AZ EGYES EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK
Közvetlen információcsere
14. § (1) A magyar bűnüldöző szerv a hatáskörébe és illetékességébe tartozó ügyekben - bűncselekmény elkövetésének megelőzése, felderítése, valamint a közrend, közbiztonság védelme érdekében - a külföldi állam illetékes szervével információcserét közvetlenül is folytathat, ha
a) az információcsere az ügy szempontjából halasztást nem tűr, vagy
b) a határterületen illetékességgel rendelkező magyar bűnüldöző szerv által a külföldi állam határterületen illetékes szervétől kért vagy annak szolgáltatott információ kizárólag az adott határterülethez kapcsolódik.
(2) A magyar bűnüldöző szerv az információcsere keretében az információ továbbítása érdekében közös kapcsolattartási szolgálati hely közreműködését is igénybe veheti.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában az információ különösen akkor tekinthető az adott határterülethez kapcsolódónak, ha az adat a megkereséssel érintett
a) olyan személyre vonatkozik, akinek állandó bejelentett lakóhelye, tartózkodási helye a határterületen van, vagy valószínűsíthető, hogy az érintett személy a megkeresés időszakában ott tartózkodik;
b) személynek a határterületen kifejtett tevékenységére vonatkozik;
c) olyan dologra vonatkozik, amelyről valószínűsíthető, hogy a határterületen található;
d) a jogi személynek a határterületen lévő székhelyére, illetve tevékenységére vonatkozik.
15. § Közvetlen információcsere különösen
a) a különleges szakértelemmel rendelkező személy felkutatására,
b) a bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatok szolgáltatására,
c) az Rtv. 68. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatok szolgáltatására,
d) gépjármű esetében az egyedi azonosító adatok szolgáltatására (rendszám, alvázszám, motorszám),
e) jármű, szállítóeszköz üzemben tartójának megállapítására,
f) közúti, vízi és légi jármű vezetője személyazonosságának megállapítására, illetőleg felkutatására,
g) vezetői engedély, hajózási és repülési engedély meglétének, érvényességének, illetőleg korlátozásainak vizsgálatára,
h) lőfegyvertartási-engedély meglétének, érvényességének, illetőleg korlátozásainak vizsgálatára,
i) a személyazonosság, tartózkodási hely és lakcím megállapítására, illetőleg igazolására,
j) távközlési eszköz tulajdonosának, előfizetőjének, illetőleg használójának megállapítására,
k) tárgyak, minták utáni tudakozódásra
irányulhat.
16. § A magyar bűnüldöző szervnek a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján létrehozott, a kötelezettségvállalásban meghatározott bűnmegelőzési részfeladatot ellátó szervezeti egységei önálló információcserét és együttműködést folytathatnak a külföldi állam azonos feladatot ellátó egységével.
Ellenőrzött szállítás
17. § (1) A NEBEK-hez megküldött megkeresés alapján a magyar központi bűnüldöző szerv és a külföldi hatóság eseti megállapodása szerint Magyarország területén ellenőrzött szállítás hajtható végre.
(2) Ha a késedelem a bűnüldözés érdekeit veszélyezteti, a külföldi állam illetékes szervének megkeresését a magyar bűnüldöző szerv közvetlenül fogadhatja, illetve a magyar bűnüldöző szerv - ha azt nemzetközi szerződés lehetővé teszi - a külföldi állam azonos hatáskörrel rendelkező szervéhez közvetlenül is fordulhat. A közvetlen megkeresésről a magyar bűnüldöző szerv köteles a 19. § (1) bekezdésében meghatározott szervet vagy a NEBEK-et haladéktalanul értesíteni.
18. § Az ellenőrzött szállításról szóló eseti megállapodás során rendelkezni kell:
a) a szállítmány tartalmáról, várható útvonaláról és időtartamáról, a szállítás módjáról, a szállítóeszköz azonosítására alkalmas adatokról;
b) az ellenőrzött szállítást irányító személyről;
c) a résztvevők kapcsolattartásának módjáról;
d) a kísérés módjáról;
e) a kísérésben résztvevő személyek számáról;
f) a szállítmány átadásának, átvételének körülményeiről;
g) az elfogás esetén alkalmazandó intézkedésekről;
h) váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedésekről.
19. § (1) A Magyarország területén alkalmazott ellenőrzött szállítás során a művelet irányítására és ellenőrzésére a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar bűnüldöző szerv jogosult.
(2) Az ellenőrzött szállítmány kísérésében - a 17. § (1) bekezdésében meghatározott eseti megállapodás szerint - a külföldi hatóság tagja is részt vehet. Az ellenőrzött szállítás kísérésében fedett nyomozó - az Rtv. 64. §-ának (4) bekezdése alapján - az ügyész engedélyével vehet részt.
Közös bűnfelderítő-csoport létrehozása
20. § (1) A NEBEK, illetve a külföldi hatóság közös bűnfelderítő-csoport létrehozását kezdeményezheti, ha
a) a több államra kiterjedő bűncselekmény miatt folytatott bűnügyi felderítés különösen bonyolult;
b) a bűncselekmény miatt több állam folytat bűnügyi felderítést, és ezért annak koordinálására vagy összehangolt irányítására van szükség.
(2) A bűncselekmény különösen akkor több államra kiterjedő, ha
a) azt több államban követik el;
b) azt egy államban követik el, de előkészületének, irányításának, illetőleg ellenőrzésének jelentős részét egy másik államban végzik;
c) azt egy államban követik el, de abban olyan bűnszervezet érintettsége állapítható meg, amely egynél több államban folytat büntetendő tevékenységet;
d) azt egy államban követik el, de más állam társadalmi vagy gazdasági rendjét is sérti vagy veszélyezteti.
(3) A NEBEK az érintett külföldi hatósággal - az érintettség mértékét is figyelembe véve - állapodik meg abban, hogy a közös bűnfelderítő-csoport mely állam területén működjön.
21. § (1) A közös bűnfelderítő-csoport a magyar központi vagy területi bűnüldöző szerv és a külföldi hatóság közötti eseti megállapodással jön létre.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a bűncselekmény leírását, amelynek felderítésére a közös bűnfelderítő-csoport létrejött;
b) a működési területet;
c) a közös bűnfelderítő-csoport összetételét;
d) a közös bűnfelderítő-csoport vezetőjét;
e) a működés időtartamát és a meghosszabbítás feltételeit;
f) a közös bűnfelderítő-csoport kihelyezett tagjának kötelezettségeit és jogosultságait;
g) a működés feltételeit;
h) a működés költségeinek viselését;
i) a közös bűnfelderítő-csoport kihelyezett tagja által működési körében okozott károkért való felelősségének szabályairól szóló tájékoztatást.
22. § (1) A Magyarországon működő közös bűnfelderítő-csoportot a magyar bűnüldöző szerv kijelölt tagja vezeti.
(2) Ha a Magyarországon működő közös bűnfelderítő-csoport ügyészi, vagy bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtést folytat, ebben a közös bűnfelderítő-csoport kihelyezett tagja akkor lehet jelen, ha az ügyész, illetve a bíró a közös bűnfelderítő-csoport kihelyezett tagjának a jelenlétét engedélyezte.
(3) A közös bűnfelderítő-csoport kihelyezett tagja a minősített adat tartalmát az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvényben meghatározottak szerint ismerheti meg.
23. § (1) Az Európai Unió tagállamai, illetve az EUROPOL-lal együttműködési megállapodást kötött külföldi hatósággal létrehozott, Magyarországon működő közös bűnfelderítő-csoport kezdeményezheti a NEBEK-nél, hogy a számára engedélyezett körben adatot vagy más technikai tanácsadást kérjen az EUROPOL-tól.
(2) Minden olyan adatot, amely az (1) bekezdésben meghatározott közös bűnfelderítő-csoport tevékenységéből származik, a NEBEK-en keresztül az EUROPOL részére továbbítani kell.
A bűnüldöző szervvel együttműködő személy igénybevétele
24. § (1) A Magyarország területén működő közös bűnfelderítő-csoportban részt vevő kihelyezett tag külföldi bűnüldöző szervvel együttműködő személyt Magyarország területén igénybe vehet.
(2) A külföldi államban működő közös bűnfelderítő-csoportban résztvevő kihelyezett magyar tag magyar bűnüldöző szervvel együttműködő személyt akkor vehet igénybe, ha ezt a személyt, illetve az általa szolgáltatott adatot a külföldi állam legalább olyan védelemben részesíti, mint amilyet a magyar jogszabály előír.
Fedett nyomozó alkalmazása
25. § (1) Ha a Magyarországon folytatott bűnüldözés eredményessége érdekében külföldi állam területén magyar fedett nyomozó, illetve Magyarországon külföldi fedett nyomozó alkalmazása szükséges, ezt a NEBEK a külföldi hatóságánál kezdeményezheti.
(2) Ha a külföldi állam bűnüldöző szerve által folytatott bűnüldözés eredményessége érdekében külföldi fedett nyomozó magyarországi, illetve magyar fedett nyomozó külföldi alkalmazása szükséges, a külföldi hatóság kérésére - az Rtv. 64. §-a (1) bekezdésének f) pontja esetében az ügyész engedélyével - külföldi fedett nyomozó Magyarországon, illetve magyar fedett nyomozó külföldön alkalmazható.
(3) A magyar bűnüldöző szerv vagy a NEBEK haladéktalanul értesíti a külföldi hatóságot, ha a külföldi fedett nyomozó saját államának joga szerint büntetendő cselekményt követett el.
26. § (1) A fedett nyomozó alkalmazására a magyar központi bűnüldöző szerv és a külföldi hatóság közötti eseti megállapodás alapján kerülhet sor.
(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a titkos információgyűjtés időtartamát,
b) az alkalmazás feltételeit,
c) a fedett nyomozó jogait és kötelezettségeit,
d) a fedett nyomozó lelepleződése esetén alkalmazandó intézkedést,
e) a fedett nyomozó által működési körében okozott károkért való felelősségének szabályairól szóló tájékoztatást.
Határon átnyúló megfigyelés
27. § (1) A külföldi hatóság az általa a saját területén folytatott bűnüldöző tevékenysége során a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, illetve a vele kapcsolatban lévő személy megfigyelését Magyarország területén is folytathatja, ha ahhoz a NEBEK - határidő tűzésével - előzetesen hozzájárul.