14. § Az Fktv. 13. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A FAT-nak legfeljebb 20 tagja lehet. A FAT tagjait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter kéri fel 3 éves időtartamra az oktatáspolitikáért, a foglalkoztatáspolitikáért és a megváltozott munkaképességű, valamint a fogyatékossággal élő személyek beilleszkedéséért, továbbá az informatikáért és hírközlésért felelős miniszter által a minisztérium képviseletére kijelölt személyek, valamint az egyházak, a gazdasági kamarák, a munkaadók, a munkavállalók, a helyi önkormányzatok, a felnőttképzést folytató intézmények képviselői, továbbá a felnőttképzés elismert szakértői közül.”

15. § Az Fktv. 26. §-át megelőző „A felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének támogatása” alcím helyébe a következő alcím, egyidejűleg az Fktv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A felnőttképzés, valamint a felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének támogatása

26. § Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés, valamint a felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének a Munkaerőpiaci Alap fejlesztési és képzési alaprészéből történő támogatását a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvény tartalmazza.”

III. Fejezet

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása

16. § A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A szakképzés központi irányítását az oktatási miniszter látja el, amelynek keretében a szakképzés egészére kiterjedően a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben]

„a) a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter egyetértésével rendeletben kiadja az OKJ-t;”

17. § Az Szt. 5. §-ának (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben foglalt feladatokon túl a 4. § (2) bekezdés c)-f) pontjaiban meghatározott hatásköröket]

„e) az építésügyi ágazat tekintetében a belügyminiszter”

(gyakorolja.)

IV. Fejezet

A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény módosítása

18. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakképzés költségeihez való hozzájárulás (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulás) célja a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, az állam által elismert szakképesítés megszerzését biztosító, és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) hatálya alá tartozó gyakorlati képzések, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek és szakmai alapozó oktatás, szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás (a továbbiakban együtt: gyakorlati képzés), a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás fejlesztésének, továbbá a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) hatálya alá tartozó képzések támogatása.”

19. § (1) Az Szht. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alaprész pénzeszközei felhasználhatók a hozzájárulásra kötelezettnél, a szakképző iskolában, az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a munkaerő-fejlesztő és -képző központban, illetve felsőoktatási intézményben - szakképesítést, illetve szakképzettséget adó képzésben - folytatott gyakorlati képzés, továbbá a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás, illetve az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a munkaerő-fejlesztő és -képző központban vizsgaközponti feladat korszerű ellátásához szükséges tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházások támogatására (a továbbiakban: beruházási célú támogatás).”

(2) Az Szht. 10. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(6) bekezdésének helyébe (4)-(7) bekezdésként a következő rendelkezés lép és a jelenlegi (7) bekezdésének számozása (8) bekezdésre változik:

„(3) Az alaprész pénzeszközei felhasználhatók az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének támogatására. E célra a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter - az Országos Felnőttképzési Tanács véleményének kikérésével - a felnőttképzést folytató akkreditált intézmények részére pályázatot ír ki és dönt a támogatásról.

(4) Az alaprészből hozzá lehet járulni a Nemzeti Szakképzési Intézet (a továbbiakban: NSZI) szakképzés érdekében végzett fejlesztő tevékenységéhez, továbbá a felnőttképzés és a felsőoktatás érdekében végzett fejlesztő tevékenységhez, az Európai Unió szakképzési, felnőttképzési és felsőoktatási programjaihoz való csatlakozás hazai pénzügyi forrásaihoz, a tanulók gyakorlati képzésében foglalkoztatott szakmai elméleti és gyakorlati tárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók továbbképzéséhez, illetve a PHARE és az Európai Strukturális Alapok társfinanszírozásával megvalósuló, a versenyképességet elősegítő képzési és fejlesztési programokhoz, továbbá a határon túli magyarok szakképzésének és felsőoktatásának céljaihoz. Az NSZI a szakképzés fejlesztése érdekében nyilvános pályázatot ír ki.

(5) Az (1) és (4) bekezdésben meghatározott célok elérése érdekében közalapítványok is támogathatók.

(6) Az Szt. 5. §-ának (3) bekezdése szerinti miniszterek által - a feladataik ellátására - működtetett fejlesztő-szolgáltató intézetnek támogatás nyújtható a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyagfejlesztéshez és központi programok kidolgozásához. Támogatás nyújtható továbbá a Nemzeti Felnőttképzési Intézetnek (a továbbiakban: NFI) az Fktv. által meghatározott feladatainak ellátásához, valamint a gazdasági kamaráknak - a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésével összefüggő - az Szt.-ben meghatározott feladataik ellátásához, ha azt az Szt. 19/A. §-ának (2) bekezdése vagy a 30. §-ának (4) bekezdése szerint látják el. Az NFI az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés fejlesztése érdekében nyilvános pályázatot ír ki.

(7) Az alaprészből - kérelem alapján - támogatás adható a főtevékenységként gyakorlati képzést végző egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság tanműhelyében gyakorlati képzésben részesülő szakképző iskolai tanuló alapképzése költségeinek részbeni megtérítésére, valamint - az Szt. 44. §-ának (2) bekezdésében kötelezően előírt - juttatására, amelyet a támogatott visszaigénylés esetén nem érvényesíthet. Az adható támogatás mértékét és céljait a 13. § alapján létrehozott Országos Szakképzési Tanács (a továbbiakban: Tanács) javaslata alapján az oktatási miniszter évente határozza meg.”

(3) Az Szht. 10. §-a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás tárgyi feltételeinek a fejlesztésére az alaprész kiadási előirányzatainak legfeljebb négy százaléka használható fel.”

20. § Az Szht. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) Az alaprész feletti rendelkezési jogot a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az oktatási miniszterrel megosztva gyakorolja.

(2) Az alaprész kiadási előirányzatából iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra az oktatási miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter évente hozott együttes döntésével meghatározott összeg használható fel.

(3) Az oktatási miniszter a szakképzési hozzájárulás és az alaprész tekintetében

a) előkészíti az alaprész hároméves stratégiai programját;

b) előkészíti, illetve a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel egyetértésben kiadja a szakképzési hozzájárulásról és az alaprészről szóló jogszabályokat;

c) felelős az alaprész

ca) szakképzési és felsőoktatási célú pénzeszközei, valamint a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztéséhez nyújtott támogatás felhasználásának jogszerűségéért és ellenőrzéséért,

cb) bevételei beszedésének elrendeléséért,

cc) követeléseinek behajtásáért, a pénzügyi garanciák érvényesítéséért;

d) dönt az alaprész szakképzési és felsőoktatási célú pénzeszközeinek központi és decentralizált keretre történő felosztásáról, a központi és a decentralizált keret elosztásáról, valamint a támogatások odaítéléséről, és ezekről tájékoztatja a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert;

e) határoz az alaprész szakképzési és felsőoktatási célú pénzeszközeinek felhasználására vonatkozó döntések nyilvánosságra hozatalának módjáról;

f) kezdeményezi az alaprész szakképzési és felsőoktatási célú pénzeszközeinek felhasználásával kapcsolatos szakértői vizsgálatokat;

g) évente tájékoztatja a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületét a Tanács javaslatairól.

(4) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az alaprész tekintetében

a) dönt az alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú pénzeszközeinek felhasználásáról, a támogatások odaítéléséről;

b) felelős az alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú pénzeszközei felhasználásának jogszerűségéért és ellenőrzéséért;

c) határoz alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú pénzeszközeinek felhasználására vonatkozó döntések nyilvánosságra hozatalának módjáról;

d) kezdeményezi az alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú pénzeszközei felhasználásával kapcsolatos szakértői vizsgálatokat.”

21. § (1) Az Szht. 13. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alaprész felhasználásával kapcsolatos döntés-előkészítő feladatokat a Tanács látja el.

(2) A Tanács a döntés-előkészítés keretében

a) javaslatot tesz az alaprészen belül a szakképzési és felsőoktatási célú pénzeszközök központi, valamint decentralizált pénzügyi kereteinek elkülönítésére, a decentralizált résznek a régiók közötti felosztására, továbbá az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú pénzeszközök felhasználására,

b) javaslatot tesz a 10. § (1) bekezdésében meghatározott, a szakképzés és felsőoktatás támogatására adható éves támogatási keret központi részének felhasználására,

c) értékeli a központi támogatásokra irányuló pályázatokat, és indokolással együtt javaslatot tesz a támogatásra.”