52. Meghatározó vételkörzetű külföldi műsorszolgáltató: az a műsorszolgáltató, amelyet az adott állam ilyennek minősít.”
3. § Az Rtv. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § A műsorszolgáltató nem mutathat be filmalkotást a szerzői vagy szomszédos jogi jogosulttal kötött megállapodásban meghatározott időszakon kívül.”
4. § Az Rtv. a következő Címmel és 5/A-5/F. §-sal egészül ki:
„1/A. Cím
A kiskorúak védelme
5/A. § (1) A műsorszolgáltató - a műsorelőzetes, a hírműsorszám, az időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám, a sportműsorszám, valamint a reklám kivételével - valamennyi, általa közzétenni kívánt műsorszámot a közzétételt megelőzően az 5/B. § szerinti kategóriák valamelyikébe sorolja.
(2) A műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető.
(3) Időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám, sportműsorszám, illetve reklám nem tehető közzé olyan időszakban, amelyben tartalmának megfelelő kategóriába sorolása esetén közzétételének - előre láthatóan - nem lenne helye.
5/B. § (1) Azt a műsorszámot, amely korhatárra tekintet nélkül megtekinthető, az I. kategóriába kell sorolni.
(2) Azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.
(3) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.
(4) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.
(5) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, az V. kategóriába kell sorolni.
5/C. § (1) A II. kategóriába sorolt műsorszám tizenkét éven aluliaknak szánt műsorszámként, illetve ilyen műsorszámok között nem tehető közzé, egyébként megfelelő jelzéssel bármikor közzétehető.
(2) A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé.
(3) A IV. kategóriába sorolt műsorszám csak 22.00 és 05.00 óra között tehető közzé, megfelelő jelzés feltüntetése mellett.
(4) Az V. kategóriába sorolt műsorszám nem tehető közzé.
5/D. § (1) Műsorszám - e törvényben meghatározott kivételekkel - csak a kategóriájának megfelelő módon tehető közzé.
(2) A műsorszám közzétételének kezdetekor közölni kell annak minősítését.
(3) Az egyes műsorszámok közzétételekor a kategóriájuknak megfelelő jelzést piktogram formájában a képernyő valamelyik sarkában is meg kell jeleníteni úgy, hogy az a műsorszám teljes időtartama alatt látható legyen. Az I. kategóriába tartozó műsorszámok esetében a jelzést nem kell feltüntetni. Rádiós műsorszolgáltatóknál jelzést nem kell alkalmazni.
5/E. § Televíziós műsorszolgáltató műsorát közlő sajtótermékben valamennyi műsorszám 5/B. § szerinti minősítését jól látható módon fel kell tüntetni.
5/F. § Az 5/B. § szerinti minősítésnél irányadó szempontokat, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazandó jelzéseket, illetve a minősítés közlésének módját az Országos Rádió és Televízió Testület - eljárására kötelező jelleggel - legalább kétharmados többséggel hozott állásfoglalásban határozza meg, amelyet a Kulturális Közlönyben közzétesz.”
5. § Az Rtv. a következő 9/A-9/C. §-sal egészül ki:
„9/A. § (1) Kizárólagos televíziós közvetítési jog nem gyakorolható olyan módon, hogy a hazai közönség meghatározó részét kizárja a társadalom számára nagy jelentőséggel bíró televíziós események figyelemmel kíséréséből.
(2) A társadalom számára nagy jelentőséggel bíró eseményeket, valamint azok nem feltételes hozzáférést lehetővé tevő közvetítésének módját (egészben vagy részben, illetőleg élő adásban vagy felvételről) a Kormány - az Országos Rádió és Televízió Testülettel egyetértésben - rendeletben határozza meg.
(3) A társadalom számára nagy jelentőséggel bíró események módosulása esetén az események új jegyzéke csak az azokat tartalmazó kormányrendelet kihirdetését követően szerzett kizárólagos televíziós közvetítési jogokra irányadó.
(4) Valamely esemény akkor minősíthető a (2) bekezdés szerinti eseménnyé, ha az a hazai közönség körében általános érdeklődésre tarthat számot.
(5) A (2) bekezdésben említett események meghatározásának elősegítése érdekében az Országos Rádió és Televízió Testület nyilvános meghallgatást tarthat, amelyre a 93-94. §-okat kell megfelelően alkalmazni.
9/B. § (1) Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napját követően a kizárólagos televíziós közvetítési jog gyakorolása nem sértheti az Európai Unió tagállamaiban a társadalom számára nagy jelentőséggel bíró események közvetítésére vonatkozó rendelkezéseket.
(2) Az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezményt módosító Jegyzőkönyvet kihirdető törvény hatálybalépését követően szerzett kizárólagos televíziós közvetítési jog gyakorlása nem sértheti a Jegyzőkönyvet elfogadó államokban a társadalom számára nagy jelentőséggel bíró események közvetítésére vonatkozó rendelkezéseket.
9/C. § (1) Ha a műsorszolgáltató a 9/A. § (2) bekezdése szerinti esemény televíziós közvetítésére szerzett kizárólagos jogot, köteles az esemény 9/A. § (2) bekezdés alapján meghatározott közvetítése tárgyában az ajánlatkéréssel hozzá forduló meghatározó vételkörzetű televíziós műsorszolgáltató (a továbbiakban: ajánlatkérő) számára ésszerű feltételek mellett, arányos ellenérték fejében szerződési ajánlatot tenni.
(2) Ha a műsorszolgáltató olyan esemény televíziós közvetítésére szerzett kizárólagos jogot, amelyet az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezményt módosító Jegyzőkönyvet elfogadó valamely állam - az erre vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelően - a társadalom számára nagy jelentőségűnek minősített, köteles az esemény közvetítése tárgyában az ajánlatkéréssel hozzá forduló azon meghatározó vételkörzetű külföldi televíziós műsorszolgáltatónak ésszerű feltételek mellett, arányos ellenérték fejében szerződési ajánlatot tenni, amely felett az érintett államnak joghatósága van.
(3) Ha a műsorszolgáltató olyan esemény televíziós közvetítésére szerzett kizárólagos jogot, amelyet az Európai Unió valamely tagállama - az erre vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelően - a társadalom számára nagy jelentőségűnek minősített, köteles az esemény közvetítése tárgyában az ajánlatkéréssel hozzá forduló azon meghatározó vételkörzetű külföldi televíziós műsorszolgáltatónak ésszerű feltételek mellett, arányos ellenérték fejében szerződési ajánlatot tenni, amely felett az érintett tagállamnak joghatósága van.
(4) Az (1)-(3) bekezdések alapján létrejött szerződés részletes feltételeiben a felek állapodnak meg.
(5) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott esetekben a feleket szerződéskötési kötelezettség terheli. Ha a felek nem állapodnak meg, a bíróság az ajánlatkérő fél kérelmére a szerződést létrehozhatja, és tartalmát megállapíthatja. A bíróság ebben az eljárásban soron kívül jár el.”
6. § Az Rtv. 10. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A reklám tényállításainak valósnak és tisztességesnek kell lenniük.
(7) Nem tehető közzé vallási vagy politikai meggyőződést sértő reklám.
(8) A reklám nem ösztönözhet az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra.”
7. § Az Rtv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A reklám, a közérdekű közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelője, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fűződik, nem gyakorolhat szerkesztői befolyást más műsorszámok tartalmára.”
8. § (1) Az Rtv. 13. §-a (2) bekezdésének bevezető szövege és c)-d) pontja helyébe a következő szövegrész, illetve rendelkezés lép:
„(2) Az alkoholtartalmú italok reklámja”
„c) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alacsony alkoholtartalmú italok fogyasztása esetén a túlzott alkoholfogyasztás elkerülhető, illetve, hogy a magas alkoholtartalom az ital pozitív tulajdonsága;
d) nem állíthatja, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztásának serkentő, nyugtató vagy bármilyen jótékony egészségügyi hatása van, illetve, hogy az alkoholtartalmú italok a személyes problémák megoldásának egyik eszközét jelentik;”
(2) Az Rtv. 13. §-ának (2) bekezdése a következő g)-h) ponttal egészül ki:
(Az alkoholtartalmú italok reklámja)
„g) kiemelkedő fizikai teljesítményt vagy járművezetést nem mutathat be alkoholtartalmú italok fogyasztásának hatásaként;
h) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztása hozzájárul a társadalmi vagy szexuális sikerekhez.”
9. § Az Rtv. 14. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A reklám nem mutathat be kiskorút erőszakos helyzetben, és nem buzdíthat erőszakra.
(4) A reklám nem építhet a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik vagy más személyek iránti bizalmára, továbbá a kiskorúak tapasztalatlanságára és hiszékenységére.
(5) Televíziós vásárlás nem szólíthatja fel a kiskorúakat áruk beszerzésére (vásárlására, bérletére) vagy szolgáltatások igénybevételére.”
10. § Az Rtv. 15. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Reklámot, közérdekű közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést)
„b) egyéb műsorszámoktól jól felismerhetően, optikai és akusztikus, rádió esetében akusztikus módon elkülönítve, alapvetően blokkokban kell közzétenni.”
11. § Az Rtv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) A napi műsoridőnek legfeljebb tizenöt százaléka lehet klasszikus reklám. A reklámidő elérheti a húsz százalékot, ha az magában foglalja a televíziós vásárlásnak a televíziós vásárlási műsorablak nélkül számított időtartamát.