2002. évi LIV. törvény
a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről1
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § E törvény célja, hogy - a felderítés hatékonyságának növelése érdekében - szabályozza a magyar bűnüldöző szerveknek a bűnmegelőzés és a bűnüldözés során külföldi hatóságokkal folytatott együttműködését.
2. § E törvény alkalmazásában:
1. magyar bűnüldöző szerv: a Rendőrség, a Határőrség, a Vám- és Pénzügyőrség bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatot ellátó szervei, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, valamint törvény alapján bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatok végzésére feljogosított, nemzetközi együttműködésre is felhatalmazott más szerv;
2. bűnüldözés: a bűnüldöző szerveknek a törvény célja megvalósulását szolgáló, az igazságügyi jogsegély körén kívül eső, nemzetközi együttműködés keretében folytatott bűnfelderítő és bűnmegelőző tevékenysége;
3. külföldi hatóság: a külföldi államnak a bűnüldözésben való nemzetközi kapcsolattartásra és együttműködésre feljogosított szerve;
4. közös bűnfelderítő-csoport kihelyezett tagja: a Magyarország területén működő közös bűnfelderítő-csoportnak a külföldi hatóságot képviselő tagja, illetve a más állam területén működő közös bűnfelderítő-csoportnak a magyar bűnüldöző szervet képviselő magyar tagja;
5. a bűnüldöző szervvel együttműködő személy: a bűnüldöző szerv részére titkos együttműködés keretében információt szolgáltató személy;
6. közös kapcsolattartási szolgálati hely: nemzetközi szerződéssel a szerződő felek államhatárán létrehozott szolgálati hely, amely a nemzetközi szerződésben megjelölt szervek közvetlen információcseréjét és kapcsolattartását szolgálja;
7. titkos lehallgatás: a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 69. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a telefonvezetéken vagy azt helyettesítő távközlési rendszerek útján továbbított közlés tartalmának megismerése, illetőleg annak technikai eszközzel történő rögzítése.
3. § (1) E törvény - a (3) bekezdés kivételével - a 8. §-ban meghatározott együttműködési formákat szabályozó nemzetközi szerződés megléte esetén alkalmazható.
(2) A nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése esetén a nemzetközi szerződés az irányadó.
(3) Magyar bűnüldöző szerv az Európai Unió tagállamainak kijelölt szerveivel az Európai Uniót létrehozó Szerződés 34. cikkének 2. bekezdésében meghatározott közös állásfoglalás, kerethatározat vagy határozat alapján is együttműködhet.
4. § (1) Az együttműködés iránti megkeresés nem teljesíthető és nem terjeszthető elő, ha az a magyar jog szabályaival ellentétes, illetve veszélyezteti a Magyar Köztársaság biztonságát, sérti közrendjét.
(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az együttműködés iránti megkeresés a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények megelőzése és felderítése érdekében terjeszthető elő, illetve teljesíthető. A politikai és katonai bűncselekmények esetében együttműködés iránti megkeresés nem terjeszthető elő, illetve nem teljesíthető.
(3) A cselekmény nem tekinthető politikai bűncselekménynek, ha annak elkövetésénél - figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre - a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest.
(4) Ha az együttműködés iránti megkeresésnek helyt adnak, a külföldi személyek ki- és beutazásának, valamint a tárgyak átadásának és átvételének az útlevél-, az idegenrendészeti és a vámjogszabályok eltérő rendelkezései esetén is helye van.
(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak kérdésében a belügyminiszter dönt.
5. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a magyar bűnüldöző szerv megkeresését a külföldi hatósághoz a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) továbbítja, illetve a külföldi hatóság megkeresését a NEBEK fogadja.
(2) Ha a megkeresés teljesítéséhez a magyar jogszabályok szerint bírói engedély vagy az ügyész engedélye, jóváhagyása, hozzájárulása, illetve egyetértése szükséges, azt külön törvényben meghatározott eljárási rend szerint a megkeresést teljesítő magyar bűnüldöző szervnek be kell szereznie.
(3) A megkeresés teljesítése a (2) bekezdésben meghatározott engedély, jóváhagyás, hozzájárulás, illetve egyetértés hiányában - a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 68. §-a (2) bekezdésének kivételével - nem kezdhető meg.
6. § (1) A NEBEK a külföldi hatóságtól érkező megkeresést - a (2) bekezdés kivételével - haladéktalanul a végrehajtásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar bűnüldöző szervhez továbbítja.
(2) A NEBEK az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvényben meghatározottak szerint a megkeresést közvetlenül is teljesítheti.
(3) A NEBEK a külföldi hatóság kérésére tájékoztatást ad a magyar jogszabályok tartalmáról.
7. § E törvény eltérő rendelkezésének hiányában a megkeresések teljesítése során a bűnüldöző szervek és a megkeresés teljesítésében résztvevő más szervek tevékenységére vonatkozó magyar jogszabályok szerint kell eljárni.
II. Fejezet
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
8. § Az együttműködés formái:
a) a közvetlen információcsere,
b) az ellenőrzött szállítás,
c) a közös bűnfelderítő-csoport létrehozása,
d) a bűnüldöző szervvel együttműködő személy igénybevétele,
e) a fedett nyomozó alkalmazása,
f) a határon átnyúló megfigyelés,
g) a forrónyomon üldözés,
h) az összekötő tisztviselő alkalmazása,
i) a titkos információgyűjtés nemzetközi együttműködés alapján,
j) a Tanúvédelmi Program alkalmazása nemzetközi együttműködés alapján.
9. § (1) A megkeresések teljesítése során a NEBEK vagy a magyar bűnüldöző szerv a külföldi hatóság által megjelölt szabályok szerint, illetve technikai módszert alkalmazva is eljárhat. A NEBEK kérheti a külföldi hatóságot, hogy megkeresését a magyar jogszabályokban foglaltak szerint, illetve az általa meghatározott technikai módszert alkalmazva teljesítse.
(2) Ha a megkeresésben foglalt feltételek szerint a teljesítés nem, vagy csak részben lehetséges, a NEBEK, illetve a magyar bűnüldöző szerv e körülményről haladéktalanul tájékoztatja a külföldi hatóságot, és ezzel egyidejűleg megjelöli azokat a feltételeket, amelyek alkalmazása esetén a megkeresés teljesíthető. Szükség esetén a NEBEK, illetve a magyar bűnüldöző szerv a külföldi hatósággal egyeztet.
(3) Ha a megkeresést a külföldi hatóság az abban megjelölt feltételek szerint nem, vagy csak részben tudja teljesíteni, azonban a megkeresés indokai továbbra is fennállnak, a NEBEK vagy a magyar bűnüldöző szerv a külföldi hatóság által megjelölt feltételek teljesítése érdekében intézkedik.
10. § (1) A megkereséseket a külföldi hatóság által kért határidőt figyelembe véve kell teljesíteni. A NEBEK, illetve a magyar bűnüldöző szerv kezdeményezésére küldött megkeresésben közölt határidő kitűzésének okát indokolni kell.
(2) Ha a megkeresés megérkezésekor nyilvánvaló, hogy annak teljesítése az abban foglalt határidőn belül nem lehetséges, és a késedelem a külföldi hatóság eljárásának sikerét veszélyeztetné, a NEBEK, illetve a magyar bűnüldöző szerv haladéktalanul tájékoztatást ad a megkeresés teljesítéséhez szükséges időtartamról. A külföldi hatóságtól nyilatkozatot kell kérni arról, hogy a NEBEK, illetve a magyar bűnüldöző szerv által megjelölt teljesítési határidő ismeretében is fenntartja-e megkeresését.
(3) Ha a külföldi hatóság arról tájékoztatja a NEBEK-et, illetve a magyar bűnüldöző szervet, hogy megkeresése a kért határidőn belül nem teljesíthető, a NEBEK-nek, illetve a magyar bűnüldöző szervnek haladéktalanul nyilatkoznia kell, hogy a megkeresést továbbra is fenntartja-e.
11. § (1) A NEBEK, illetve a megkeresést teljesítő magyar bűnüldöző szerv személyes, illetve különleges adatot külföldi állam részére csak a magyar jogszabályok adatkezelési rendelkezései szerint adhat át.
(2) A külföldi hatóságtól átvett vagy az e törvény rendelkezéseinek alkalmazása során ismertté vált további személyes, illetve különleges adatot - az adatot átadó külföldi hatóság eltérő rendelkezése hiányában - kizárólag a következő célokra lehet felhasználni:
a) az e törvényben meghatározott együttműködési formák során történő felhasználás végett;
b) más, az e törvényben meghatározott együttműködési formákhoz közvetlenül kapcsolódó büntető-, illetve szabálysértési eljárásban való felhasználás végett.
(3) Az e törvény keretei között megszerzett személyes vagy különleges adat továbbítása harmadik személy vagy szerv részére csak az átadó szerv előzetes hozzájárulásával lehetséges.
(4) A személyes, illetve különleges adat kezelésénél az átadó szerv által meghatározott feltételek figyelembevételével kell eljárni.
12. § A 8. §-ban meghatározott együttműködési formák akkor alkalmazhatók, ha azt mind a magyar, mind pedig a külföldi állam joga lehetővé teszi.
13. § (1) A külföldi hatóság Magyarország területén eljáró tagja
a) az Rtv. 47. §-ában meghatározott célból testi kényszert, az Rtv. 48. §-ában meghatározott okból bilincset, illetve az Rtv. 49. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott esetekben vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, valamint rendőrbotot alkalmazhat, továbbá szolgálati lőfegyverét magánál tarthatja, azt azonban kizárólag jogos védelmi helyzetben, illetve végszükségben használhatja, a magyar bűnüldöző szervek tevékenységére vonatkozó jogszabályokban meghatározott más kényszerítő eszközt nem vehet igénybe;
b) a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt elfoghatja, az elfogás helyszínén visszatarthatja, köteles őt azonban haladéktalanul a magyar bűnüldöző szervnek átadni, viszont a magyar bűnüldöző szervek tevékenységére vonatkozó jogszabályokban meghatározott más intézkedést nem alkalmazhat.
(2) A külföldi hatóság tagja Magyarországon a magyar bűnüldöző szerv vezetőjének utasításai szerint köteles eljárni. Az (1) bekezdés szerinti intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásának feltételeire a külföldi hatóság tagját ki kell oktatni.
III. Fejezet