2002. évi X. törvény

a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodás 62. Cikke (3) bekezdésén alapuló, a Társulási Tanács 2/96. számú verseny végrehajtási szabályokról szóló határozata helyébe lépő 1/02. számú társulási tanácsi határozat kihirdetéséről1

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel kihirdeti a Társulási Tanács 1/02. számú, a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodás 62. Cikke (1) bekezdésének (i) pontja, (1) bekezdésének (ii) pontja és (2) bekezdése végrehajtási szabályainak elfogadásáról szóló, valamint az ezen Európai Megállapodáshoz csatolt, az ESZAK-termékekről szóló 2. számú jegyzőkönyv 8. Cikke (1) bekezdésének (i) pontja, (1) bekezdésének (ii) pontja és (2) bekezdése végrehajtására vonatkozó szabályokról szóló, 1996. november 6-i, 2/96. számú határozatának hatályon kívül helyezéséről és felváltásáról szóló 2002. január 29-én elfogadott határozatát (a továbbiakban: határozat).

2. § A határozat hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„Az egyrészről a Magyar Köztársaság, másrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti Társulási Tanács 2002. január 29-i, 1/02. számú határozata a Társulási Tanácsnak az egyrészről a Magyar Köztársaság, másrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodás 62. Cikke (1) bekezdésének (i) pontja, (1) bekezdésének (ii) pontja és (2) bekezdése végrehajtási szabályainak elfogadásáról szóló, valamint az ezen Európai Megállapodáshoz csatolt, az ESZAK-termékekről szóló 2. számú jegyzőkönyv 8. Cikke (1) bekezdésének (i) pontja, (1) bekezdésének (ii) pontja és (2) bekezdése végrehajtására vonatkozó szabályokról szóló, 1996. november 6-i, 2/96. számú határozatának hatályon kívül helyezéséről és felváltásáról

(.../.../Euratom, ESZAK, EK)

A Társulási Tanács,

tekintettel az egyrészről a Magyar Köztársaság, másrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai között létrejött társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodásra2, és különösen annak 62. Cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Megállapodáshoz csatolt, az ESZAK-termékekről szóló 2. számú jegyzőkönyvre, és különösen annak 8. Cikke (3) bekezdésére,

mivel 1996. november 6-án a Társulási Tanács elfogadta az Európai Megállapodás 62. Cikke (1) bekezdésének (i) pontja, (1) bekezdésének (ii) pontja és (2) bekezdése végrehajtási szabályainak elfogadásáról, valamint az ezen Európai Megállapodáshoz csatolt, az ESZAK-termékekről szóló 2. számú jegyzőkönyv 8. Cikke (1) bekezdésének (i) pontja, (1) bekezdésének (ii) pontja és (2) bekezdése végrehajtására vonatkozó szabályokról szóló 2/96. számú határozatot3,

mivel 1998. június 25-i, 30/1998. (VI. 25.) AB határozatában a Magyar Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Magyar Kormánynak a Társulási Tanács 1996. november 6-i, 2/96. számú határozatát a magyar jogrendszerbe átültető, 1996. december 26-i, 230/1996. (XII. 26.) Korm. rendeletéhez csatolt melléklet (1) Cikkének első és második bekezdése, valamint (6) Cikke alkotmányellenes,

mivel az EK-szerződés 85. és 86. (jelenlegi 81. és 82.) Cikkében foglalt szabályok alkalmazásából eredő, az Európai Megállapodás 62. Cikke (2) bekezdésében említett kritériumok, valamint az ESZAK-szerződés 65. és 66. Cikkében foglalt szabályok alkalmazásából eredő, az Európai Megállapodáshoz csatolt, az ESZAK-termékekről szóló 2. számú jegyzőkönyv 8. Cikke (2) bekezdésében említett kritériumok pontosabb meghatározására van szükség abból a célból, hogy ezeket a magyar Alkotmánynak megfelelő és a Magyar Alkotmánybíróság fent említett határozatában kifejezésre juttatott alkotmányos aggályok kiküszöbölésére alkalmas módon lehessen a magyar jogrendszerbe beilleszteni,

mivel a kritériumok ily módon történő meghatározása során számos célt szükséges figyelembe venni azon eljárásnak megfelelően, amelynek keretében a kritériumokat alkalmazzák, vagy azokra hivatkoznak,

mivel az említett különböző céloknak megfelelően a kritériumokat különböző módon kell meghatározni,

a következőképpen határozott:

1. Cikk

A Társulási Tanács 1996. november 6-i, 2/96. számú határozata és annak melléklete hatályát veszti, és helyébe a Társulási Tanács e határozata lép, beleértve mellékletét és a mellékletéhez csatolt függeléket.

2. Cikk

Az Európai Megállapodás 62. Cikke (1) bekezdésének (i) és (ii) pontja, valamint az ezen Európai Megállapodáshoz csatolt, az ESZAK-termékekről szóló 2. számú jegyzőkönyv 8. Cikke (1) bekezdésének (i) és (ii) pontja szerinti minden magatartást az e határozathoz csatolt mellékletben előírt rendelkezésekkel összhangban kell elbírálni.

3. Cikk

Bármelyik fél kérésére a Társulási Bizottság felülvizsgálja az e határozat mellékletéhez csatolt függeléket azzal a céllal, hogy azt az újonnan elfogadott vagy módosított közösségi jogi aktusokhoz igazítsa.

4. Cikk

Ez a határozat az elfogadását követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

Melléklet

Az egyrészről a Magyar Köztársaság, másrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai között létrejött Európai Megállapodás 62. Cikke (1) bekezdésének (i) pontjában, (1) bekezdésének (ii) pontjában és (2) bekezdésében foglalt, a vállalkozásokra alkalmazandó versenyjogi rendelkezések alkalmazásának végrehajtási szabályai, valamint az ezen Európai Megállapodáshoz csatolt, az ESZAK-termékekről szóló 2. számú jegyzőkönyv 8. Cikke (1) bekezdésének (i) pontjára, (1) bekezdésének (ii) pontjára és (2) bekezdésére vonatkozó végrehajtási szabályok

I. Cím

ANYAGI JOGI SZABÁLYOK

Az Európai Megállapodás 62. Cikke (2) bekezdésében említett kritériumok meghatározása

1. Cikk

Az Európai Megállapodás Feleit terhelő kötelezettségek sérelme nélkül,

- az e melléklet alapján az Európai Közösségek Bizottsága előtt folyó eljárásokban az Európai Megállapodás 62. Cikke (2) bekezdésében említett kritériumokra való hivatkozással, azok értelmezésével vagy alkalmazásával összefüggésben felmerülő bármely célból e kritériumok közé tartozónak kell tekinteni a közösségi vívmányoknak a közösségi intézmények által a közösségi kartelljog terén megállapított valamennyi anyagi jogi normáját;

- az e melléklet alapján a magyar Gazdasági Versenyhivatal és a magyar bíróságok előtt folyó eljárásokban az Európai Megállapodás 62. Cikke (2) bekezdésében említett kritériumokra való hivatkozással, azok értelmezésével vagy alkalmazásával összefüggésben felmerülő bármely célból e kritériumok közé tartozónak kell tekinteni az e melléklet 2-5. Cikkében és e melléklet függelékében meghatározott anyagi jogi szabályokat.

A vállalkozások közötti megállapodások, a vállalkozások társulásai által hozott döntések és az összehangolt magatartások

2. Cikk

(1) Az Európai Megállapodás alkalmazásával összeegyeztethetetlen, és ezért tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a Felek közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása az Európai Megállapodás hatálya alá tartozó területen belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen az, amely

a) közvetlenül vagy közvetve rögzíti a beszerzési vagy eladási árakat, illetve bármely egyéb üzleti feltételt,

b) korlátozza vagy ellenőrzi a termelést, az értékesítést, a műszaki fejlesztést vagy a befektetést,

c) felosztja a piacokat vagy a beszerzési forrásokat,

d) egyenértékű ügyletek esetén más üzletfelekkel szemben eltérő feltételeket alkalmaz, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek,

e) a szerződések megkötését olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától teszi függővé, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.

(2) Az e cikk alapján tiltott megállapodás vagy döntés semmis.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit azonban alkalmazhatatlannak lehet nyilvánítani olyan esetekben, amikor

- a vállalkozások közötti megállapodás vagy megállapodások csoportja,

- a vállalkozások társulásai által hozott döntés vagy döntések csoportja,

- az összehangolt magatartás vagy összehangolt magatartások csoportja

hozzájárul az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, vagy a műszaki, illetve gazdasági fejlődés előmozdításához, ugyanakkor lehetővé teszi a fogyasztók méltányos részesedését az ebből eredő haszonból, anélkül, hogy

a) az érintett vállalkozásokra olyan korlátozásokat róna, amelyek e célok eléréséhez nem nélkülözhetetlenek,

b) lehetővé tenné ezeknek a vállalkozásoknak, hogy a kérdéses termékek jelentős része tekintetében megszüntessék a versenyt.

(4) Az (1)-(3) bekezdés sérelme nélkül, az (1) bekezdésben említett megállapodások, döntések és összehangolt magatartások elbírálásakor az Európai Közösségeknek az e melléklethez csatolt függelékben felsorolt jogi aktusaiban foglalt elveket is mutatis mutandis alkalmazni kell.

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés

3. Cikk

Az Európai Megállapodás alkalmazásával összeegyeztethetetlen, és ezért tilos egy vagy több vállalkozásnak az Európai Megállapodás hatálya alá tartozó területen vagy annak jelentős részén meglévő erőfölényével való visszaélése, amennyiben ez hatással lehet a Felek közötti kereskedelemre.

Ilyen visszaélésnek minősül különösen:

a) tisztességtelen beszerzési vagy eladási árak, illetve egyéb tisztességtelen feltételek közvetlen vagy közvetett kikötése,

b) a termelés, az értékesítés vagy a műszaki fejlesztés korlátozása a fogyasztók kárára,

c) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása más üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek,

d) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.

A Közösség és Magyarország közötti kereskedelemre gyakorolt hatás

4. Cikk

Az Európai Megállapodás 62. Cikke (1) bekezdésének (i) és (ii) pontja és (2) bekezdése, valamint e melléklet alkalmazásában annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy egy versenyellenes megállapodás vagy a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés hatással lehet-e a Közösség és Magyarország közötti kereskedelemre, annak az objektív ténybeli vagy jogi tényezők összességén alapuló meghatározásától függ, hogy a kérdéses magatartás közvetlenül vagy közvetve, ténylegesen vagy esetlegesen befolyásolja-e a Közösség és Magyarország között kialakult kereskedelmi rendszert.