2002. évi XXIX. törvény
a Magyar Kormány és a Macedón Kormány között, 2001. április 13-án, Szkopjéban aláírt, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről1
1. § Az Országgyűlés a Magyar Kormány és a Macedón Kormány között, 2001. április 13-án, Szkopjéban aláírt, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
(A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 2002. március 14-én megtörtént, és a Megállapodás 2002. március 14-én hatályba lépett.)
2. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„Megállapodás a Magyar Kormány és a Macedón Kormány között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről
A Magyar Kormány és a Macedón Kormány (a továbbiakban: Szerződő Felek),
attól az óhajtól vezetve, hogy a gazdasági együttműködést mindkét ország javára erősítsék,
felismerve, hogy ezen beruházásoknak nemzetközi megállapodás alapján történő elősegítése és védelme hozzájárul az üzleti kezdeményezések ösztönzéséhez és fokozza mindkét Szerződő Fél gazdasági fellendülését,
megállapodtak a következőkben:
1. Cikk
Meghatározások
A Megállapodás alkalmazásában:
1. A „beruházás” kifejezés magában foglal mindenfajta olyan vagyoni értéket, melyet az egyik Szerződő Fél valamely beruházója gazdasági tevékenységgel összefüggően fektetett be a másik Szerződő Fél területén ez utóbbi törvényeivel és jogszabályaival összhangban, és különösen - de nem kizárólag - a következőket jelenti:
a) az ingó és ingatlan tulajdont, valamint minden egyéb dologi jogot, mint például a jelzálogot, a zálogjogot és hasonló jogokat;
b) a részvényeket, üzletrészeket és vállalati kötvényeket, illetve a társasági érdekeltség egyéb formáit;
c) olyan pénzköveteléseket vagy gazdasági értékkel bíró teljesítés nyújtására vonatkozó követeléseket, amelyek beruházáshoz kapcsolódnak;
d) a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat, ideértve a beruházáshoz kapcsolódó szerzői jogokat, védjegyeket, szabadalmakat, ipari mintákat, technológiákat, kereskedelmi titkokat, kereskedelmi neveket éppúgy, mint a know-how-t és a goodwill-t;
e) minden jogszabály vagy szerződés által biztosított jogot és jogszabályon alapuló mindenfajta engedélyt és jóváhagyást, beleértve a természeti erőforrások kutatására, kitermelésére, művelésére vagy kiaknázására vonatkozó koncessziókat.
A vagyoni érték beruházási formájának későbbi megváltozása nem érinti annak beruházás jellegét, feltételezve, hogy ez a változás annak a Szerződő Félnek a törvényeivel és egyéb jogszabályaival összhangban áll, amelynek területén a beruházást eszközölték.
2. A „beruházó” kifejezés minden olyan természetes vagy jogi személyt jelent, aki a másik Szerződő Fél területén beruházást eszközöl.
a) A „természetes személy” kifejezés azt a természetes személyt jelenti, aki bármelyik Szerződő Fél állampolgára annak jogszabályai értelmében.
b) A „jogi személy” kifejezés jelenti
(i) Magyarország tekintetében mindazon jogalanyokat, amelyek annak jogszabályaival összhangban kerültek bejegyzésre, illetve jogi személyként jöttek létre, és amelyeknek a székhelye Magyarország területén van. Ez a kifejezés magába foglalja mindazokat a személyi egyesüléseket, melyek nem rendelkeznek jogi személyiséggel, de az adott szerződő Fél jogszabályai szerint társaságnak tekintendők;
(ii) Macedónia tekintetében mindazon jogi személyeket, melyek annak jogszabályaival összhangban jöttek létre, illetve kerültek bejegyzésre, és amelyeknek a székhelyük Macedónia területén van.
3. A „hozam” kifejezés a beruházásból származó eredményt jelenti és magában foglalja - különösen, de nem kizárólagosan - a nyereséget, kamatot, tőkenyereséget, osztalékot, jogdíjakat vagy egyéb díjakat.
4. A „terület” kifejezés jelenti:
a) Magyarország tekintetében, földrajzi értelemben használva, Magyarország területét;
b) Macedónia tekintetében annak területét, beleértve a földet, a vizet és a légteret, amely fölött az érintett ország a nemzetközi joggal összhangban felségjogokat vagy fennhatóságot gyakorol.
5. A „szabadon átváltható pénznem” kifejezés azt az átváltható pénznemet jelenti, amelyet széles körben használnak fizetésre nemzetközi üzleti tranzakciók esetében és széles körben forgalmaznak a vezető nemzetközi devizapiacokon.
2. Cikk
A beruházások elősegítése és védelme
1. Mindkét Szerződő Fél ösztönzi a másik Szerződő Fél beruházóit, hogy területén beruházásokat eszközöljenek, és jogszabályaival összhangban lehetővé teszi az ilyen beruházások létrehozását.
2. Bármelyik Szerződő Fél beruházói által eszközölt beruházások és azok hozamai a másik Szerződő Fél területén igazságos, méltányos és megkülönböztetés-mentes bánásmódban részesülnek, továbbá teljes körű védelmet és biztonságot élveznek.
3. Cikk
Nemzeti és legnagyobb kedvezményes elbánás
1. Mindkét Szerződő Fél a területén a másik Szerződő Fél beruházóinak a beruházásait és hozamait olyan bánásmódban részesíti, amely nem kedvezőtlenebb, mint a saját beruházói beruházásainak és hozamainak, illetve bármely harmadik állam beruházói beruházásainak és hozamainak biztosított bánásmód közül a kedvezőbb.
2. Mindkét Szerződő Fél a területén a másik Szerződő Fél beruházóit olyan bánásmódban részesíti a beruházásaik irányítása, fenntartása, használata, élvezete vagy a velük való rendelkezés tekintetében, amely igazságos és méltányos és nem kedvezőtlenebb, mint a saját beruházói vagy bármelyik harmadik állam beruházói számára biztosított bánásmód közül a kedvezőbb.
3. E cikk 1. és 2. bekezdésének rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy az egyik Szerződő Felet arra kötelezik, hogy kiterjessze a másik Szerződő Fél beruházóira bármilyen olyan bánásmódnak, preferenciának vagy kiváltságnak az előnyeit, amelyet az előbbi Szerződő Fél a következők alapján nyújthat:
a) hogy tagja vagy tagjává válik valamely vámuniónak, szabadkereskedelmi övezetnek vagy pénzügyi uniónak, vagy részese vagy részesévé válik az ilyen uniók, intézmények létrehozásához vezető hasonló nemzetközi megállapodásnak, vagy a regionális együttműködés más formáinak;
b) bármely nemzetközi megállapodás vagy megegyezés, amely egészben vagy nagyrészt az adózással kapcsolatos;
c) hogy tagja vagy tagjává válik valamely sokoldalú nemzetközi beruházásvédelmi megállapodásnak.
4. Cikk
Kártalanítás veszteségekért
Ha bármelyik Szerződő Fél beruházóinak a beruházásai háború, fegyveres összeütközés, országos szükségállapot, felkelés, lázadás, zavargás vagy egyéb hasonló esemény miatt a másik Állam területén veszteséget szenvednek, az utóbbi Szerződő Fél a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás vagy egyéb rendezés tekintetében olyan bánásmódban részesíti azokat, amely nem kedvezőtlenebb annál, mint az utóbbi Állam által a saját beruházóinak vagy bármelyik harmadik állam beruházóinak biztosított bánásmód közül a kedvezőbb.
5. Cikk
Kisajátítás
1. Egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait sem államosíthatják, sajátíthatják ki vagy vethetik olyan intézkedések alá a másik Szerződő Fél területén, melyek hatása megegyezik az államosítással vagy kisajátítással (a továbbiakban: kisajátítás), kivéve a közérdeket. A kisajátítást hátrányos megkülönböztetésektől mentesen, megfelelő törvényes eljárás keretében kell végrehajtani, és egyidejűleg rendelkezni kell az azonnali, megfelelő és tényleges kártalanítás megfizetéséről. A kártalanításnak egyenértékűnek kell lennie a beruházásnak a kisajátítást, illetve a közelgő kisajátítás közismertté válását közvetlenül megelőző időpontban érvényes piaci értékével. A kártalanításnak tartalmaznia kell a kisajátítás napjától a fizetés napjáig terjedő időszakra vonatkozóan az érvényben lévő éves LIBOR alapján számított kamatokat. A kártalanításnak és a kamatoknak, bármikor merüljenek fel, késedelem nélkül teljesítendőnek, ténylegesen hozzáférhetőnek és szabadon átváltható pénznemben szabadon átutalhatónak kell lennie.
2. Az érintett beruházónak joga van a kisajátító Szerződő Fél bírói vagy egyéb független hatósága által az ügyét, és beruházásának az e cikkben rögzített elvekkel összhangban történő értékelését felülvizsgáltatni.
6. Cikk
Átutalások
1. A Szerződő Felek lehetővé teszik a másik Szerződő Fél beruházói beruházásaival és hozamaival kapcsolatos kifizetések szabad átutalhatóságát. Az átutalásoknak szabadon átváltható pénznemben kell történniük, bármely korlátozás és indokolatlan késedelem nélkül. Az ilyen átutalások különösen - de nem kizárólag - a következőket foglalják magukban:
a) a tőkét és a beruházás fenntartására vagy növelésére fordított pótlólagos összegeket;
b) a nyereséget, kamatot, osztalékot és az egyéb folyó bevételt;
c) a hitelek visszafizetésére szolgáló összegeket;
d) a jogdíjakat és egyéb díjakat;
e) a beruházás eladásából vagy felszámolásából befolyó összegeket;
f) természetes személyeknek azt a keresetét, amely azon Szerződő Fél törvényeinek és jogszabályainak hatálya alá tartozik, ahol a beruházást létrehozták;
g) a Megállapodás 4. és 5. Cikkeinek megfelelően kifizetett kártérítést.
2. A jelen Megállapodás tekintetében árfolyamoknak - eltérő megegyezés hiányában - az átutalás időpontjában érvényes hivatalos árfolyamok tekintendők.
7. Cikk
Jogátruházás
1. Amennyiben az egyik Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a másik Szerződő Fél területén megvalósult beruházására vonatkozóan nyújtott garancia vagy biztosítás alapján saját beruházóinak kifizetést teljesít, az utóbbi Szerződő Fél elismeri:
a) a beruházó bármilyen jogának vagy követelésének átszállását az előbbi Szerződő Félre vagy annak kijelölt ügynökségére az annak országában érvényes valamely jogszabály vagy jogügylet útján, valamint,
b) hogy az előbbi Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a jogutódlás címén jogosult a beruházó jogainak gyakorlására és követeléseinek érvényesítésére, és átvállalja a beruházással kapcsolatos kötelezettségeket.
2. Az átruházott jogok és követelések nem haladhatják meg a beruházó eredeti jogait és követeléseit.
8. Cikk
Az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója közötti beruházási jogviták rendezése