2002. évi LXIV. törvény

egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról1

I. Fejezet

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

1. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 1. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:]

„e) a kiszervezett tevékenységet végző e törvény szerinti felügyeletére.”

2. § A Hpt. 2. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény rendelkezései nem terjednek ki:]

„g) az 54. § kivételével a külön jogszabály alapján létrehozott Diákhitel Központra és hitelezési tevékenységére.”

3. § (1) A Hpt. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt tevékenységek - a (9) és (10) bekezdésben foglalt eltéréssel - üzletszerűen csak engedéllyel végezhetők.”

(2) A Hpt. 3. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1) bekezdés d), e) és m) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet a Felügyelet az MNB előzetes véleményének kikérésével engedélyezi.”

(3) A Hpt. 3. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A Felügyelet engedélye nélkül végezhető az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pont b) alpontja szerinti ügynöki tevékenység. Ebben az esetben az ügynök személyét a hitelintézet a Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal a Felügyeletnek bejelenti.”

4. § (1) A Hpt. 3/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„3/A. § (1) Külföldi vállalkozás [a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 2. § a) pont] pénzügyi szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet Magyarországon - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - kizárólag fióktelepe útján végezhet.”

(2) A Hpt. 3/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A külföldi pénzügyi intézmény fióktelepére a törvény 11. §-ában, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésének c) pontjában, 20-21. §-ában, 23-25. §-ában, 37-43. §-ában, 64-67. §-ában, 73. §-ában, 74. § (2) bekezdésében, 75. § (1) és (4) bekezdésében, 90-96. §-ában, 153. § (2) bekezdése b) pontjának 6. alpontjában, 153. § (2) bekezdése c) pontjának 1., 3. és 4. alpontjában, 158-160. §-ában, valamint 193. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.”

(3) A Hpt. 3/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában; illetve a 3. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott tevékenységet határon átnyúló szolgáltatás formájában is végezhet, ha a székhely szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik ezen tevékenységek végzésére.”

5. § A Hpt. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:

a) kiegészítő pénzügyi szolgáltatást,

b) a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvényben foglalt feltételekkel biztosítási ügynöki tevékenységet,

c) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) foglalt feltételekkel befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási és árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet,

d) aranykereskedelmi ügyletet,

e) részvénykönyvvezetést,

f) az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt szolgáltatást, valamint

g) a külön jogszabály alapján létrehozott Diákhitel Központ hitelezési tevékenységének elősegítése érdekében végzett tevékenységet

folytathat.”

6. § (1) A Hpt. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) Pénzügyi vállalkozás

a) az a pénzügyi intézmény, amely - az 5. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével -, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végez,

b) a pénzügyi holding társaság, illetve

c) a hitelintézeti elszámolóház.”

(2) A Hpt. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 3. § (1) bekezdésének m) pontjában és a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet pénzügyi vállalkozás csak kizárólagos tevékenységként végezheti.”

7. § A Hpt. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézményre a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a szövetkezeti formában működő pénzügyi intézményre - alapszabályától függően - a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Szt.) vagy az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Úszt.), a fióktelep formájában működő pénzügyi intézményre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

8. § (1) A Hpt. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Szövetkezeti hitelintézet legalább kétszázötvenmillió forint jegyzett tőkével alapítható.”

(2) A Hpt. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Pénzügyi vállalkozás - kivéve a pénzügyi holding társaságot és a hitelintézeti elszámolóházat - legalább ötvenmillió forint jegyzett tőkével alapítható.”

(3) A Hpt. 9. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe - ha törvény másként nem rendelkezik - legalább kétmilliárd forint dotációs tőkével létesíthető.”

9. § (1) A Hpt. 13. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. fejezetének III. címében meghatározott bűncselekmény, illetve hamis vád (Btk. 233. §), hatóság félrevezetése (Btk. 237. §), hamis tanúzás (Btk. 238. §), hamis tanúzásra felhívás (Btk. 242. §), mentő körülmény elhallgatása (Btk. 243. §), bűnpártolás (Btk. 244. §), a XV. fejezet VII. címében meghatározott bűncselekmény, illetve terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), légijármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), fegyvercsempészet (Btk. 263/B. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), a XVI. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmény, továbbá a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek, vagy olyan bűntett miatt ítélték el, amelyet bűnszervezet keretében követett el, úgyszintén az, akivel szemben e bűncselekmények bármelyike miatt büntetőeljárás van folyamatban, a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény 16. §-ában meghatározott időtartamig, illetve a büntetőeljárás befejezéséig

a) pénzváltási tevékenységet végzőnél vezető állású személyként nem nevezhető ki, illetve vezető állású személynek nem választható meg, pénzváltási tevékenységet közvetlenül nem irányíthat, illetve ilyen tevékenységet közvetlenül nem végezhet,

b) nem lehet pénzügyi intézménynél - külön jogszabályban meghatározott - biztonsági szervezet vezetője, alkalmazottja, illetve a biztonságért felelős személy.”

(2) A Hpt. 13. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A foglalkoztatási jogviszony létesítését, a tevékenységi engedély kiadását, illetve meghosszabbítását megelőzően, valamint a foglalkoztatás ideje alatt a (4) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási feltétel fennállásának ellenőrzésére - a bűntettesek nyilvántartásának és a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásának adatai alapján - a Felügyelet jogosult.”

10. § A Hpt. 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13/A. § (1) A hitelintézet pénzügyi-, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi előírások betartása mellett kiszervezheti.

(2) A kiszervezett tevékenységet végzőnek - a kockázattal arányos mértékben - rendelkeznie kell mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, melyeket jogszabály a kiszervezett tevékenységet illetően a hitelintézetre vonatkozóan előír.

(3) A hitelintézet köteles a Felügyeletnek a kiszervezésről szóló szerződés aláírását követően két napon belül bejelenteni:

a) a kiszervezés tényét,

b) a kiszervezett tevékenységet végző nevét, székhelyét vagy állandó lakcímét,

c) a kiszervezés időtartamát.

(4) A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:

a) az adatvédelemre vonatkozó előírások érvényesülésének bemutatását,

b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a hitelintézet belső ellenőrzése, külső könyvvizsgálója, az MNB és a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzéséhez,

c) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért, illetve a szerződés hitelintézet részéről történő azonnali felmondási lehetőségét a szerződés ismételt vagy súlyos megsértése esetére,

d) a kiszervezett tevékenységet végzőtől elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket,

e) a kiszervezett tevékenységet végző részéről a bennfentes kereskedelem elkerülése érdekében alkalmazandó szabályokat.

(5) A hitelintézetnek rendelkeznie kell a kiszervezésre vonatkozó szerződésben foglaltaktól történő eltérő tevékenységvégzésből eredő, rendkívüli helyzetek kezelésére kidolgozott intézkedési tervvel.

(6) A hitelintézet belső ellenőrzése köteles a kiszervezett tevékenység szerződésben foglaltaknak megfelelő végzését legalább évente megvizsgálni.