2002. évi LIII. törvény

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény, a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint egyes más törvények módosításáról1

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 2. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi szövegének számozása (1) bekezdésre változik:

„(2) A 7. § (2) bekezdésében meghatározott személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. Törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól - a Magyar Köztársaságnak és vele az Európai Unióhoz, azonos időpontban csatlakozó más államoknak a csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés tartalmának megfelelően - az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) állampolgára és hozzátartozója tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.”

2. § Az Flt. 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a tevékenysége során - az Európai Unió és a Magyar Köztársaság jogszabályaiban foglaltaknak megfelelően - együttműködik az EGT tagállamainak foglalkoztatási szolgálataival, valamint az Európai Koordinációs Hivatallal.”

3. § (1) Az Flt. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az, aki magán munkaközvetítő tevékenységet folytat, a munkát kereső személytől - kivéve, ha a (4) bekezdésben meghatározott jogszabály eltérően nem rendelkezik - díjat, költséget nem igényelhet.”

(2) Az Flt. 6. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A magán munkaközvetítő tevékenység folytatásának, a magán munkaközvetítők nyilvántartásba vételének feltételeit és részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Ennek során

a) egyes munkavállalói csoportok vagy a magán munkaközvetítő által nyújtott egyes szolgáltatások tekintetében a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet, továbbá

b) vagyoni biztosíték meglétét írhatja elő, ha a magán munkaközvetítés külföldre irányul, vagy a magán munkaközvetítő a munkát keresővel szemben díjat számol fel.

(5) A magán munkaközvetítő tevékenység hatósági ellenőrzését ellátó szerv, valamint a munkaadók és a munkavállalók érdek-képviseleti szervei az ellenőrzés céljainak meghatározásában és tapasztalatainak értékelésében együttműködnek.”

4. § (1) Az Flt. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nincs szükség engedélyre

a) a külön jogszabály szerint menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi, továbbá

b) az EGT állampolgárának és hozzátartozójának magyarországi munkavégzéséhez. Törvény, valamint kormányrendelet a b) pontban foglalt szabálytól - a Magyar Köztársaságnak és a vele az Európai Unióhoz azonos időpontban csatlakozó más államoknak a csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés tartalmának megfelelően - eltérő szabályokat állapíthat meg.”

(2) Az Flt. 7. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A (6)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezés a Magyarországon engedély nélkül foglalkoztatható EGT állampolgár és hozzátartozója tekintetében nem alkalmazható.”

5. § Az Flt. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Kormány döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai összefüggéseit és következményeit. Ennek megfelelően gondoskodik e döntések összehangolásáról, valamint arról, hogy a munkavállaláshoz és a foglalkoztatáshoz fűződő alapvető hazai érdekek ne szenvedjenek sérelmet. A Kormány az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájához igazodóan Nemzeti Foglalkoztatási Akció Tervet készít. A Kormány meghatározza a kormányzati szerveknek a foglalkoztatáspolitika megvalósításával kapcsolatos feladatait.”

6. § (1) Az Flt. 14. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A keresetpótló juttatás összege

a) - a b) pontban meghatározott kivétellel - a munkanélküli-járadéknak a képzési támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában érvényes alsó határa,

b) az a) pontban meghatározott összeg kétszerese, ha a képzés időtartama a heti 25 órát eléri, és a képzésben részt vevő személy jövedelemmel nem rendelkezik, és háztartásában legalább három - egyedülálló, képzésben részt vevő személy esetében kettő - olyan személy van, akinek tartására köteles.”

(2) Az Flt. 14. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (7)-(10) bekezdés számozása (8)-(11) bekezdésre változik:

„(7) A (6) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazása szempontjából azokat a személyeket kell figyelembe venni, akiknek eltartására a képzésben részt vevő személy jogszabály, bírósági ítélet vagy szerződés alapján köteles, és jövedelmük egyenként nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetven százalékát.”

7. § Az Flt. a 19/B. §-át követően a következő új alcímmel és 19/C. §-sal egészül ki:

„Egyes általánostól eltérő foglalkoztatási formák támogatása

19/C. § Támogatás nyújtható a részmunkaidős, valamint olyan foglalkoztatáshoz, amelynek során a munkavégzés a foglalkoztató székhelyéhez, telephelyéhez nem tartozó helyen, számítástechnikai eszköz felhasználásával történik.”

8. § (1) Az Flt. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 13/A. § (3) bekezdésében, a 14-18/A. §-ban, a 19/A. §-ban, valamint a 22. §-ban meghatározott támogatás a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből, a 19/B-19/C. §-okban meghatározott támogatások a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási és rehabilitációs alaprészéből nyújthatók.”

(2) Az Flt. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter - a MAT véleményének meghallgatásával - rendeletben határozza meg a 14-19. §-ban, valamint a 19/B-19/C. §-ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének, megszüntetésének és visszakövetelésének részletes szabályait. A miniszter a 45. életévüket betöltött, valamint a roma származású személyek munkaerőpiaci helyzetének javítása, foglalkoztatásának elősegítése érdekében e törvényben foglaltaknál kedvezőbb szabályokat állapíthat meg. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a rendeletnek a 14. §-ban meghatározott támogatásra vonatkozó szabályát az oktatási miniszter véleményének figyelembevételével állapítja meg.”

9. § (1) Az Flt. 21. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a 16-18. §-ban, valamint a 18/A. § (1) bekezdésében, továbbá a 19/B-19/C. §-ban meghatározott támogatások pénzügyi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének”

(2) Az Flt. 21. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege, valamint a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a 19. § (2) bekezdésében, valamint 19/B-19/C. §-ban meghatározott támogatások pénzügyi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészének

a) központi kerete szolgál, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a Foglalkoztatási Hivatal vagy a megyei (fővárosi) munkaügyi központ vagy annak kirendeltsége”

(köt megállapodást a támogatás nyújtásának részletes feltételeiről.)

(3) Az Flt. 21. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A támogatást nyújtó szerv vezetője - erre irányuló kérelem esetén - különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a kamatok felszámításától, illetve dönthet a már felszámított kamatok részben vagy egészben történő elengedéséről, továbbá - a munkanélküli részére nyújtott támogatás esetén - a visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről.”

10. § Az Flt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A munkanélküli részére - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - ellátásként munkanélküli-járadék, álláskeresést ösztönző juttatás, nyugdíj előtti munkanélküli-segély, valamint költségtérítés jár.”

11. § Az Flt. 25. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkaviszony időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére

a) háromévesnél - ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül, tizennégy évesnél - fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása [a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 138. § (5) bek.], valamint

b) közeli hozzátartozó ápolása [Mt. 139. § (1) bek.], továbbá

c) saját részére magánerőből lakás építése [Mt. 140. § (1) bek.]

miatt kerül sor.”

12. § Az Flt. 27. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (7)-(8) bekezdés számozása (8)-(9) bekezdésre változik:

„(7) A (6) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a munkanélküli részére, ha kérelmére a 14. § (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott keresetpótló juttatást állapítottak meg. Ebben az esetben a munkanélküli-járadék folyósítását szüneteltetni kell.”

13. § Az Flt. 29. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Szüneteltetni kell a munkanélküli-járadék folyósítását, ha a munkanélküli)

„g) a 14. § (6) bekezdésnek b) pontjában meghatározott összegű keresetpótló juttatásban részesül.”

14. § Az Flt. 30. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (8)-(9) bekezdés számozása (9)-(10) bekezdésre változik:

„(8) Szüneteltetni kell a nyugdíj előtti munkanélküli-segély folyósítását, és a munkanélküli-járadékot kell folyósítani, ha a munkanélküli a nyugdíj előtti munkanélküli-segély folyósításának szüneteltetése alatt végzett kereső tevékenység eredményeként munkanélküli-járadékra szerzett jogosultságot. A munkanélküli-járadék folyósítási időtartamának kimerítését követően a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt kell tovább folyósítani.”