2002. évi XLII. törvény
az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról1
ELSŐ RÉSZ
A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ OSZTALÉKADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
I. Fejezet
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) I. fejezete a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § (1) Az Európai Unió tagállamának állampolgára által megszerzett, e törvény szerinti korlátozott adókötelezettség alá eső jövedelmet nem terheli magasabb összegű adó annál, mint amelynek fizetésére akkor lenne köteles, ha ő, házastársa és gyermeke(i) belföldi illetőségű magánszemélynek minősülnének.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a magánszemély által az adóévben a (4) bekezdésben meghatározott jogcímen megszerzett, e törvény szerinti korlátozott adókötelezettség alá eső összes jövedelem eléri az adóévben megszerzett összes jövedelmének 75 százalékát. Ennek igazolására az adóévben megszerzett összes jövedelem megállapított összegét az illetősége szerinti állam joga szerint tartalmazó okirat (így különösen bevallás, határozat) hiteles magyar nyelvű fordításáról készült másolat szolgál.
(3) A magánszemély az e törvény által biztosított kedvezményt csak annyiban érvényesítheti, amennyiben azonos vagy hasonló kedvezmény azon másik tagállamban, amelyben a (4) bekezdés szerinti jövedelme adóztatható, nem illeti meg.
(4) A (2)-(3) bekezdésben hivatkozott jövedelem a nem önálló tevékenységből származó jövedelem és az önálló tevékenységből származó jövedelem (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját), valamint a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem.”
2. § Az Szja tv. 2. §-ának (4)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség).
(5) A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. E törvénytől viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó.
(6) A jövedelemszerzés helye alapján külföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján külföldön is adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét - a felek között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével - e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A bevételre a természetbeni juttatásokra vonatkozó előírásokat (kivéve a bevétel összegének meghatározását) nem lehet alkalmazni.
(7) A külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet tulajdonában (üzemeltetésében) lévő személygépkocsi magáncélú használatára, valamint a külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által nyújtott hitel kamata alapján keletkező kamatkülönbözetre tekintettel megszerzett jövedelemmel összefüggő, egyébként a kifizetőt terhelő adókötelezettségeket a magánszemély a cégautó adóra, illetve a kamatkedvezményből származó jövedelemre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával teljesíti, ha számára a jövedelmet a külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet nem belföldi telephelye, fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete útján juttatja.”
3. § (1) Az Szja tv. 3. §-ának 2. és 3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]
„2. Belföldi illetőségű magánszemély: a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára és belföldön nem rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel), valamint a letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár és hontalan, továbbá az a természetes személy, aki
a) kizárólag belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel;
b) létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem, vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel; létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik;
c) szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem, vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel és létérdekei központja sem állapítható meg.
3. Külföldi illetőségű magánszemély: a belföldi illetőségű magánszemélynek nem minősülő természetes személy.”
(2) Az Szja tv. 3. §-ának 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]
„4. Jövedelemszerzés helye:
a) önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a magánszemély illetősége szerinti állam, ha azonban a magánszemély az önálló tevékenységet telephelye (állandó bázisa) útján folytatja, akkor a telephely (az állandó bázis) fekvése szerinti állam;
b) hajó, légi jármű vagy közúti szállító jármű nemzetközi forgalomban történő üzemeltetéséből származó jövedelem esetén - az a) alpontban foglaltaktól függetlenül - az üzemben tartó székhelye szerinti vagy a hajó, a jármű nyilvántartását (a lajstromot) vezető állam;
c) ingatlan birtoklásából, használatából és hasznainak szedéséből, valamint az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából (így különösen az ingatlan átruházásából, bérbeadásából vagy haszonbérbe adásából) származó jövedelem esetében - az a) alpontban foglaltaktól függetlenül - az ingatlan fekvése szerinti állam;
d) nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a tevékenység végzésének szokásos helye (az állandó munkavégzési hely) fekvése szerinti állam; változó munkavégzési helyen végzett tevékenységnél a munkáltató (a munkaadó) illetősége szerinti állam, ha azonban a magánszemély a munkáltatóval (a munkaadóval) annak belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján áll a jövedelemszerzés alapjául szolgáló jogviszonyban, akkor belföld;
e) közszolgálati, közalkalmazotti, bírósági, igazságügyi alkalmazotti vagy ügyészségi szolgálati jogviszony, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati jogviszonya, továbbá az említett jogviszonyok bármelyikének megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszony alapján megszerzett jövedelem esetében - a d) alpontban foglaltaktól függetlenül - a munkáltató (a munkaadó) illetősége szerinti állam;
f) jogi személy, egyéb szervezet vezető tisztségviselőjeként, felügyelő bizottsága tagjaként megszerzett jövedelem esetében - az a) és d) alpontban foglaltaktól függetlenül - a jogi személy, az egyéb szervezet székhelye szerinti állam; vezető tisztségviselő a jogi személy, az egyéb szervezet törvényes képviseletére jogosult magánszemély (például az üzletvezetésre jogosult tag, az ügyvezető, a cégvezető);
g) előadói, művészeti és sporttevékenységre, bemutatóra (kiállításra) tekintettel megszerzett jövedelem esetében - az a) és d) alpontban foglaltaktól függetlenül - a tevékenység végzésének helye szerinti állam;
h) a szellemi alkotáshoz fűződő törvényi védelem alatt álló jog (így különösen szabadalom, ipari minta, védjegy, védett eljárás, szerzői jog) révén megszerzett jövedelem (jogdíj) esetében - az a) és d) alpontban foglaltaktól függetlenül - a jogdíj fizetésére kötelezett személy illetősége szerinti állam - amennyiben a jogdíj fizetésére belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján kötelezett, akkor belföld -, ha azonban a jogdíjfizetés alapjául szolgáló jog ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld;
i) kamat, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem esetében a kamat, illetve a díj fizetésére kötelezett személy illetősége szerinti állam - amennyiben a kamat, a díj fizetésére belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján kötelezett, akkor belföld -, ha azonban a kamat, a díj fizetésének alapjául szolgáló követelés (jog), értékpapír ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld;
j) osztalék esetében az osztalék fizetésére kötelezett jogi személy, egyéb szervezet illetősége szerinti állam, ha azonban az osztalék fizetésének alapjául szolgáló értékpapír (jog) ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld;
k) vállalkozásból kivont jövedelem esetében a társas vállalkozás székhelye szerinti állam, ha azonban a jövedelem megszerzésének alapjául szolgáló értékpapír (jog) ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld;
l) nyereményből származó jövedelem esetében a szerencsejáték szervezőjének székhelye szerinti állam, ha azonban a szerencsejáték szervezése - akár engedéllyel, akár engedély nélkül - telephely (állandó bázis), fióktelep, kereskedelmi képviselet útján történik, akkor a telephely (az állandó bázis), a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet fekvése szerinti állam;
m) az a)-l) alpontban nem említett esetben a magánszemély illetősége szerinti állam.”
(3) Az Szja tv. 3. §-a a következő 5. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]
„5. Alacsony adókulcsú állam: az az állam, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték legfeljebb 12 százalék, kivéve, ha az állammal a Magyar Köztársaság egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén;”
(4) Az Szja tv. 3. §-ának 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]
„21. Bér:
a) a munkaviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, valamint a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);
b) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás;
c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás (kivéve az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő ellátást);