(7) A hitelintézet felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A hitelintézetnek haladéktalanul jelentenie kell a Felügyelet részére, amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik.
(8) A Felügyelet a hitelintézet (7) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja.
(9) Az a kiszervezett tevékenységet végző, amely egyidejűleg több hitelintézet részére végez kiszervezett tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezelni.
(10) A kiszervezett tevékenységet végző közreműködőt abban az esetben alkalmazhat, ha a közöttük létrejövő szerződés - melyet a hitelintézetnek jóvá kell hagynia - biztosítja a kiszervezett tevékenységnek a Felügyelet, az MNB és a hitelintézet belső ellenőrzése, könyvvizsgálója által történő ellenőrzését.
(11) A hitelintézet vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója nem állhat tulajdonosi viszonyban a kiszervezett tevékenységet végzővel, illetve a hitelintézet vezető tisztségviselője, közeli hozzátartozója a kiszervezett tevékenység végzésével nem bízható meg.
(12) A hitelintézet a kiszervezett tevékenységek körét, és a kiszervezett tevékenység végzőjét az üzletszabályzatban köteles feltüntetni.”
11. § A Hpt. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Hitelintézeti elszámolóházban tulajdoni részesedést kizárólag az MNB, hitelintézet, hitelintézeti elszámolóház, valamint a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szerezhet.”
12. § (1) A Hpt. 18. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következőket kell a Felügyelethez benyújtani:]
„e) a folytatni kívánt tevékenységekre vonatkozó, az általános szerződési feltételeket is tartalmazó egy vagy több üzletszabályzatot,”
(2) A Hpt.18. §-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következőket kell a Felügyelethez benyújtani:]
„j) valamely, a hitelintézetek közötti elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszerhez való közvetlen csatlakozásról szóló nyilatkozatot és a csatlakozást biztosító informatikai rendszer könyvvizsgálói igazolását, vagy a közvetve történő csatlakozás elfogadásáról adott nyilatkozatot,”
(3) A Hpt. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Már működő pénzügyi intézmény, illetve befektetési vállalkozás tevékenységi körének pénzügyi szolgáltatással történő bővítésére vonatkozó engedély iránti kérelméhez benyújtja a tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét bizonyító igazolást, valamint a (2) bekezdés d)-f), h), k)-l) és n) pontjában foglaltakat, ha ezek benyújtására korábban még nem került sor.”
13. § A Hpt. 18/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 3. § (1) bekezdés l) és n) pontjaiban meghatározott pénzügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyt pénzügyi intézmény, illetve az ilyen tevékenység folytatására törvény által egyébként felhatalmazott kérelmező akkor kaphat, ha]
„a) megfelel a tevékenység folytatásához szükséges, a Tpt. 11. számú mellékletében meghatározott személyi, tárgyi, technikai feltételeknek,”
14. § A Hpt. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § A 14. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani az írásbeli szerződést, amely azt a szerződési kikötést is tartalmazza, hogy a Felügyelet, illetőleg a hitelintézet korlátozás nélkül ellenőrizheti az ügynöknél a megbízás tárgyát képező tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodást és az üzleti könyveket.”
15. § (1) A Hpt. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) Az engedélyezési eljárás során a Felügyelet a kérelemmel összefüggő és rendelkezésére álló okiratokat és információkat gondosan mérlegeli, és meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba. A Felügyelet a tevékenységi engedélyezési eljárás során az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja.”
(2) A Hpt. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Bank, szakosított hitelintézet alapítási engedélyéhez, tevékenységi (működési) engedélyéhez továbbá bank, szakosított hitelintézet alapszabályának a jegyzett tőkeleszállítása miatti módosításához szükséges engedélyhez, valamint bank, szakosított hitelintézet egyesüléséhez szükséges engedélyhez a Felügyelet előzetesen kikéri az MNB véleményét.”
16. § A Hpt. 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzügyi intézmény öt munkanapon belül a Felügyeletet írásban tájékoztatja, ha tudomást szerez a 37-38. §-okban meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról.”
17. § (1) A Hpt. 51. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„c) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval,”
[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
(2) A Hpt. 51. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„e) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,”
[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
(3) A Hpt. 51. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása, továbbá a jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel,”
[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
(4) A Hpt. 51. §-ának (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn)
„j) bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban - ideértve az 1994. évi LIII. törvény 79/C. § (2) bekezdés alapján a közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést is - eljáró végrehajtóval”
[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
18. § (1) A Hpt. 54. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem jelenti a banktitok sérelmét]
„c) a pénzügyi intézmény, a kizárólag garanciavállalással, készfizető kezesség nyújtással foglalkozó jogi személy, befektetési társaság és a Diákhitel Központ (a továbbiakban együtt: hiteladat-szolgáltató) részéről az általuk működtetett központi hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerből - a Diákhitel Központ kivételével - a hiteladat-szolgáltatónak a (2)-(10) bekezdésben meghatározott és a rendszer szabályainak megfelelő adatszolgáltatás,”
(2) A Hpt. 54. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem jelenti a banktitok sérelmét]
„j) a hitelintézet által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére,”
(3) A Hpt. 54. §-ának (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
[Nem jelenti a banktitok sérelmét]
„m) az Országos Betétbiztosítási Alap által külföldi betétbiztosítási rendszerek, valamint külföldi felügyeleti hatóságok részére együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított.”
19. § A Hpt. 59. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. § (1) Az 58. § (2) bekezdésében meghatározott személy munkakörében vagy az annak révén birtokába jutott - a pénzügyi intézmény működésével és ügyfeleivel kapcsolatos - információt nem használhatja fel, és nem adhatja át, vagy nem teheti hozzáférhetővé illetéktelen személy számára.”
20. § A Hpt. 66. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felügyelőbizottság előzetes egyetértése szükséges a belső ellenőrzési szervezet vezetői és alkalmazottai foglalkoztatásának létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos döntések meghozatalához, valamint díjazásuk megállapításához.”
21. § A Hpt. 67. §-a (9) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésével, illetőleg ha a pénzügyi intézmény csak egy belső ellenőrt alkalmaz, akkor a belső ellenőrzési feladatok ellátásával csak olyan személy bízható meg, aki]
„a) a 68. § (3) bekezdésében meghatározott szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, illetőleg mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik,”
22. § A Hpt. 75. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hitelintézetet kérelmére a Felügyelet az általános tartalékképzés alól mentesítheti, ha fizetőképességi mutatója (szolvencia rátája) tizenkét százalék felett van, és nincs negatív eredménytartaléka.”
23. § (1) A Hpt. 76. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hitelintézetnek legalább nyolcszázalékos - jogszabályban meghatározott módon számított - fizetőképességi mutatót kell folyamatosan fenntartania.”
(2) A Hpt. 76. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hitelintézet a tőkeszükségletének meghatározása érdekében a befektetési vagy pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos - ideértve a hitelintézetek között, a hitelintézetek és befektetési szolgáltatók között, a hitelintézetek és a Tpt. szerinti intézményi befektetők között, illetve a hitelintézetek és a Magyar Nemzeti Bank között befektetési eszközökkel végzett tevékenységet; továbbá a hitelintézet által saját kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csere ügyletet is - alapvetően piaci kockázatoknak kitett, kereskedési portfólióba tartozó befektetési eszközök és az ezekkel kapcsolatos kockázatvállalások nyilvántartására kereskedési könyvet köteles vezetni.”