„(2) A Géntechnológiai Bizottság

a) a Magyar Tudományos Akadémia,

b) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter,

c) a gazdasági és közlekedési miniszter,

d) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter,

e) az oktatási miniszter, valamint

f) az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által e tisztségre megbízott, illetve

g) a környezetvédelmi,

h) az egészségvédelmi,

i) a biotechnológiai,

j) a fogyasztóvédelmi céllal bejegyzett társadalmi szervezeteknek az általuk meghatározott módon választott

képviselőiből áll.”

(2) A Gtv. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az 5. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki, ennek megfelelően az (5) és (6) bekezdés számozása (6) és (7) bekezdésre változik:

„(4) A Géntechnológiai Bizottságba a Magyar Tudományos Akadémia elnöke öt, a miniszterek önállóan egy-egy, a környezetvédelmi céllal bejegyzett társadalmi szervezetek közösen négy, az egészségvédelmi, a biotechnológiai és a fogyasztóvédelmi céllal bejegyzett társadalmi szervezetek közösen egy-egy képviselőt küldenek.

(5) A Géntechnológiai Bizottság ülésein a Bizottság meghívására tanácskozási joggal részt vehet a hasznosító is. A Géntechnológiai Bizottság működési feltételeiről a gazdasági és közlekedési, a környezetvédelmi és vízügyi, az egészségügyi, szociális és családügyi, valamint az oktatási miniszterekkel együttesen - a szakterületükön véleményezett ügyekkel arányosan - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gondoskodik, aki felkéri a tagokat a Géntechnológiai Bizottság működésében való részvételre.”

5. § A Gtv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) A 3. §-ban meghatározott engedély iránti kérelmeket, illetve bejelentéseket a géntechnológiai hatósághoz a hasznosító nyújtja be. Az engedélyben előírt kötelezettségek és jogosultságok a hasznosítót terhelik, illetve illetik.

(2) A 3. §-ban meghatározott engedélyek és az engedélyek 10 évenkénti meghosszabbítása iránti kérelmek benyújtásakor külön jogszabályban előírt díj (a továbbiakban: engedélyezési díj) fizetendő, amelyet az engedélyt kiadó géntechnológiai hatóság a törvényben és egyéb jogszabályokban meghatározott feladataival kapcsolatban felmerülő költségei fedezésére használhat fel.”

6. § (1) A Gtv. 7. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A géntechnológiai hatóság a Géntechnológiai Bizottság véleményére figyelemmel a 4. § (1)-(4) bekezdéseiben meghatározott engedélyeket tíz évre adja ki, de az engedélyek érvényességét a fenti időszakon belül a külön jogszabályban meghatározott módon évenként meg kell hosszabbíttatni.

(2) Az engedély lejártával az engedély meghosszabbítható, ha a 4. § (1)-(4) bekezdéseiben meghatározott tevékenység az e törvényben és a külön jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek megfelel.”

(2) A Gtv. 7. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Nem adható engedély olyan géntechnológiával módosított szervezet kibocsátására és forgalomba hozatalára, amely humán- vagy állat-egészségügyi kezelésre használt antibiotikumokkal szembeni rezisztenciát hordozó géneket tartalmaz, és amely veszélyt jelenthet az emberi egészségre és a környezetre. A forgalomba hozatalra engedélyezett, veszélyt jelentő antibiotikumokkal szembeni rezisztenciát hordozó géneket tartalmazó géntechnológiával módosított szervezeteket 2004. december 31-ig, a kibocsátásra engedélyezett, veszélyt jelentő antibiotikumokkal szembeni rezisztenciát hordozó géneket tartalmazó géntechnológiával módosított szervezeteket pedig 2008. december 31-ig ki kell vonni a forgalomból.

(6) A géntechnológiai, valamint az ellenőrzésre jogosult hatóság köteles arról gondoskodni, hogy géntechnológiával módosított, kibocsátott szervezetekből származó anyag csak engedéllyel kerülhessen forgalomba hozatalra.”

7. § (1) A Gtv. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Géntechnológiai Bizottság véleményének kialakításánál - a (2) bekezdésben foglaltakkal összhangban - vizsgálja a géntechnológiával módosított szervezet alkalmazásának közvetlen vagy közvetett, azonnali vagy később várhatóan bekövetkező hatásait, így különösen:

- a hatására bekövetkező változást az emberben és a természetes szervezetekben, mindenekelőtt a DNS-ben és az ellenálló képességben,

- az új tulajdonságok kialakítására használt átvivő anyag (vektor) és a hatására létrejövő új anyag kialakulását, beépülését az emberbe és a természetes szervezetekbe, különös tekintettel az egészségügyi kockázatokra,

- az általa okozott változást a természetes szervezetek életközösségeiben, különös tekintettel a spontán kereszteződés lehetőségére és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatásra,

- a természetes változása következtében kialakuló új hatást.”

(2) A Gtv. 8. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ellenőrző kísérletek és vizsgálatok költségeit a hasznosító viseli. A (3) bekezdésben meghatározott szakértők közreműködésének költségeit szakterületüknek megfelelően a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint az Oktatási Minisztérium költségvetési előirányzatában kell biztosítani.”

8. § A Gtv. 9. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép, egyidejűleg a Gtv. a következő 8/A. §-sal egészül ki:

„Géntechnológiai módosítás, géntechnológiával módosított szervezetek zárt rendszerű felhasználása

8/A. § (1) A géntechnológiával módosított mikroorganizmusokat az emberi egészséggel és a környezettel szembeni biztonság szerint külön jogszabály rendelkezései alapján kell csoportosítani.

(2) A hasznosítónak a zárt rendszerű felhasználásokat a külön jogszabályban meghatározott értékelési szempontok és eljárások alapján az emberi egészségre és a környezetre irányuló kockázatok jellege szerint kell osztályoznia, és a megfelelő biztonsági elszigetelési szinteket kell alkalmaznia.

(3) Ha kétség merülne fel, hogy a kérelemben előterjesztett zárt rendszerben történő felhasználás esetében melyik osztály a megfelelő, a szigorúbb óvintézkedést kell alkalmazni, kivéve, ha az illetékes géntechnológiai hatóság olyan bizonyítékkal rendelkezik, amely alapján a kevésbé szigorú elszigetelési szintek alkalmazását engedélyezi.”

9. § A Gtv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) Természetes szervezet géntechnológiával való módosítására irányuló tevékenységet csak a tevékenység folytatásához szükséges, külön jogszabályban meghatározott műszaki, technológiai, környezetvédelmi, természetvédelmi és egészségügyi feltételeket teljesítő hasznosítók végezhetnek.

(2) Természetes szervezet géntechnológiával való módosítására irányuló tevékenységet a hasznosítóknál önállóan csak egyetemi végzettséggel és szakirányú tudományos gyakorlattal rendelkező személyek végezhetnek.”

10. § A Gtv. 11. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A géntechnológiai, valamint az ellenőrzésre jogosult hatóság minden esetben értékeli azokat az emberi egészség és a környezet szempontjából potenciálisan kedvezőtlen hatásokat, amelyek közvetlenül vagy közvetetten előfordulhatnak a géntechnológiával módosított szervezetekből más szervezetekbe történő génátvitel során. Ezt az értékelést a beadott dokumentumok alapján a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni, figyelembe véve a bevitt szervezet és a befogadó környezet természetének megfelelő környezeti behatást.

(5) A géntechnológiai, illetve az ellenőrzésre jogosult hatóságnak intézkedéseket kell tennie, hogy a külön jogszabályban előírtakkal összhangban a géntechnológiai tevékenység, valamint a kibocsátásra és forgalomba hozatalra engedélyezett géntechnológiával módosított szervezetek a tevékenység, a kibocsátás és forgalomba hozatal során folyamatosan nyomon követhetőek legyenek.”

11. § (1) A Gtv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Géntechnológiával módosított szervezetből álló, illetve ilyen szervezetet a külön jogszabályban meghatározott határérték felett tartalmazó termék csomagolásán, valamint a termék minőségét tanúsító okmányokon az előállító, a forgalomba hozó köteles feltüntetni, hogy a termék géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz. Ha a terméket géntechnológiával módosított szervezetből állították elő, de az géntechnológiával módosított szervezetet nem tartalmaz, a termék csomagolásán, valamint a termék minőségét tanúsító okmányokon az előállító, a forgalomba hozó köteles a géntechnológiai módosítás tényéről tájékoztatni. A jelölésen fel kell tüntetni, hogy a termékben milyen géntechnológiával módosított szervezet van, illetve, hogy a terméket milyen géntechnológiával módosított szervezetből állították elő.”

(2) A Gtv. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jelölendő, illetve a jelölési és engedélyezési kötelezettség alól kivett termékek körét, a jelölés tartalmát és módját, valamint a jelölésre vonatkozó előírások alkalmazásának időpontját a termékkör szerint illetékes miniszter külön rendeletben állapítja meg.”

12. § A Gtv. 16. §-a, valamint az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„Géntechnológiai módosítást végző létesítmény létrehozása

16. § (1) A géntechnológiai módosítást végző létesítmény létrehozására vonatkozó engedély iránti kérelemről annak kézhezvételétől számított negyvenöt napon belül a géntechnológiai hatóság határozatot hoz.

(2) A géntechnológiai módosítást végző létesítmény létrehozására vonatkozó engedély iránti kérelem hatósági elbírálására egyebekben a 9. § rendelkezései irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a 9. § (4) és (5) bekezdését nem kell alkalmazni, valamint a géntechnológiai hatóság a Géntechnológiai Bizottság véleményének kézhezvételétől számított tíz napon belül dönt az engedély iránti kérelemről.”

13. § A Gtv. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Géntechnológiai Bizottság évente összefoglaló beszámolót készít az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatók alapján, amelyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában közzétesz.”

14. § A Gtv. II. Fejezete a következő alcímmel és 21/A. §-sal egészül ki:

„Baleset

21/A. § (1) Balesetek elkerülése érdekében a hasznosító köteles a külön jogszabályban előírtak szerint tervet készíteni. Baleset bekövetkezésekor a hasznosító köteles az illetékes géntechnológiai, valamint az ellenőrzésre jogosult hatóságot haladéktalanul értesíteni, és a külön jogszabály szerinti adatokat megadni.

(2) Az illetékes géntechnológiai, valamint az ellenőrzésre jogosult hatóság köteles minden szükséges intézkedést megtenni, és minden olyan információt összegyűjteni, amely a baleset teljes körű elemzéséhez szükséges, illetve javaslatokat kidolgozni a hasonló balesetek jövőbeni elkerülésére, azok hatásainak korlátozására.”