15. § Az Flt. 31. §-a a következő mondattal egészül ki:

„Jogszabály a munkanélküli részére az e §-ban felsorolt okokból felmerült, indokolt helyi utazási költségek megtérítéséről is rendelkezhet.”

16. § Az Flt. 32. §-át megelőző „Pályakezdők munkanélküli-segélye” alcím helyébe „Álláskeresést ösztönző juttatás” alcím lép, valamint az Flt. a következő új 32-34. §-okkal egészül ki:

„32. § (1) Álláskeresést ösztönző juttatásra az jogosult,

a) aki munkanélküli, és

b) részére a munkanélküli-járadékot legalább 180 nap időtartamra állapították meg, és amelynek folyósítását a 28. § (1) bekezdésének d)-e) pontjában, vagy g) pontjában meghatározott ok miatt szüntették meg, és a megszüntetést követően munkanélküli-járadékra, nyugdíj előtti munkanélküli-segélyre nem jogosult,

c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, valamint táppénzben nem részesül, és

d) a munkanélküli-járadék folyósítása és az azt követő időtartam alatt a munkaügyi központtal - a külön jogszabályban meghatározott módon - együttműködött, és megfelelő munkahelyhez való jutása ennek ellenére sem volt megoldható, és

e) álláskeresést ösztönző juttatás iránti kérelmét - a 34. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - a munkanélküli-járadék folyósításának a b) pontban meghatározott megszüntetését követő harminc napon belül benyújtotta.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott megfelelő munkahely tekintetében a 25. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott határidőbe a 27. § (1) bekezdésének a)-g) pontjában meghatározott időtartamok nem számíthatók be.

33. § (1) Az álláskeresést ösztönző juttatás összege az öregségi nyugdíj - az álláskeresést ösztönző juttatásra való jogosultság kezdő napján hatályos - legkisebb összegének 85 százaléka.

(2) Az álláskeresést ösztönző juttatás 180 napra, - a kérelem benyújtásának időpontjában - a 45. életévét betöltött személy részére 270 napra folyósítható.

(3) Az álláskeresési juttatás folyósításának kezdő napja a munkanélküli-járadék folyósításának - a 32. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint történő - megszüntetését követő naptári nap.

34. § (1) Az álláskeresést ösztönző juttatás folyósítását meg kell szüntetni

a) a 28. § (1) bekezdésének a)-f) pontjában meghatározott esetekben,

b) ha a munkanélküli az álláskeresést ösztönző juttatás folyósításának idejét kimerítette.

(2) Ha az álláskeresést ösztönző juttatás folyósítását a folyósítási idő lejárta előtt kereső tevékenység miatt szüntették meg, azt a folyósítási időből még fennmaradó időtartamig tovább kell folyósítani, ha a 32. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállnak, és a munkanélküli - erre irányuló - kérelmét a megszüntetéstől számított kétszáz napon belül benyújtja, és munkanélküli-járadékra nem szerzett jogosultságot.

(3) Ha az álláskeresést ösztönző juttatásban részesülő személy a juttatás folyósítási idejének kimerítését megelőzően, határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű, részmunkaidős vagy olyan munkaviszonyt létesít, amelyben a díjazás teljesítménybérben történik, - kérelmére, a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - részére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének felét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés napja a reá irányadó folyósítási idő utolsó napja. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresést ösztönző juttatásban részesült személy a juttatás megszüntetésétől a kifizetés előzőekben meghatározott napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. Ha a munkaviszony a folyósítási idő lejártát megelőzően megszűnik, a (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(4) Az álláskeresést ösztönző juttatás folyósítását szüneteltetni kell a 29. § (1) bekezdésének a)-f) pontjában meghatározott esetekben. Az előzőekben foglaltakon kívül szüneteltetni kell az álláskeresést ösztönző juttatás folyósítását abban az esetben is, ha a munkanélküli részére a folyósítás alatt keresetpótló juttatást állapítottak meg. Az álláskeresést ösztönző juttatás folyósításának szüneteltetése esetén a 29. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(5) Az álláskeresést ösztönző juttatás folyósítási időtartamát csökkenteni kell a keresetpótló juttatás folyósítási időtartamával.

(6) Az álláskeresést ösztönző juttatás folyósítására - amennyiben a folyósítás feltételei egyébként fennállnak - a 30. § (8) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”

17. § Az Flt. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkanélküli-ellátásban részesülő személy az általa folytatott kereső tevékenységet, valamint az őt foglalkoztató munkaadó nevét, címét és adószámát, adószámmal nem rendelkező magánszemély munkaadó esetében adóazonosító jelét - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - legkésőbb a munkakezdést megelőző napon, a kereső tevékenység megszűnését a megszűnést követő napon köteles a munkaügyi központnak bejelenteni.”

18. § Az Flt. 37. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A munkaügyi központ igazgatója - erre irányuló kérelem esetén - különös méltánylást érdemlő esetben dönthet a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt munkanélküli-ellátás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről.”

19. § (1) Az Flt. 39. §-ának (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[(2) A Munkaerőpiaci Alap célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével]

„i) az Európai Foglalkoztatási Szolgálat működési és fejlesztési kiadásainak finanszírozásához történő hozzájárulás.”

(2) Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]

„a) szolidaritási alaprészt a munkanélkülieket e törvény alapján megillető ellátások [munkanélküli-járadék, pályakezdők munkanélküli-segélye, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli-segély, álláskeresést ösztönző juttatás, költségtérítés (31. §)], valamint ezek juttatásával kapcsolatos postaköltség, továbbá a kifizetett ellátásokat terhelő, a társadalombiztosítási szabályokban meghatározott járulék, és a külön törvényben meghatározott egészségügyi hozzájárulás finanszírozása. Ezt az alaprészt terheli továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által megállapított és folyósított korengedményes nyugdíjak fedezetére befizetett összegek és a folyó évi kiadások különbözetének finanszírozása,”

„c) foglalkoztatási alaprészt a foglalkoztatást elősegítő támogatások, iskolarendszeren kívüli felnőttképzési támogatások, a nem az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtására, MAT működtetésére, a társadalmi párbeszéd intézményeinek működéséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulásra, a megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok működéséhez való hozzájárulásra, valamint a keresetpótló juttatással kapcsolatos postaköltség finanszírozására,”

20. § (1) Az Flt. 39/A. §-a (2) bekezdés b) pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A MAT a Munkaerőpiaci Alap tekintetében

b) dönt]

„1. a Munkaerőpiaci Alap egyes alaprészei közötti átcsoportosításról - a fejlesztési és képzési célú alaprész pénzeszközeiből történő átcsoportosítás kivételével -”

(2) Az Flt. 39/A. §-a (2) bekezdése d) pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A MAT a Munkaerőpiaci Alap tekintetében]

„d) véleményezi a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv tervezetét, a munkanélküli-ellátásokra, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, a Munkaerőpiaci Alappal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabálytervezeteket, valamint - a munkahelyteremtő támogatások kivételével - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter egyedi döntéseinek tervezetét.”

(3) Az Flt. 39/A. §-a (3) bekezdése a) pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A MAT

a) a foglalkoztatási alaprész tekintetében dönt]

„1. a foglalkoztatási alaprésznek az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra elkülönített pénzügyi keretén felüli részét illetően a központi és decentralizált keret arányáról, a decentralizálás elveiről, valamint az átcsoportosításokról,”

(4) Az Flt. 39/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú keretének tekintetében

a) dönt a keret felhasználásáról, a támogatások odaítéléséről,

b) felelős a keret pénzeszközei felhasználásnak jogszerűségéért és ellenőrzéséért,

c) határoz a keret felhasználására vonatkozó döntések nyilvánosságra hozatalának módjáról,

d) a keret felhasználására vonatkozó szakértői vizsgálatokat kezdeményezhet.”

(5) Az Flt. 39/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a (6) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott jogosítványait az Országos Felnőttképzési Tanács véleményének figyelembevételével gyakorolja.”

(6) Az Flt. 39/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a (8)-(10) bekezdések számozása (9)-(11) bekezdésre változik:

„(8) A Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeinek felhasználásáról e törvény, valamint külön jogszabály szerint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium, a Foglalkoztatási Hivatal és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok gondoskodnak.”

21. § (1) Az Flt. 39/B. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A fejlesztési és képzési alaprészből történő átcsoportosításra a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.”

(2) Az Flt. 39/B. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a (2)-(4) bekezdések számozása (3)-(5) bekezdésre változik:

„(2) A fejlesztési és képzési alaprészből a foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra elkülönített kerete javára az oktatási miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter együttes döntésével pénzeszközök átcsoportosíthatók. Az oktatási miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter együttes döntése alapján a fejlesztési és képzési alaprész többletbevételének meghatározott részével a foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra elkülönített kerete megemelhető.”