a) e törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapeljárás illetékének kétszerese;

b) csatornabírságot megállapító határozat esetén a fellebbezéssel megtámadott bírság összegének minden megkezdett 1000 forintja után 500 forint, de legalább 20 000 forint;

c) vízkészletjárulékot (késedelmi pótlékot, mulasztási bírságot, adóbírságot) megállapító határozat esetén a vitatott összeg 6%-a, de legalább 20 000 forint;

d) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29. §-ának (3) bekezdésében megállapított bírság kiszabása esetén a bírságösszeg 10%-a, de legalább 20 000 forint;

e) első fokon hivatalból indult, vagy folytatott vízjogi kötelezettség megállapításával kapcsolatos egyéb, a b) és d) pontokban nem említett eljárásban hozott határozat esetén 10 000 forint.”

12. Az Itv. Melléklete XIV. címének rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Az alapeljárás illetéke 5000 forint.

2. A fellebbezés illetéke 10 000 forint.

3. A veszélyes hulladék bírságot, zajbírságot, légszennyezési és szennyvízbírságot, továbbá természetvédelmi bírságot megállapító határozat esetén a fellebbezéssel megtámadott bírságösszeg minden megkezdett 1000 forintja után 500 forint, de legalább 20 000 forint.”

13. Az Itv. Melléklete XV. címének rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás, ha ez

a) elvi telekalakítási, telekalakítási engedélyre irányul, telkenként 5000 forint,

b) bármely egyéb elvi építésügyi hatósági engedélyre irányul, 15 000 forint,

c) új lakóépület, valamint a rendeltetésszerű használatával összefüggő rendeltetésű új építmény építésére, illetőleg meglévő ilyen építmény bővítésére vonatkozó engedélyre irányul, önálló rendeltetési egységenként 10 000 forint,

d) egyéb rendeltetésű építmény építésére vonatkozó engedélyre irányul

- önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 15 000 forint,

- a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű rendeltetési egységenként 50 000 forint,

e) műtárgy építésére, valamint egyéb építési tevékenységre vonatkozó engedélyre irányul, 10 000 forint,

f) meglévő építmény átalakítására, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására, továbbá - a c) pontban foglaltak kivételével - bővítésére vonatkozó engedélyre irányul, 10 000 forint,

g) felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építésére vonatkozó engedélyre irányul, 15 000 forint,

h) módosított építésügyi hatósági engedélyre, illetőleg az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyére irányul, 10 000 forint

illeték alá esik.

2. Bármely fennmaradási engedély iránti kérelem illetékére az 1. c)-g) pontban foglaltak az irányadók.

3. Ha az építésügyi hatósági eljárás bármely használatbavételi engedélyre irányul, a kérelmen - önálló rendeltetési egységenként - 10 000 forint illetéket, azokban az esetekben pedig, ahol - külön jogszabály értelmében - a használatbavételt csupán be kell jelenteni az építésügyi hatósághoz, 2000 forint illetéket kell a bejelentésen leróni.

4. A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély - önálló rendeltetési egységenként - 10 000 forint illeték alá esik. Ha azonban a rendeltetés megváltoztatása építési engedélyköteles munkával jár együtt, az illetékre az 1. c) és d) pontban foglaltak az irányadók.

5. Az 1-4. pont alá nem eső elsőfokú építésügyi hatósági eljárásért (pl. bármely építésügyi hatósági engedély érvényének meghosszabbítása), továbbá az építésrendészeti hatósági intézkedés kéréséért 10 000 forint, az építésügyi hatósági eljárásban igénybe vehető valamennyi fellebbezésért 20 000 forint illetéket kell fizetni.”

14. Az Itv. Melléklete XVI. címének 1-5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Ingatlan tulajdonjogának, illetőleg vagyoni értékű jogának a bejegyzésére irányuló eljárás illetéke a változással érintett ingatlanonként 3000 forint.

2. A jelzálogjog bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása iránti eljárás illetéke a jelzálogjoggal biztosított követelés értékének 5%-a, de legfeljebb 10 000 forint. Jelzálogjog részleges átszállása esetén az egyes átszálló részjelzálogjogok értékét kell illetékalapul venni. A jelzálogjog törlésére irányuló eljárás illetéke 2000 forint.

3. A vagyoni értékű jog törlése iránti eljárás illetéke 2000 forint.

4. Az 1-3. pontokban megjelöltektől különböző egyéb jogok és tények bejegyzésére vagy törlésére, illetőleg az ingatlan adataiban történt változás átvezetésére irányuló eljárás illetéke - ideértve az építéssel megszerzett épület (építmény) ingatlan-nyilvántartásba vételét is - 2000 forint.

5. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről szóló határozat ellen benyújtott fellebbezés illetéke 6000 forint. Egyebekben a földhivatali eljárásban előterjesztett fellebbezés illetékére a törvény 29. §-ának (2) bekezdésében foglaltak irányadók.”

15. Az Itv. Melléklete XVIII. címének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. A kereskedelmi forgalomban áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok behozatalának engedélyezését kezdeményező eljárás illetéke 6000 forint, a kiadott engedély módosítása iránti eljárás illetéke 4000 forint. Az engedélyező hatóság előtt indított minden további eljárásért 3000 forint illetéket kell fizetni. A fellebbezési eljárás illetéke az első fokú eljárás illetékének kétszerese. Az engedélyezési eljárás illetékét az eljárás kezdeményezésekor illetékbélyegben kell leróni.”

16. Az Itv. Melléklete XIX. címének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás 4000 forint illeték alá esik.”

17. Az Itv. Melléklete XXI. címének 1. és 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. A hatósági bizonyítvány kiállítása 2000 forint illeték alá esik. Ha egy beadványban több hatósági bizonyítványt kérnek, az első példány után 2000 forint, minden további, az első példánnyal azonos tartalmú hatósági bizonyítvány után 500 forint illetéket kell fizetni.”

„3. Az anyakönyvi kivonat kiállítása iránti eljárás illetéke - kivonatonként - 2000 forint.”

18. Az Itv. Melléklete XXII. címének 1-2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Kérelemre indult eljárások illetéke

a) közműpótló berendezés - a külön jogszabályban meghatározott talajvízkút, szennyvízszikkasztó - létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése esetén, továbbá víziállás létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának vagy átalakításának engedélyezése esetén 5000 forint;

b) szennyvíz-előtisztító berendezés létesítésének, átalakításának, illetve használatbavételének engedélyezése esetén 10 000 forint.

2. A fellebbezés illetéke:

a) az alapeljárás illetékének kétszerese;

b) első fokon hivatalból indult, vagy folytatott eljárásban hozott határozat elleni fellebbezés esetén 10 000 forint.”

13. számú melléklet a 2002. évi XLII. törvényhez

1. Az Art. 3. számú mellékletének A/8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. A kifizető a 2. a) pontban a termőföld bérbeadásából (földjáradékból) származó jövedelemről és a levont adóról, az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött, de ezen időtartam lejárta előtt megszűnt haszonbérleti szerződésről és az adókötelessé vált időszakról, valamint a bérbeadott földterület ingatlan-nyilvántartási azonosító adatairól az adatszolgáltatást a földterület fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz teljesíti. Az adatszolgáltatásban fel kell tüntetni az adólevonás elmaradásának okát (természetben történő bérfizetés). Az adatszolgáltatást a kifizető az adóévet követő év március 31-éig, mágneses adathordozón április 20-áig teljesíti.”

2. Az Art. 3. számú mellékletének C. pontja a következő 3. alponttal egészül ki:

„3. A földhivatal az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződés megkötéséről és megszűnéséről annak a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzésétől számított 8 napon belül adatot szolgáltat a termőföld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnak.”

3. Az Art. 3. számú mellékletének D/5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. A pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet - a cégjegyzékbe bejelentett pénzforgalmi számlára vonatkozó adatok kivételével - a bankszámla megnyitását és megszüntetését annak időpontját követő hó 15. napjáig a pénzforgalmi jelzőszám feltüntetésével közli az állami adóhatósággal.”

14. számú melléklet a 2002. évi XLII. törvényhez

Az Art. 7. számú melléklete helyébe a következő rendelkezés lép:

„A kiemelt adózók igazgatóságához tartozó adózók

A kiemelt adózók igazgatósága látja el

1. a költségvetési szervek kivételével az adóévet megelőző év utolsó napján csődeljárás, felszámolás, végelszámolás alatt nem álló azon adózók adóztatási feladatait, amelyeknek az adóévet megelőző második évben a bevallás szerint

a) a nettó árbevétele a 11 500 millió forintot, vagy

b) adóteljesítménye a 1800 millió forintot

elérte;

2. a bankok és részvénytársasági formában működő biztosítók adóztatási feladatait;

3. a 2. pontban nem említett pénzintézetek közül azon adózók adóztatási feladatait, amelyeknek az adóévet megelőző második évben adóteljesítménye az 1800 millió forintot elérte.

4. Az adóteljesítmény az adózó bruttó módon számított (költségvetési támogatással növelt) összes adókötelezettsége, amelyben az általános forgalmi adó esetében a fizetendő, továbbá az előzetesen felszámított és levonható általános forgalmi adó értékei közül a nagyobb abszolút értéket kell figyelembe venni.

5. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózókra e melléklet 1. a) pontja nem vonatkozik. Az 1. b) pontot esetükben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adóteljesítmény összege a társasági adó, az osztalékadó, a turisztikai hozzájárulás és szakképzési hozzájárulás figyelmen kívül hagyásával az 1700 millió forintot elérte.

6. Ha az adózó az adóév első napján az 1-3. pontban foglalt feltételeknek megfelel, az adóztatásával összefüggő feladatokat 3 adóéven át akkor is a kiemelt adózók igazgatósága látja el, ha

a) egy-egy adóévben bevallása szerint nem felel meg az 1-3. pontban előírt értékhatároknak, vagy