(3) Amennyiben mindkét házasuló az (1) bekezdésben meghatározott személyi körbe tartozik, részükre a tanúsítványt egy okiraton kell kiállítani.
(4) Amennyiben a felek lakóhelye különböző, a tanúsítvány kiadását bármelyikük lakóhelye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél előterjeszthetik, a tanúsítványt az előterjesztés helye szerint illetékes közigazgatási hivatal adja ki.
(5) Amennyiben a magyar állampolgár lakóhelye külföldön van, a tanúsítványt az illetékes magyar konzuli tisztviselő állítja ki.
(6) Magyarországon bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár kérelmét a tartózkodási helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél is előterjesztheti. A tanúsítványt az előterjesztés helye szerint illetékes közigazgatási hivatal adja ki.
(7) A tanúsítványnak a felek természetes személyazonosító adatain kívül tartalmaznia kell az érintett személyek állampolgárságát, hontalanságát, illetőleg menekült státusát, lakóhelyének címét, családi állapotát, valamint azt a tényt, hogy a tervezett házasságnak a magyar jog szerint nincs akadálya.
(8) A tanúsítvány a kiállításától számított 6 hónapig érvényes.”
16. § Az At. 25. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A házasság megkötése alkalmával az anyakönyvvezető előtt a házasulók házasságkötésre irányuló nyilatkozatot tesznek. Az anyakönyvvezető előbb a menyasszonyhoz, majd a vőlegényhez külön-külön a következő kérdést intézi: „kijelenti-e (itt megnevezendő az a házasuló, akihez a kérdést elsőként intézi), hogy az itt jelen lévő megnevezett másik féllel házasságot köt?”
(4) Amennyiben a feltett kérdésre mindkét házasuló egybehangzó igennel válaszolt, az anyakönyvvezető a következő kijelentést teszi: „Megállapítom, hogy (itt megnevezendő a feleség és a férj a házasságkötés utáni nevén) a Magyar Köztársaság családjogi törvénye értelmében házastársak.”
(5) A házasulók kérésére - amennyiben a házasságot megkötő anyakönyvvezető, a tanúk és mindkét házasuló is érti és beszéli az adott, Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbség nyelvét - a házasság az adott kisebbség nyelvén is megköthető.”
17. § Az At. a következő 25/A. §-sal egészül ki:
„25/A. § (1) A házastársak, a házassági tanúk és az anyakönyvvezető, továbbá - ha közreműködött - a tolmács a házassági anyakönyvi bejegyzést aláírják.
(2) Amennyiben a házasulók vagy azok egyike a 25. § (3) bekezdése szerinti kérdésre nem egybehangzó igennel válaszol, a nyilatkozatot feltételhez vagy időhöz köti, közöttük a házasság nem jön létre. E tényt az anyakönyvvezető a jelenlévők előtt kijelenti.
(3) Amennyiben a házasulók vagy azok egyike, illetőleg a tanú vagy a tolmács a házassági anyakönyv bejegyzésének aláírását megtagadja, de a házasság a 25. §-ban foglaltaknak megfelelően létrejött, az anyakönyvvezető az aláírásra szolgáló rovatba e tényt feljegyzi.”
18. § Az At. III. fejezetének címe helyébe a „Névviselés, névmódosítás, névváltoztatás” cím lép.
19. § Az At. 27. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Névviselés
27. § (1) Hatósági eljárásban, igazolásban, igazolványban, nyilvántartásban a magyar állampolgár a születési, illetőleg a házassági anyakönyv szerint őt megillető születési vagy házassági nevet viseli.
(2) A név anyakönyvezésénél a magyar helyesírás szabályai az irányadóak.”
20. § Az At. a következő alcímmel és 27/A. §-sal egészül ki:
„A születési név
27/A. § (1) A születési név az a név, amely az érintettet a születési anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A magyar állampolgár születési neve családi és utónévből áll.
(2) A családi név egy- vagy kéttagú. A kéttagú családi név tagjait kötőjel köti össze.
(3) Anyakönyvezni egy vagy két utónevet lehet.”
21. § Az At. a következő alcímmel és 27/B. §-sal egészül ki:
„A házassági név
27/B. § (1) A házassági név az a név, amely az érintettet a házassági anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A házasságot kötő személy a Csjt.-ben felsorolt házassági névviselési formák közül választhat házassági nevet.
(2) A házassági név családi nevekből képzett része egy vagy legfeljebb kéttagú lehet.
(3) Amennyiben az egyik vagy mindkét házastárs születési családi neve vagy előző házassági nevének a családi nevekből képzett része kéttagú, a házastársaknak nyilatkozniuk kell arról, hogy a Csjt.-ben ennek megfelelően meghatározott névviselési forma keretében melyik két családi nevet kívánják összekapcsolt házassági névként viselni.
(4) A házassági névviselési forma - a házasság fennállása alatt, illetve annak megszűnése után - a Csjt. szabályainak megfelelően az érintett kérelmére módosítható.
(5) A házassági név módosítására irányuló eljárás lefolytatására a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezető az illetékes, de a kérelem a lakcím szerint illetékes anyakönyvvezetőnél is előterjeszthető.
(6) A házastársa nevét viselő személy a házasságkötés folytán szerzett nevet (a házastársa nevét) névváltoztatással nem változtathatja meg.
(7) Amennyiben a magyar állampolgár neve külföldön történt házasságkötés következtében a magyar névviselési szabályoktól eltérően megváltozik, a hazai anyakönyvezéskor a név bejegyzése során úgy kell eljárni, mintha a névváltoztatást a belügyminiszter engedélyezte volna, azzal a különbséggel, hogy a névváltozásról a belügyminisztert és a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt értesíteni kell.”
22. § Az At. 28. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„A születési név megváltoztatása
28. § (1) Magyar állampolgár születési családi és utónevének megváltoztatását - kérelmére - a belügyminiszter engedélyezheti.
(2) Kiskorú gyermek születési nevének megváltoztatását törvényes képviselője kérheti.
(3) Cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy kérelmét a gondnok terjesztheti elő. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló személy - amennyiben a korlátozás a névváltoztatás jogát is érinti - csak gondnokának hozzájárulásával kérheti születési nevének megváltoztatását.
(4) A szülő családi nevének megváltoztatása - ha a szülő ennek ellenkezőjét kifejezetten nem kéri - kiterjed családi nevét viselő kiskorú gyermek családi nevére is.
(5) Ha a nevet változtató házastárs nevét a másik házastárs valamilyen formában viseli, a névváltoztatás rá is kiterjed.
(6) A magyar hagyományoktól eltérő hangzású, magyartalanul képzett név, történelmi név, régies írásmóddal írott családi név felvételét - különös méltánylást érdemlő körülmények kivételével - nem lehet engedélyezni.
(7) Amennyiben a névváltoztatással érintett anyakönyvi esemény külföldön történt, a névváltoztatás engedélyezésének feltétele a hazai anyakönyvezés.”
23. § Az At. a következő 28/A. §-sal egészül ki:
„28/A. § (1) A név megváltoztatása iránti kérelmet személyesen kell benyújtani a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, külföldön élő magyar állampolgár esetében az illetékes konzuli tisztviselőnél.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező személyi adatait (születési családi és utónevét, házassági nevét, születési helyét, anyja születési nevét), személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét, továbbá családi állapotát, házasságkötésének helyét, idejét, lakóhelyét, értesítési címét, személyazonosságát és magyar állampolgárságát igazoló okiratának számát és érvényességi idejét;
b) amennyiben a kérelmező családi állapota házas, a névváltoztatással érintett házastársa személyi adatait (születési családi és utónevét, házassági nevét, születési helyét, anyja születési nevét), személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét;
c) a kérelmező kiskorú gyermeke(i) személyi adatait (születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési nevét) személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét;
d) a kérelem indokolását;
e) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező - születési vagy házassági - nevét a belügyminiszter korábban megváltoztatta-e.
(3) Születési név megváltoztatására irányuló kérelemben meg kell jelölni azt a családi, illetve utónevet, melyet a kérelmező új névként kíván viselni.
(4) A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező, valamint azon személyek anyakönyvi kivonatát, akiknek anyakönyvi bejegyzését a névváltozás érinti.
(5) Névváltoztatásról a belügyminiszter okiratot állít ki. A névváltoztatási iratok nem selejtezhetők, őrzésükről és nyilvántartásukról a belügyminiszter gondoskodik.
(6) Akinek a névváltoztatását a belügyminiszter engedélyezte, az új nevet az okirat kézhezvételétől jogosult és köteles viselni.
(7) A névváltoztatás anyakönyvi bejegyzését a belügyminiszter rendeli el.”
24. § Az At. 30. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) A születési anyakönyvbe a szülők, a házassági anyakönyvbe a férj és a feleség apja és anyja, a halotti anyakönyvbe az elhalt apja, anyja és házastársa neveként a születési nevet kell anyakönyvezni.
(2) A házassági anyakönyvbe a feleség és a férj születési nevét minden esetben be kell jegyezni.
(3) Az anyakönyvvezetőnek a kéttagú születési családi név és a házassági név családi nevekből képzett részét kötőjellel összekapcsolva kell anyakönyveznie.
(4) Az anyakönyvbe azt a születési és házassági nevet kell bejegyezni, amely az érintett személyt a születés, a házasságkötés vagy a haláleset időpontjában megillette. Anyakönyvezni a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb két, a gyermek nemének megfelelő utónevet lehet a Magyar Tudományos Akadémia által összeállított utónévjegyzékből.
(5) Amennyiben a szülők által választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben, a Magyar Tudományos Akadémia nyilatkozik a kért utónév anyakönyvezhetőségéről.
(6) Élve született, de a születés anyakönyvezése előtt meghalt gyermek utónevét - ha a szülők a gyermek utónevéről nem nyilatkoztak - „utónevet nem kapott” szavakkal jegyzi be az anyakönyvvezető.
(7) Amennyiben a szülők vagy azok egyike nem magyar állampolgár, az anyakönyvvezető a gyermek utónevét a születési anyakönyvbe az érintett nem magyar állampolgárra irányadó szabályok szerint is bejegyezheti. A külföldön tartózkodó magyar állampolgárok ott született gyermeke születésének hazai anyakönyvezése során a gyermek utóneveként a külföldi okiratban szereplő utónevet kell bejegyezni.”
25. § (1) Az At. a következő 30/A. §-sal egészül ki:
„30/A. § (1) A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó személyek gyermeküknek nemzetiségüknek megfelelő utónevet is adhatnak, valamint kérhetik saját utónevüknek a megfelelő nemzetiségi utónévre történő javítását, továbbá joguk van családi és utónevüknek anyanyelvük szabályai szerinti anyakönyvezéséhez.