(14) Az átvevő társaság a kedvezményezett eszközátruházást követően a szerződésben a (13) bekezdés szerint elkülönítve feltüntetett eszközök és kötelezettségek alapján adóalapját - az adózás előtti eredmény módosítása révén - úgy határozza meg, mintha az átruházás nem történt volna meg. Az érintett eszközöket és kötelezettségeket az átvevő társaság elkülönítve tartja nyilván, és a nyilvántartásban feltünteti az átruházó társaságnál az átadás napjára kimutatott könyv szerinti értéket, számított nyilvántartási értéket, valamint az eszköz, a kötelezettség alapján az adózás előtti eredmény módosításaként általa elszámolt összeget is«”

(2) Az Ajt. 266. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény 44. §-ának (4) bekezdése 2003. január 1-jén lép hatályba.”

49. § (1) A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény (a továbbiakban: Ptt.) 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § A Tao. a következő címmel és a cím utáni 22/B. §-sal egészül ki:

»Fejlesztési adókedvezmény

22/B. § (1) Az adózó a Kormány engedélye alapján, az engedélyben meghatározott feltételek szerint adókedvezményt vehet igénybe. A Kormány az adókedvezményt az adózó kérelmére, a kérelemben bemutatott fejlesztési program alapján engedélyezi, ha a fejlesztési program és a kérelem megfelel az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott valamennyi feltételnek. A Kormány az adókedvezmény tárgyában hozott határozatát a Határozatok Tárában közzéteszi.

(2) Az adózó az adókedvezményt a 2002. december 31. után megkezdett, a fejlesztési program keretében megvalósított beruházás üzembe helyezését követő adóévben és az azt követő négy adóévben, vagy - ha az engedély az adózó kérelmére így rendelkezik - a beruházás üzembe helyezésének adóévében és az azt követő négy adóévben veheti igénybe. E rendelkezés alkalmazásában a földterület, a telek, a telkesítés, valamint az említett ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a 2002. december 31-ig történő átvétele nem minősül a beruházás megkezdésének.

(3) Az adózó által a fejlesztési programhoz

a) az engedély alapján igénybe vett adókedvezmény, valamint

b) visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett vagy egyéb formában igénybe vett, a kormányrendeletben meghatározott más államháztartási támogatás

összege nem haladhatja meg a fejlesztési programra vonatkozóan az engedélyben meghatározott - de legfeljebb a ténylegesen felmerült - beruházási érték, költség, ráfordítás együttes összegére vetített, a kormányrendeletben meghatározott aránnyal számított értéket.

(4) Az adókedvezményt a Kormány akkor engedélyezi és az adózó akkor veheti igénybe, ha a fejlesztési program megvalósítása legalább 10 milliárd forint - ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább 3 milliárd forint - értékű beruházás üzembe helyezését eredményezi, feltéve, hogy a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését, vagy az előállított termék, a termelési eljárás alapvető változását eredményezi, valamint az engedélyben az adókedvezmény első igénybevételére meghatározott adóévet követő négy adóévben:

a) az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 500 fővel - ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább 300 fővel - meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy

b) az adózónál elszámolt, évesített bérköltség legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének ezerötszázszorosával - ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább kilencszázszorosával - meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév évesített bérköltségét, vagy

c) az adózónál keletkezett szállítói kötelezettségek bekerülési értékéből a kötelezettség alapjául szolgáló szerződés megkötésekor - de legkorábban az engedélyben az adókedvezmény igénybevételére meghatározott első adóévben - a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint kis- és középvállalkozásnak minősülő személyekkel szembeni kötelezettségek bekerülési értéke meghaladja az 50 százalékot.

(5) A Kormány - a (4) bekezdésben meghatározottak helyett - akkor is engedélyezi a fejlesztési adókedvezmény igénybevételét, ha a fejlesztési program megvalósítása legalább 100 millió forint értékű, kizárólag önálló környezetvédelmi beruházás, vagy szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás üzembe helyezését és üzemeltetését eredményezi, feltéve, hogy a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését vagy az előállított termék, a termelési eljárás alapvető változását eredményezi. Önálló környezetvédelmi beruházás az a beruházás, amely kizárólag a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti célt szolgál.

(6) Az adókedvezményre jogosító beruházás értékéből

a) legalább 50 százalékot el kell érnie a korábban még használatba nem vett beruházás értékének;

b) legfeljebb 20 százalék lehet a felújítás értéke, kivéve, ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti.

(7) A kormányrendelet - figyelembe véve különösen a környezetvédelmi előírásokat, valamint a beruházás üzemeltetési helye szerinti térség (megye, régió, kistérség) fejlesztési programját - a (4)-(6) bekezdésben foglaltakon túlmenő feltételeket is megállapíthat.

(8) A kormányrendelet - törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségre tekintettel - az abban meghatározott érzékeny ágazatok esetében a (4)-(7) bekezdésben foglaltakon túlmenő feltételeket állapít meg, vagy rendelkezik az adókedvezmény igénybevételének tilalmáról.

(9) Ha az adózó nem teljesíti az engedélyben meghatározott bármely feltételt, de teljesíti a (4)-(6) bekezdésben meghatározott feltételeket, akkor - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - a kormányrendeletben meghatározott legalacsonyabb arány szerinti összegnek megfelelően veheti igénybe az adókedvezményt. Ha az adózó a (4)-(6) bekezdésben meghatározott feltételeket sem teljesíti, nem veheti igénybe az adókedvezményt, és a már igénybe vett adókedvezményt köteles késedelmi pótlékkal növelten, az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával visszafizetni. Nem kell e rendelkezéseket alkalmazni, ha a feltételek teljesítését elháríthatatlan külső ok akadályozta meg.

(10) Az engedélyben az adókedvezmény első igénybevételére meghatározott adóévben és az azt követő négy adóévben az adózó köteles adózás előtti eredményét az elhatárolt veszteség teljes összegével - de legfeljebb az elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül megállapított adóalapnak megfelelő összeggel - csökkenteni.

(11) A fejlesztési program keretében megvalósított beruházáshoz kapcsolódóan fizetett kamat után az adózó nem veheti igénybe a kis- és középvállalkozások adókedvezményét.

(12) Az adózó az igénybe vett adókedvezményt, a fejlesztési programhoz igénybe vett más államháztartási támogatást, valamint a fejlesztési program keretében elszámolt beruházási értéket, költséget, ráfordítást adóbevallásában fejlesztési programonként - a kormányrendeletben meghatározott részletezettséggel - feltünteti.

(13) Az adóhatóság a (12) bekezdés alapján rendelkezésére álló valamennyi adatról adózónként és fejlesztési programonként haladéktalanul tájékoztatja az Államháztartási Hivatalt, amely a kapott adatok felhasználásával, megkeresésre - törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében - a Pénzügyminisztérium részére adatot szolgáltat. Az Államháztartási Hivatal által a tájékoztatás révén megszerzett adatra az adózás rendjéről szóló törvénynek az adótitokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(14) Az adókedvezmény iránti kérelmet az adózó a kormányrendeletben előírt formában és tartalommal a Pénzügyminisztériumhoz nyújtja be. A kérelmet a benyújtását, hiánypótlás esetén a hiánypótlást követő 90 napon belül kell a Kormány elé terjeszteni; a Pénzügyminisztérium a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja. Ha a kérelem nem felel meg a kormányrendeletben előírt formának vagy tartalomnak, és az adózó a hiányt felszólítás ellenére nem pótolta, a Pénzügyminisztérium határozatában elutasítja a kérelemnek a Kormány elé terjesztését.«”

(2) A Ptt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § A Tao. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

»(1) A társasági adó mértékéig veheti igénybe az adókedvezményt a 21. § (7), (10)-(11) bekezdése, a 22. § (6)-(7) bekezdése és a 29. § (5) bekezdés a), d) pontja alapján az adóévben 100 százalékos adókedvezményre jogosult adózó, valamint az az adózó, amely a 29. § (5) bekezdés b) pontja alapján jogosult adókedvezményre, továbbá - ha az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a 22/B. § alapján adókedvezményre jogosult adózó.«”

(3) A Ptt. 78. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) A Tao. e törvény 17. §-ával megállapított 22/B. §-a, e törvény 18. §-ával módosított 23. §-ának (1) bekezdése, valamint e törvény 19. §-ával megállapított 30. §-ának (6)-(7) bekezdése 2003. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseiket első ízben a hatálybalépés napjával kezdődő adóév társasági adókötelezettségére kell alkalmazni.

(7) 2003. január 1-jén a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 93. §-a hatályát veszti; a rendelkezés alapján kiadott engedélyek az abban foglalt feltételek szerint érvényesíthetők.”

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓT, A FOGYASZTÁSI ADÓT ÉS A FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

III. Fejezet

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítása

50. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfat.) 7. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem minősül termékértékesítésnek:]

„a) Az egyház, a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás teljesítése érdekében juttatott természetbeni adomány, amennyiben azt a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény adóalapot csökkentő tételnek minősíti, vagy annak minősítené akkor, ha az adományozó a társasági adó alanya lenne, függetlenül attól, hogy az adóalap-csökkentés lehetőségét ténylegesen igénybe lehet-e venni;”