2002. évi LXVI. törvény

az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bűnügyi Igazgatósága megszűnéséről1

1. § (1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) Bűnügyi Igazgatósága megszűnik, ezzel egyidejűleg az APEH Bűnügyi Igazgatósága bűnüldözési és nyomozó hatósági feladatainak (a továbbiakban együtt: pénzügyi nyomozás) ellátására az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) szervezetében a belügyminiszter nyomozó szervet (a továbbiakban: ORFK pénzügyi nyomozó szerve) hoz létre.

(2) Az ORFK pénzügyi nyomozó szervének a vezetőjét az országos rendőrfőkapitány nevezi ki az APEH elnöke véleményének kikérése után.

(3) A pénzügyi nyomozást az ORFK pénzügyi nyomozó szervének a tagja (a továbbiakban: pénzügyi nyomozó) végzi.

2. § Ahol jogszabály adónyomozóról, az APEH bűnügyi igazgatójáról, illetve az APEH nyomozó hatóságáról, az APEH Bűnügyi Igazgatóságáról rendelkezik, az alatt e törvény hatályba lépésének napjától pénzügyi nyomozót, az ORFK pénzügyi nyomozó szervének a vezetőjét, illetve az ORFK pénzügyi nyomozó szervét kell érteni.

3. § Az ORFK az APEH általános jogutódja az APEH nyomozó hatósági feladatai, továbbá az APEH Bűnügyi Igazgatóságát érintő vagyoni jogok és kötelezettségek, az APEH Bűnügyi Igazgatóságánál alkalmazásban állók feletti munkáltatói jogok gyakorlása és az APEH Bűnügyi Igazgatósága alkalmazottai közszolgálati jogviszonyának fennállása, valamint az APEH Bűnügyi Igazgatósága által folytatott büntetőeljárás és titkos információgyűjtés tekintetében.

4. § (1) Az ORFK pénzügyi nyomozó szervének a feladat elvégzéséhez szükséges vagyonnal történő ellátását az APEH vagyonából kell biztosítani.

(2) Az ORFK pénzügyi nyomozó szerve feladatainak ellátásához szükséges pénzeszközöket a Belügyminisztérium költségvetésében az Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményeinél kell biztosítani.

(3) Az APEH Bűnügyi Igazgatósága vagyonának átadása - átvétele ügyében 2003. április 15-ig a pénzügyminiszter és a belügyminiszter külön megállapodást köt.

5. § (1) Ez a törvény 2003. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló 1998. évi XCIII. törvény, továbbá az ezt módosító 1999. évi LXXV. törvény 78. §-a, az 1999. évi XCIX. törvény 186. §-a, valamint a 2001. évi L. törvény 27-33. §-ai;

b) a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény Melléklete 1. pontjának f) alpontjában, valamint az ezt módosító 1999. évi CX. törvény 171. §-ának (5) bekezdésében a „ , valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nyomozó hatósága állományába tartozó adónyomozó által” szövegrész;

c) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 6. §-a (1) bekezdésének r) pontjában a „valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal bűnügyi igazgatója,” szövegrész, továbbá az Államtitokköri Jegyzékről szóló Mellékletének 137/A. pontjában az „és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál” szövegrész, 137/B. pontjában az „és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal” szövegrész;

d) a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról szóló 2000. évi CXXVI. törvény 10. §-a (1) bekezdésének e) pontja, továbbá (2) bekezdésében a „ , valamint az APEH Bűnügyi Igazgatóság vezetője (a továbbiakban együtt: országos parancsnok)” szövegrész;

e) a büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény 38. §-ának (2) bekezdésében „az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal,” szövegrész.

6. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Országos Rádió és Televízió Testület Irodájánál, a Gazdasági Versenyhivatalnál, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságánál, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, a Közbeszerzések Tanácsánál, a minisztériumokban, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szervezeteknél, a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalnál, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál - a területi szervek kivételével -, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, az Államháztartási Hivatalnál, a Szerencsejáték Felügyeletnél, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél, az Országos Rendőr-főkapitányság pénzügyi nyomozó szervénél, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint - a belső igazgatási szervei kivételével - az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.”

7. § Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvénynek az Államtitokköri Jegyzékről szóló Melléklete 137/H. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„137/H. A személyi védelemről szóló jogszabály szerint a Vám- és Pénzügyőrség által személyi védelemben részesített személy személyazonosító adatai, valamint - ha a tanúvédelmi törvény szerint a programszerű védelmet a Vám- és Pénzügyőrség kezdeményezte - a Védelmi Programba felvett személy személyazonosító adatai, illetve a védelem kezdeményezésével, a tanúvédelmi törvény végrehajtásával összefüggésben keletkezett és nyilvántartott egyéb adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.”