2002. évi XLIII. törvény

az egyszerűsített vállalkozói adóról1

I. Fejezet

A törvény hatálya

Az egyszerűsített vállalkozói adó

1. § (1) A Magyar Köztársaságban egyes személyek vállalkozási tevékenységből származó bevételét az e törvényben meghatározott egyszerűsített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) terheli.

(2) Az evából származó bevétel a központi költségvetést illeti meg.

(3) Az adózó az evával összefüggő adókötelezettségeit e törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint teljesíti.

(4) Az evával összefüggő hatósági ügyben az eljárás az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik.

(5) Az adózó az e törvényben foglalt különös szabályokat figyelembe veszi az általános forgalmi adóval, a személyi jövedelemadóval és a társasági adóval összefüggő adókötelezettségei, valamint a számvitelről szóló törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítése során.

Az adó alanya

2. § (1) Adóalany az a személy, amely (aki) megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, és az állami adóhatóságnak bejelenti, hogy az adóévben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti.

(2) Adóalany lehet:

a) az egyéni vállalkozó;

b) a közkereseti társaság;

c) a betéti társaság;

d) a korlátolt felelősségű társaság;

e) a szövetkezet;

f) az erdőbirtokossági társulat;

g) a végrehajtói iroda;

h) az ügyvédi iroda;

i) a szabadalmi ügyvivői iroda.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott személy az adóévben akkor lehet adóalany, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben

a) a magánszemély egyéni vállalkozóként tevékenységét folyamatosan végezte, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nem alakult át (ideértve különösen a kiválást és a beolvadást is), valamint a jogi személyben, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban (az öröklést kivéve) új tag nem szerzett 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést;

b) az adóhatóság nem rendelte el jogerősen számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását;

c) nem választotta az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa-törvény) XIII. fejezete szerinti különleges jogállást, valamint nem volt kötelezett az Áfa-törvény XV. vagy XVI. fejezete szerinti különös adózási szabály alkalmazására;

d) nem állt végelszámolás, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás hatálya alatt;

e) a magánszemély az általa végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás alapján vállalkozói bevételt, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően árbevételt (az adóalany annak megfelelő bevételt) számolt el.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott személy az adóévben akkor lehet adóalany, ha az adóévet megelőző

a) második adóévben (üzleti évben) éves szintre átszámított összes bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg,

b) adóévben (üzleti évben) ésszerűen várható összes bevétele a 15 millió forintot nem haladja meg,

azzal, hogy az a)-b) pont alkalmazásában

c) bevétel:

ca) nem adóalany egyéni vállalkozónál a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott vállalkozói bevétel, növelve az általános forgalmi adóval,

cb) nem adóalany jogi személynél, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően az eredménykimutatásban kimutatott árbevétel, bevétel, vagy az eredménylevezetésben kimutatott adóköteles bevétel, növelve az általános forgalmi adóval,

cc) adóalanynál az e törvény előírásainak megfelelően meghatározott, a 6. § (1) bekezdése és 20. § (1) bekezdése szerinti bevétel;

d) általános forgalmi adó: a c) pont szerinti bevételhez kapcsolódóan az Áfa-törvény előírásainak megfelelően áthárított általános forgalmi adó.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott személy az adóévben akkor lehet adóalany, ha

a) az adóévre ésszerűen várható, e törvény előírásainak megfelelően meghatározott, a 6. § (1) bekezdése és 20. § (1) bekezdése szerinti bevétele a 15 millió forintot nem haladja meg;

b) az adóévben nem folytat a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény, vagy a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet;

c) az adóévben nem folytat a vámról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényben meghatározott közvetett képviselői tevékenységet;

d) az adóévben nem folytat olyan tevékenységet (ide nem értve a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerinti ajándéksorsolást), amelyhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vagy a Szerencsejáték Felügyelet engedélye, vagy e szervekhez való bejelentés szükséges.

(6) Az egyéni vállalkozó az adóévben - a (3)-(5) bekezdésekben foglaltakon túl - csak akkor lehet adóalany, ha az adóévre vonatkozóan olyan jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelyben 10 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedéssel rendelkezik, nem választja az e törvény szerinti adóalanyiságot.

(7) A (2) bekezdésben meghatározott jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság az adóévben - a (3)-(5) bekezdésekben foglaltakon túl - akkor lehet adóalany, ha az adóévben

a) valamennyi tagja magánszemély (ideértve a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetét is);

b) más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel (kivéve, ha az a tőkepiacról szóló törvény szerint nyilvánosan forgalomba hozott, tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapír),

azzal, hogy az a) pontban meghatározott feltétel teljesülését nem érinti az adózó tulajdonában lévő saját üzletrész.

Az adóalanyiság megszűnése

3. § (1) Az adózó adóalanyisága megszűnik:

a) a naptári év utolsó napjával, ha a naptári évet követő adóévre nem jelenti be, hogy adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti;

b) a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal, ha a változás révén már nem felel meg az adóalanyiságra előírt bármely feltételnek;

c) az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának napját megelőző nappal;

d) a kapott előlegről kibocsátott utolsó számlát helyettesítő okmány kibocsátásának napját megelőző nappal, ha a naptári évben összesen 15 millió forintot meghaladó előlegről bocsátott ki számlát helyettesítő okmányt;

e) az adóhatóság határozata jogerőre emelkedésének napjával, ha terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírságot állapított meg;

f) a magánszemély adóalany egyéni vállalkozói jogállása megszűnésének napjával;

g) a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, egyébként a megszűnés napjával;

h) a részesedés megszerzésének napját megelőző nappal, ha a jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szerez olyan magánszemély, akivel a naptári évben korábban nem állt tagi jogviszonyban; az öröklés esetére e rendelkezést nem kell alkalmazni.

(2) Az adóalanyiság nem szűnik meg, ha a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély adóalany tevékenységét cselekvőképességének elvesztését követően a nevében és javára törvényes képviselője folytatja. Ha a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély adóalany tevékenységét halála után özvegye vagy örököse folytatja, az özvegy, illetve az örökös választhatja az e törvény szerinti adóalanyiságot, feltéve, hogy e szándékát három hónapon belül bejelenti az adóhatóságnak; a bejelentésre egyebekben az e törvény szerinti bejelentésre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az adóalanyiság megszűnésének adóévét követő négy adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható.

Nyilvántartási kötelezettség

4. § (1) Az egyéni vállalkozó az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a (4)-(6) bekezdésben foglaltak szerint teljesíti.

(2) A korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda és a szabadalmi ügyvivői iroda az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitel rendszerében teljesíti.

(3) A közkereseti társaság és a betéti társaság az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit - választásának megfelelően - vagy a (4)-(6) bekezdésben foglaltak, vagy a számvitelről szóló törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitel rendszerében teljesíti. Az adózó e választásáról az e törvény előírásai szerint tett első bejelentésével egyidejűleg, az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik; a nyilatkozatot az adózó később nem változtathatja meg és nem vonhatja vissza.

(4) Az adóalany időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon, a melléklet előírásainak megfelelően nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.

(5) A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen.

(6) A bizonylatot, a nyilvántartást az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.

(7) Az e törvény szerinti nyilvántartások vezetése az adóalanyt nem mentesíti a más jogszabályban meghatározott kötelezettség teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges nyilvántartás vezetése alól.

II. Fejezet

Az eva alapja és mértéke

Az eva alapja

5. § (1) Az eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevétel, módosítva az e törvényben meghatározott jogcímek szerint.

(2) Az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt növeli:

a) az adóévben megszerzett bevétel, ha annak fizetésére (teljesítésére) olyan személy köteles, amellyel az adóalany a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozási viszonyban áll;