h) légiforgalmi tanácsadó szolgálat ellátása;
i) repüléstájékoztató szolgálat ellátása.”
16. § Az Lt. ÖTÖDIK RÉSZ-e a következő VII. fejezettel és 66/A. §-sal egészül ki:
„VII. Fejezet
Légiközlekedési bírság
66/A. § (1) Az e törvényben és más jogszabályban előírt
a) légiközlekedési, légiközlekedéssel összefüggő tevékenységre,
b) légijármű lajstromozására, nyilvántartására, üzemben tartására, biztosítására,
c) légiközlekedési akadályra,
d) nyilvános repülőrendezvényre,
e) szakszolgálati tevékenységre,
f) adatszolgáltatásra, tájékoztatásra, bejelentésre
vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni. A bírságolással kapcsolatos eljárást a légiközlekedési hatóság folytatja le.
(2) A bírság összege legfeljebb a külön jogszabályban megállapított hatósági eljárási díj tízszerese. Amennyiben a külön jogszabály az adott tevékenységgel kapcsolatban eljárási díjat nem állapít meg, a bírság összege legfeljebb a külön jogszabályban meghatározott általános tételű államigazgatási eljárási illeték hússzorosa.
(3) A bírság ismételten is kiszabható.
(4) A bírság összege a légiközlekedési hatóságot illeti meg.
(5) A bírság kivetésének részletes szabályait és a beszedett bírság összegének felhasználási rendjét a miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.”
17. § Az Lt. 68. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A légijármű, illetve a repülőtér elleni jogellenes cselekmény erőszakos felszámolása az élet- és vagyonbiztonság elsődlegességének biztosításával történhet. Ennek során a külön jogszabályban megjelölt szervek - kivéve, ha a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna - kötelesek a légijármű, illetve a repülőtér üzemben tartóját a döntés-előkészítésbe bevonni, az üzemben tartó pedig köteles az illetékes szervekkel együttműködni.”
18. § Az Lt. 74. §-a a következő r)-t) ponttal egészül ki:
[74. § E törvény alapján rendeletben állapítja meg]
„r) a miniszter a polgári repülés hajózó személyzetének repülési idejére vonatkozó szabályokat;
s) a miniszter a repülőrendezvényekre vonatkozó szabályokat;
t) a belügyminiszter - a miniszterrel egyetértésben - az utasbiztonsági ellenőrzést végző személyek képzésének és vizsgáztatásának szabályait.”
19. § Az Lt. 74/A. §-a a következő francia bekezdéssel egészül ki:
[74/A. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a Tanács a Közösség légifuvarozóinak a Közösségek közötti légi útvonalakhoz való hozzájutásáról szóló 2408/92/EGK rendeletével részben összeegyeztethető, illetve az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:]
„- a hajózó személyzet repülési idejének szabályozásáról szóló miniszteri rendeletben foglaltakkal együtt a Tanács 2000/79/EK irányelvével a polgári légiközlekedés mobil munkavállalóira vonatkozó, az AEA, ETF, ECA, ERA és IACA által kötött, a munkaidő megszervezéséről szóló európai megállapodásról.”
IV. Fejezet
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
20. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § A külön jogszabályban meghatározott kedvtelési célú kishajót, csónakot és motoros vízi sporteszközt kereskedelmi forgalomba hozni csak a megfelelőség tanúsításával lehet.”
21. § A Vkt. 21. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) A 20 tengeri mérföldnél hosszabb utakon közlekedő tengeri személyhajó és tengeri gyorsjáratú vízijármű üzemben tartója köteles felkutatási és mentési célokra a hajón utazó személyek nevét, életkorát és nemét tartalmazó utasnyilvántartást vezetni és azt szükség esetén a felkutató és mentőszolgálatok rendelkezésére bocsátani.
(3) A hajózási hatóság - az indulási és érkezési kikötő szerinti állam hatóságának hozzájárulásával - felmentheti az utasnyilvántartás vezetése alól a védett tengeri területen, illetve egy óránál rövidebb utakon közlekedő tengeri személyhajót és tengeri gyorsjáratú vízijárművet.
(4) Az utasnyilvántartásban a személyes adatokat legalább az utazás időtartama alatt, illetve addig kell megőrizni, ameddig a felkutatás és a mentés tart, ezt követően azokat törölni kell.”
22. § A Vkt. NEGYEDIK RÉSZ-e a következő X/A. fejezettel és 58/A. §-sal egészül ki:
„X/A. Fejezet
Belvízi hajózási alapprogram
58/A. § (1) A belvízi hajózás piaci működése egyensúlyának a fenntartása, a hajótér-kapacitás szabályozása, a hajók műszaki megújítása, a belvízi hajópark környezetvédelmet és biztonságot elősegítő korszerűsítése és szerkezetátalakítása, az ezzel összefüggő szociális intézkedések előmozdítása, a hajózás képzési rendszerének fejlesztése, valamint Európai Közösségek belvízi hajózási flottakapacitás-programjához való csatlakozás érdekében Belvízi Hajózási Alapprogramot (a továbbiakban: Alapprogram) kell létrehozni.
(2) Az Alapprogram fejezeti kezelésű előirányzat. Az Alapprogrammal a gazdasági és közlekedési miniszter jogosult rendelkezni és azt a Központi Közlekedési Felügyelet működteti.
(3) Az Alapprogrammal kapcsolatos döntéseket - ideértve az Alapprogramból történő kifizetésekre vonatkozó döntéseket is - a Belvízi Hajózási Alapkezelő Tanács (a továbbiakban: Tanács) hozza meg. A Tanács nyolctagú; elnöke a gazdasági és közlekedési miniszter, további hét tagja közül három tagot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, egy tagot a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, három tagot a hajózási engedélyesek delegálnak.
(4) A miniszter által meghirdetett súlyos piaci zavar időszakára az Alapprogramon belül intervenciós fedezetet kell létrehozni. Az intervenciós fedezetből a súlyos piaci zavar időszakában történhet kifizetés és kizárólag az Európai Közösségek Bizottsága által megjelölt jogcímen. A miniszter a súlyos piaci zavar fennállását, annak kezdő és befejező időpontját, az Európai Közösségek Bizottságának döntése alapján hirdeti meg.”
23. § A Vkt. 71. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nagyhajók rendszeres közlekedésére alkalmas víziúton a hajóutat ki kell tűzni.”
24. § A Vkt. 88. §-ának (2) bekezdése a következő v) és w) ponttal egészül ki:
[(2) Felhatalmazást kap a miniszter]
„v) az utasnyilvántartás vezetése részletes szabályainak,
w) a Belvízi Hajózási Alapprogram működtetése részletes szabályainak”
(rendeletben történő megállapítására.)
25. § A Vkt. 90. §-a a következő d) és e) ponttal egészül ki:
[90. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:]
„d) az Európai Közösség tagállamainak területén lévő kikötőt érintő forgalomban részt vevő személyhajókon utazó személyek nyilvántartásáról szóló 11/2002. (VIII. 12.) GKM rendeletben foglaltakkal együtt a Tanács 98/41/EK irányelve a Közösség tagállamainak kikötőjébe irányuló vagy onnan induló forgalomban részt vevő személyhajókon utazó személyek regisztrálásáról,
e) a Tanács 718/99/EK rendelete a belvízi szállítás támogatását szolgáló közösségi flottakapacitási politikáról.”
V. Fejezet
Záró rendelkezések
26. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2003. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezéséről és képesítéséről szóló 2/2002. (I. 11.) Korm. rendelet 3. §-ának (7) bekezdése hatályát veszti.
(2) Az Lt.-nek - az e törvény 10. §-ával megállapított - 29/A. §-a 2004. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az Lt.-nek - az e törvény 16. §-ával megállapított - 66/A. §-a 2003. március 1-jén lép hatályba.
(4) A Vkt. 58/A. §-ának - az e törvény 22. §-ával megállapított - (4) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
27. § Az Lt. 3/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 33. §-ának (1) bekezdésében, 46. §-ának (1) bekezdésében, 48. §-ának (2) bekezdésében szereplő „légiközlekedési hatóság” megnevezés helyébe „illetékes légiközlekedési hatóság” lép.