[szerinti adatok igénylésére jogosultak.]
202. § A Tbj. 44. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
„(5) A foglalkoztató az illetékes egészségbiztosítási szervnek 8 napon belül bejelentést tesz a személyi adatok és a TAJ szám megjelölésével az általa foglalkoztatott biztosított biztosítási jogviszonyának kezdetéről, megszűnéséről, a biztosítás szünetelésének időtartamáról.”
203. § (1) A Tbj. 45. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tagságra kötelezett pályakezdő, valamint a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy [4. § n) és o) pontja] a biztosítottá, illetőleg pénztártaggá válásától számított 15 napon belül köteles bejelenteni foglalkoztatójának az általa választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét és bankszámlájának számát.”
(2) A Tbj. 45. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történt visszalépés, valamint az Mpt. 24. §-ának (7) bekezdése és az Mpt. 29. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti átutalás esetén a tag egyéni számláján a visszalépési kérelem kézhezvételét követő negyedév fordulónapi követelésének a tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összegét a Nyugdíjbiztosítási Alapba kell átutalni. Az átutalásról a magánnyugdíjpénztár a visszalépési kérelem kézhezvételének negyedévét követő 50 napon belül gondoskodik, hivatkozva a pénztártag személyi adataira és TAJ számára, egyidejűleg az átutalás megtörténtéről, az átutalt összegről a foglalkoztatót és a volt pénztártagot is tájékoztatja. A biztosított egyéni számláján jóváírt összegről évenkénti összesítésben adatszolgáltatást kell teljesíteni az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. A tagdíj-kiegészítés Mpt. 26. § (5) bekezdése szerinti összegét a magánnyugdíjpénztár a visszalépést követő 60 napon belül a tag, illetve a kedvezményezett rendelkezése szerint visszafizeti vagy önkéntes nyugdíjpénztárba utalja át.”
204. § (1) A Tbj. 51. §-a (3) bekezdésének számozása (2) bekezdésre változik, továbbá a § a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(9) bekezdés számozása (5)-(10) bekezdésre változik:
„(3) A tagdíj önellenőrzésére a nyugdíjjárulék önellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az önellenőrzést tagonként, vonatkozási időszakonként ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtani, ahol a pénztártag tagsági jogviszonya az önellenőrzés benyújtásának időpontjában fennáll. A tagdíj bevallásánál és önellenőrzésénél az Art. rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a kerekítés szabályai nem alkalmazhatóak, a tagdíjat (egyéb befizetési kötelezettséget) forintban kell feltüntetni és teljesíteni.
(4) A tagdíjtúlfizetés elszámolása az önellenőrzésre rendszeresített nyomtatvány benyújtásával történik. A magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató rendelkezése alapján a túlfizetés összegét a következő esedékes fizetési kötelezettségbe beszámítja vagy visszatéríti. Ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya az önellenőrzés, illetőleg a tagdíj-túlfizetés megállapításának időpontjában a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt már nem áll fenn és a tag egyéni számlakövetelése már átutalásra került, a tagdíj-túlfizetés önellenőrzéssel megállapított összegét a foglalkoztató a nyugdíjjárulék-kötelezettség önellenőrzése során érvényesíti.”
(2) A Tbj. 51. §-a (5) bekezdésének c) pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:
„Az elektronikus úton történő bevallásfogadást és dokumentum nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy abból a bevallási kötelezettség teljesítésének időpontja megállapítható és a bevallás benyújtására kötelezettek részére a kötelezettség teljesítésekor visszaigazolható legyen.”
(3) A Tbj. 51. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt már nem áll fenn és a pénztártagsági jogviszony idejére járó, meg nem fizetett tagdíj, bírság, pótlék nem a magánnyugdíjpénztárat illeti, akkor a magánnyugdíjpénztár által a (7) bekezdés szerint kezdeményezett behajtási, végrehajtási eljárást a pénztár nyilatkozata alapján az állami adóhatóság a Nyugdíjbiztosítási Alap javára folytatja le.”
205. § A Tbj. 53. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felszámolási eljárás alatt álló foglalkoztató esetében a befizetések elszámolása - az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény rendelkezései szerint történik.”
206. § (1) A Tbj. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben, a Tny. és az Eb. tv.-ben, valamint az Mpt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a
a) járulékok (tagdíj) megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a kötelezettség keletkezésének bejelentésével, a bejelentett adatok változásával, az ellenőrzéssel, a feltárt jogsértések jogkövetkezményeivel,
b) járulék (tagdíj) kötelezettség teljesítésével kapcsolatos hatósági eljárásra, a tartozások behajtására és végrehajtására, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásával és késedelmével, a járulékfizetési kötelezettség, a bejelentési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban,
c) a Tny., az Eb. tv. és az Mpt. szerinti megtérítési kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén az e jogcímen fennálló tartozások, valamint a korengedményes nyugdíjtartozások kezelésére, behajtására, a behajthatatlan tartozások törlésére, továbbá a fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezésére.”
(2) A Tbj. 56. §-ának (3) bekezdése a következő első mondattal egészül ki:
„A késedelmi pótlékot a magánnyugdíjpénztár legkésőbb a behajtás, végrehajtás kezdeményezésekor [51. § (7) bekezdés] állapítja meg.”
207. § A Tbj. 58. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi g)-h) pontok jelölése h)-i) pontokra változik:
[A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza]
„g) a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallás és a tagdíj önellenőrzés, valamint az elektronikus adatfogadás részletes szabályait,”
XI. Fejezet
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
208. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.) 3. §-ának a) pontja, valamint b) pontjának bb) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és egyidejűleg a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki, valamint a jelenlegi rendelkezés számozása (1) bekezdésre változik:
[A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapja az adóévben juttatott (megszerzett), az Szja tv.-ben meghatározott:]
„a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg;”
„bb) a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke, azonban az Szja 69. §-a (7) bekezdésének rendelkezései szerint számított összeg után az egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni,”
„(2) Mentes a százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel a társadalombiztosítási szabályok szerint járulékfizetési kötelezettség keletkezik.”
209. § Az Eho. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után:]
„b) az adóterhet nem viselő járandóság, a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, a kedvezményezett részére az Mpt. 28. § (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a volt pénztártagnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés,”
210. § Az Eho. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tételes egészségügyi hozzájárulás összege a jogviszony fennállásának időtartama alatt 2003. január 1-jétől havi 3450 Ft (naptári naponként 115 Ft).”
211. § (1) Az Eho. 11. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély - az egyéni vállalkozó kivételével - a százalékos egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg megfizetésével egyidejűleg negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.”
(2) Az Eho. 11. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár nem minősül kifizetőnek a tag kilépése, illetőleg a várakozási idő letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés tekintetében.”
HATODIK RÉSZ
XII. Fejezet
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosítása
212. § Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) a következő új címmel és §-sal egészül ki:
„Az adóhatóságok felügyelete
6/A. § (1) A pénzügyminiszter
a) felügyeli az adóztatás törvényességét, ellenőrzi az adóhatóságok irányítását, a törvények és más jogszabályok végrehajtását,
b) meghatározza az állami adóhatóság fejlesztésének irányait,
c) előterjeszti a Kormányhoz az adóigazgatás szervezeti rendszerére vonatkozó jogszabályok tervezetét, indítványozza a szervezeti változtatásokat, koordinálja a szervezeti rendszer egyes elemeinek együttműködését, kezdeményezi az ezekre vonatkozó jogszabályok megalkotását,