampolgárai, csak az utóbbi részes állam tekintetében kötelesek tartalékos katonai szolgálatot teljesíteni;

f) a jelen cikk alkalmazása semmilyen vonatkozásban sem érintheti hátrányosan az érintett személyek állampolgárságát;

g) bármely részes állam általi mozgósítás esetén a jelen cikk szerinti kötelezettségek nem kötelező érvényűek ezen részes államra nézve.

22. Cikk

Katonai kötelezettségek alóli mentesség vagy alternatív polgári szolgálat

Amennyiben a már megkötött vagy megköthető külön megállapodás eltérően nem rendelkezik, az alábbi rendelkezések is alkalmazandók a két vagy több részes állam állampolgárságával rendelkező személyekre:

a) az Egyezmény 21. Cikk 3. bekezdésének c) pontja alkalmazandó azokra a személyekre, akiket mentesítettek a katonai kötelezettségek alól, vagy akik alternatívaként polgári szolgálatot teljesítettek;

b) azon személyeket, akik olyan részes államnak állampolgárai, amely nem teszi kötelezővé a katonai szolgálatot, úgy kell tekinteni, hogy katonai kötelezettségeiket teljesítették, amikor ezen részes állam területén szokásosan tartózkodnak. Ezen személyeket azonban úgy kell tekinteni, hogy nem teljesítették katonai kötelezettségeiket azon részes állam vagy államok vonatkozásában, amelyeknek szintén állampolgárai és amely(ek) kötelezővé teszi(k) a katonai szolgálatot, kivéve, ha az említett szokásos tartózkodás egy bizonyos korhatárig fennállt, mely korhatárról minden érintett részes állam köteles értesítést adni az Egyezmény aláírásakor vagy a megerősítésről, elfogadásról vagy csatlakozásról szóló okiratának letétbe helyezésekor;

c) azon személyek is, akik egy olyan részes államnak az állampolgárai, amely nem követeli meg a kötelező katonai szolgálatot, úgy tekintendők, hogy teljesítették katonai kötelezettségeiket, ha önkéntesen sorozásra jelentkeztek ezen állam fegyveres erőinél egy olyan időtartamra, amely összességében és ténylegesen megegyezik legalább azon részes állam vagy részes államok aktív katonai szolgálati idejével, amelynek vagy amelyeknek szintén állampolgárai, függetlenül attól, hogy szokásos tartózkodási helyük hol van.

VIII. Fejezet

EGYÜTTMŰKÖDÉS A RÉSZES ÁLLAMOK KÖZÖTT

23. Cikk

Együttműködés a részes államok között

1. A részes államok illetékes hatóságai a részes államok közötti együttműködés elősegítése érdekében:

a) tájékoztatják az Európa Tanács Főtitkárát az állampolgárságra vonatkozó belső jogukról, ideértve a hontalanság és a többes állampolgárság eseteit, valamint az Egyezmény alkalmazásával kapcsolatos fejleményekről;

b) kérésre tájékoztatják egymást az állampolgársággal kapcsolatos belső jogukról, valamint a jelen Egyezmény alkalmazásával kapcsolatos fejleményekről.

2. A részes államok együttműködnek egymással és az Európa Tanács más tagállamaival az Európa Tanács megfelelő kormányközi testületének keretein belül annak érdekében, hogy foglalkozzanak valamennyi releváns problémával, és előmozdítsák az állampolgárságra és a kapcsolódó ügyekre vonatkozó jogelvek és joggyakorlat fokozatos fejlődését.

24. Cikk

Információcsere

Minden részes állam bármely időpontban kijelentheti, hogy tájékoztat bármely más olyan részes államot, amely hasonló nyilatkozatot tett, állampolgárságának a másik részes állam állampolgárai által történő önkéntes megszerzéséről, az adatvédelemmel kapcsolatos jogok figyelembevételével. Az ilyen nyilatkozatban jelezni lehet azon feltételeket, amelyek alapján a részes állam az ilyen tájékoztatást megadja. A nyilatkozat bármely időpontban visszavonható.

IX. Fejezet

AZ EGYEZMÉNY ALKALMAZÁSA

25. Cikk

Az Egyezmény alkalmazására vonatkozó nyilatkozatok

1. Minden Állam az aláíráskor, vagy a megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló okiratának letétbe helyezésekor kijelentheti, hogy a VII. fejezetet kizárja az Egyezmény alkalmazásából.

2. A VII. fejezet rendelkezései csak azon részes államok közötti kapcsolatokban alkalmazhatók, amelyek vonatkozásában hatályban van.

3. Minden részes állam bármely későbbi időpontban értesítheti az Európa Tanács Főtitkárát, hogy az aláíráskor vagy a megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló okiratának letétbe helyezésekor kizárt VII. fejezet rendelkezéseit alkalmazni fogja. Ezen értesítés a kézhezvételének napjától lép hatályba.

26. Cikk

A jelen Egyezmény hatásai

1. Az Egyezmény rendelkezései nem sérthetik a belső jog és a kötelező érvényű nemzetközi dokumentumok azon rendelkezéseit, amelyek már hatályban vannak vagy hatályba léphetnek, és amelyek alapján az érintett személyeknek állampolgárság vonatkozásában előnyösebb jogokat biztosítanak vagy biztosítanának.

2. Az Egyezmény nem sérti az alábbiak alkalmazását:

a) a többes állampolgárság eseteinek csökkentéséről és a többes állampolgárság eseteiben a katonai kötelezettségekről szóló 1963. évi Egyezményt és Jegyzőkönyveit,

b) egyéb, kötelező érvényű nemzetközi dokumentumok alkalmazását, amennyiben e dokumentumok összhangban állnak a jelen Egyezménnyel