2002. évi LXII. törvény
a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről1
Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2003. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE
Első Fejezet
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA
1. § Az Országgyűlés a 2003. évi központi költségvetés
a) kiadási főösszegét 5 310 575,4 millió forintban, azaz ötmillió-háromszáztízezer-ötszázhetvenöt egész négytized millió forintban,
b) bevételi főösszegét 4 741 603,7 millió forintban, azaz négymillió-hétszáznegyvenegyezer-hatszázhárom egész héttized millió forintban,
c) hiányát 568 971,7 millió forintban, azaz ötszázhatvannyolcezer-kilencszázhetvenegy egész héttized millió forintban
állapítja meg.
2. § (1) Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését az e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A központi költségvetés mérlegét az Országgyűlés az e törvény 2. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.
3. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. § c) pontjában meghatározott hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által kezelt követeléseit kezelje.
(2) A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 68. §-ában meghatározott hitelei 2003-ban érvényes kamatlába 7,58%.
Második Fejezet
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A központi költségvetés tartalék-előirányzatai
4. § (1) Céltartalék szolgál
a) a költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) a köztisztviselők, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó költségvetési szervek hivatásos állományú tagjai illetményhelyzetének, valamint ezzel összefüggésben az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak illetményének javítására,
b) a főtisztviselők illetményének, továbbá
c) a központi költségvetési szerveknél a 2003. évben megvalósuló, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti létszámcsökkenésekkel összefüggő egyszeri kifizetések
részbeni, illetőleg teljes fedezetére a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcímcsoporton. A többlettámogatás igénylési feltételeinek megállapítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.
(2) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által finanszírozott intézmények, továbbá azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük fedezi.
Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések
5. § (1) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 2003. évben a hozzá tartozó állami vagyon értékesítésének és kezelésének bevételeit az e törvény 13. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek 1000,0 millió forint összegű záró pénzkészletet meghaladó részéből a privatizációért felelős miniszter által meghatározott összeget a privatizációs tartalék növelésére lehet fordítani, az ezen felüli részt be kell fizetni a központi költségvetésbe az EU-csatlakozás során szükségessé váló infrastrukturális, valamint humánerőforrás-fejlesztési kiadások előfinanszírozási problémáinak kezelésére.
(2) Az ÁPV Rt. állami vagyon utáni részesedésként 8000,0 millió forintot fizet be a központi költségvetésbe. Amennyiben az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonból származó osztalékbevételei meghaladják ezt az összeget, állami vagyon utáni részesedésként az ÁPV Rt. osztalékbevételeinek megfelelő összegű befizetést teljesít.
(3) 2003. évben az ÁPV Rt. hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra nem jogosult.
(4) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 23. §-a (2) bekezdése szerinti privatizációs tartalék a következő célokra használható fel:
a) jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések;
b) kezességvállalásból - ideértve a készfizető kezességet is -, illetve az átvállalt tartozásokból eredő kifizetések;
c) konszernfelelősség alapján történő kifizetések;
d) elvont vagyontárgyak után beálló kezesi felelősség rendezése;
e) szerződéses kapcsolaton alapuló tartozások kiegyenlítése;
f) E-hitel garancialehívás teljesítése;
g) a belterületi föld ellenértéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán az önkormányzatokat megillető kifizetések;
h) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalandó 20%-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad);
i) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítése;
j) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések;
k) a „reverzális levelek” alapján történő kifizetések;
l) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése;
m) az a)-l) pontokban szereplő feladatok végrehajtásával kapcsolatos ráfordítások.
(5) Az ÁPV Rt. a privatizációs tartaléknak legfeljebb 90%-át a privatizációért felelős miniszter jóváhagyásával a Priv. tv. 23. §-ának (2) bekezdése szerinti részvényekben tarthatja.
(6) A privatizációs tartalék záró pénzkészlete nem lehet kevesebb 4000,0 millió forintnál.
(7) Az ÁPV Rt. a 13. számú melléklet I/2/e), II/1., II/2., II/4. pontok szerinti előirányzatok esetében az ÁPV Rt. egyedi 1000,0 millió forint feletti döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges.
(8) A privatizációért felelős miniszter hozzájárulásával a kormányzati szektor hiányát növelő, illetve a kormányzati szektor hiányát nem érintő kiadási csoportokon belül az ÁPV Rt. az egyes előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre.
(9) A privatizáció felgyorsulása esetén a privatizációért felelős miniszter jóváhagyásával a 13. számú melléklet I/1/a) pont szerinti előirányzata legfeljebb 1500,0 millió forinttal túlléphető.
(10) Az ÁPV Rt. a 13. számú melléklet I/1/c) pontja szerinti előirányzatban, valamint a (4) bekezdés e) pontjában meghatározott célú döntéseinél figyelembe veszi a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 5. §-ában, 41. §-ában, valamint 49-52. §-ában meghatározott eljárást. Ezen rendelet 55. §-a szerinti információszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében az ÁPV Rt. a hatáskörébe tartozó döntésekről a pénzügyminiszternek a szükséges tájékoztatást megadja.
(11) A Priv. tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 2003. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg.
(12) A Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) a kezelésében lévő, a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített tárgyi eszközeit és készleteit - az Áht. 109/I. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak kivételével - köteles térítésmentesen az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába átadni a kincstári vagyoni körből való kivonásukat követően. Az átadás során a kincstári vagyonra vonatkozó jogszabályoknak és kormányhatározatoknak a kincstári vagyonkörből történő kikerülés előkészítésére és jóváhagyására irányadó előírásait nem kell alkalmazni, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot (a továbbiakban: KVI) azonban - a nyilvántartási feladatok elvégzése érdekében - az átadott vagyonelemekről részletesen tájékoztatni kell. A törvény hatálybalépését követően átadásra kerülő ingatlanok értékesítéséből származó bevételt az ÁPV Rt. és a HM között az 1999. december 14-én megkötött megállapodásokban foglaltak teljesüléséig az elszámolásokba be kell számítani. A 2003. évben megvalósuló átadással kapcsolatos költségeket az ingatlanok, illetve készletek értékesítésének bevételéből az ÁPV Rt. téríti meg - részletes számla ellenében - a HM részére.
(13) A privatizációs tartalék felhasználásához kapcsolódó visszatérüléseket a privatizációs tartalék feltöltésére lehet fordítani. A megtérülések összegével a tartalékfeltöltési előirányzat túlléphető.
(14) Az ÁPV Rt. a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 6. §-ának (14) bekezdése alapján a privatizációs tartalék állományában elhelyezett Richter Gedeon Rt. részvénycsomagból 225,0 millió forint nyilvántartási értékű részvényt - ellenérték fejében - áthelyez a hozzárendelt vagyonba a 13. számú melléklet II/6. előirányzata terhére.
6. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő azon ingatlanokat, amelyeknek kétszeri értékesítési kísérlete nem vezetett eredményre, valamint a HM-től az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába került ingatlanokat és a volt szovjet laktanyákat illetően - foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, sport- és ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére - döntést hozzon azok térítésmentes, helyi önkormányzati tulajdonba adásáról.
(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. tárgyi eszközeinek és készleteinek nemzetközi segélyezés céljára történő térítésmentes felhasználásáról eseti döntést hozzon.
(3) Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonába tartozó, Budapest VII. ker., Rumbach Sebestyén utca 11-13. (34 199 hrsz.) számú műemlék ingatlant térítésmentesen adja a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége tulajdonába abban az esetben, ha a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége véglegesen lemond a Budapest XII. ker., Budakeszi utca 32. (10 864 hrsz.) szám alatti ingatlanra - a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény alapján - benyújtott igényéről.