b) az adóévben az adóalany által az Áfa-törvény szerint külföldről vagy külfölditől igénybe vett, de Magyarországon adóztatható szolgáltatás díja, a fizetendő összeg megállapításához szükséges okirat kézhez vételekor, vagy - ha ez korábban történik - a szolgáltatás ellenértékének megfizetésekor, a szolgáltatás nyújtójával szemben fennálló tartozás átvállalásakor, az adóalanyiság megszűnésekor.

(3) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében módosító számla, egyszerűsített számla vagy számlát helyettesítő okmány kibocsátása esetén az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt módosítja az eredeti és a módosított összeg különbözete.

(4) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt

a) növeli az adóévben (üzleti évben) megszerzett összes kapott előleg;

b) csökkenti az eva alapjának megállapításakor az a) pont alapján a megszerzett összes bevétel növeléseként elszámolt kapott előlegből az adóévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy visszafizetett összeg.

A bevétel

6. § (1) Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében a (2)-(7) bekezdés szerint meghatározott összeg, más adóalany esetében a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint elszámolt (a beszámoló eredménykimutatásában kimutatandó) árbevétel, bevétel.

(2) Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany által (magánszemély esetében egyéni vállalkozóként) bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is. Vagyoni érték különösen a pénz, a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett, elévült kötelezettség vagy átvállalt tartozás.

(3) Nem minősül bevételnek - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a vagyoni érték, ha azt az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel, a tag vagyoni hozzájárulása), vagy amennyiben annak szokásos piaci árát köteles megfizetni.

(4) A bevételt forintban kell meghatározni.

(5) Nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci ára. Szokásos piaci ár az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények között egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének.

(6) Elengedett, elévült kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében a bevétel az adóalany megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt tartozásának összege.

(7) Ha a bevételt külföldi fizetőeszközben fejezték ki, akkor az átszámításhoz a számla, az egyszerűsített számla vagy a számlát helyettesítő okmány kibocsátásának napján - más esetben a bevétel megszerzésének a napján - érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. Olyan külföldi fizetőeszköz esetében, amely nem szerepel hivatalos devizaárfolyam-lapon, a bevétel forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által az említett időpontra vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell figyelembe venni.

A bevétel megszerzésének időpontja

7. § (1) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany a bevétel megszerzésének időpontját a (2)-(7) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, más adóalany a számvitelről szóló törvény szerint meghatározott időponttal állapítja meg.

(2) Pénz esetében a bevétel megszerzésének időpontja az átvétel, a jóváírás napja. Dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében a bevétel megszerzésének időpontja az átvétel, dematerializált értékpapír esetében az értékpapírszámlán való jóváírás napja.

(3) Igénybe vett szolgáltatás esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának a számlában, egyszerűsített számlában, számlát helyettesítő okmányban szereplő teljesítés időpontjaként az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne. Nyugta ellenében igénybe vett szolgáltatás esetén a bevételt a nyugta kibocsátásának napján kell megszerzettnek tekinteni.

(4) Forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult.

(5) Elengedett, elévült kötelezettség és átvállalt tartozás esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik.

(6) A (2)-(5) bekezdésben nem említett esetben a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a bevétel tárgyát képező vagyoni értékkel rendelkezni jogosult.

(7) A bevétel megszerzésének időpontja - a (2)-(6) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a számla, a számlát helyettesítő okmány kibocsátásának napját követő 30. nap, ha az adóalany a bevételt a (2)-(6) bekezdés szerint eddig az időpontig még nem szerezte meg. Módosító számla, egyszerűsített számla vagy számlát helyettesítő okmány kibocsátása esetén a kibocsátás napján kell a bevételi nyilvántartást a módosítás összegével értelemszerűen módosítani.

Az eva alapja megállapításának különös szabályai

8. § (1) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az adóévben megszerzett olyan bevétel, amelyet

a) az adóévet megelőző bármely üzleti évre vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint a mérlegben az aktív időbeli elhatárolások között mutatott ki;

b) a bejelentés üzleti évére (adóévére) vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint az egyszerűsített mérlegben kimutatott vevőkkel szembeni követelés alapján számolt el.

(2) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany esetében a bejelentés adóévét követő első adóévben az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az a bevétel, amelyet az adóévet megelőző üzleti évre vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámoló

a) mérlegében a passzív időbeli elhatárolások között,

b) egyszerűsített mérlegében a tevékenységhez jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott vissza nem térítendő támogatás alapján a kötelezettségek között

mutatott ki.

(3) Az egyéni vállalkozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az adóévben megszerzett olyan bevétel, amelyet a vállalkozói személyi jövedelemadó vagy az átalányadó alapjának meghatározásakor már megszerzett bevételnek kellett tekinteni.

(4) Az egyéni vállalkozó adóalany esetében az adóalanyiság megszűnésének adóévében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az az összeg, amelyet az e törvény vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint - az e törvény szerinti adóalanyiság, illetve az átalányadózás választása miatt - az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásoknak megfelelően a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított. E rendelkezést az egyéni vállalkozó nem veszi figyelembe, ha az adóévben e törvény előírásainak megfelelően bejelentette, hogy a következő adóévre az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza; ilyenkor a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított bevétel a vállalkozó jövedelem szerinti adózásra való áttérés adóévében (de legkésőbb a tevékenység megszüntetésének adóévében) a vállalkozói bevétel részét képezi.

Az eva mértéke

9. § Az eva a pozitív adóalap 15 százaléka.

III. Fejezet

Eljárási szabályok

Bejelentés

10. § (1) Az adózó adóévenként, az adóévet megelőző év decemberében, a hónap 20. napjáig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az állami adóhatóságnak, hogy az adóévben e törvény rendelkezései szerint teljesíti adókötelezettségeit. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(2) Az adózó a bejelentést akkor teheti meg, ha a bejelentés időpontjában megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, valamint nincs adóhatóságnál (vámhatóságnál) nyilvántartott, végrehajtható köztartozása. E tényekről az adózó a bejelentésre rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik.

(3) Az adózóra az adóévben nem lehet az adóalanyra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni, ha a bejelentést jogszerűen nem tehette volna meg.

Az eva és az adóelőleg megállapítása, bevallása, az adóév

11. § (1) Az adóalany az eva alapját és az evát adóévenként megállapítja és bevallja.

(2) Az adóév a naptári év, az adóalanyiság megszűnésének naptári évében a naptári év első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszak.

(3) A bevallás benyújtásának határideje:

a) a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az adóévet követő év február 15., ha azonban az adóalanyiság év közben szűnt meg, akkor az adóalanyiság megszűnését követő 45. nap;

b) a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az adóévre (az üzleti évre) vonatkozó beszámoló letétbe helyezésére a számvitelről szóló törvényben előírt határidő.

(4) Az adóalany az adóév első három negyedévére negyedévenként az adóelőleget megállapítja és az adóévre vonatkozó bevallásában bevallja.

(5) Az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerinti becsléssel állapítja meg az eva alapját, ha az adózó adóalanyisága mulasztási bírság kiszabása miatt szűnt meg.

Adóelőleg- és adófizetés

12. § (1) Az adóalany az adóév első három negyedévére, a negyedévet követő hónap 12. napjáig adóelőleget fizet. Az adóelőleg összege az adóelőleg alapja után az adó mértéke szerint meghatározott eva.

(2) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az adóelőleg alapja a negyedévben elszámolt összes bevétel.

(3) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az adóelőleg alapja a negyedévben elszámolt árbevétel, bevétel, növelve a negyedévben megszerzett kapott előleg összegével, csökkentve a korábban az adóelőleg alapját növelő tételként figyelembe vett kapott előlegből a negyedévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy a negyedévben visszafizetett összeggel.