2003. évi XXIV. törvény

a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról1

A közpénzek és a köztulajdon törvényes és ésszerű módon történő felhasználásának és működtetésének garanciarendszere megerősítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosítása

1. § (1) Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: ÁSZ tv.) 2. §-ának (3) és (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az állami költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek és az elkülönített állami pénzalapok működését, valamint a helyi önkormányzatok gazdálkodását.”

„(5) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az állami költségvetésből gazdálkodó szerveket (intézményeket), valamint az állami költségvetésből nyújtott támogatás vagy az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatoknál, a közalapítványoknál (ideértve a közalapítvány által alapított gazdasági társaságot is), a köztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a gazdálkodó szervezeteknél, a társadalmi szervezeteknél, az alapítványoknál és az egyéb kedvezményezett szervezeteknél.

(6) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az államháztartás alrendszereinek körébe tartozó vagyon kezelését, a vagyonnal való gazdálkodást, az állami tulajdonban (résztulajdonban) lévő gazdálkodó szervezetek vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét, az államháztartás körébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartását.”

(2) Az ÁSZ tv. 2. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az Állami Számvevőszék - a 2. § (5)-(6) bekezdése szerinti ellenőrzési feladataival összefüggésben - vizsgálhatja az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzéseket és az államháztartás alrendszereinek vagyonát érintő szerződéseket a megrendelőnél (vagyonkezelőnél), a megrendelő (vagyonkezelő) nevében vagy képviseletében eljáró természetes személynél és jogi személynél, valamint azoknál a szerződő feleknél, akik, illetve amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, továbbá a szerződés teljesítésében közreműködő valamennyi gazdálkodó szervezetnél.”

2. § Az ÁSZ tv. a következő 22/A. §-sal egészül ki:

„22/A. § Az Állami Számvevőszék az ellenőrzés során a 2. § (9) bekezdésében megjelölt szerződő feleknél, továbbá a szerződés teljesítésében közreműködő gazdálkodó szervezetnél a 22. §-ban meghatározott intézkedéseket nem alkalmazhatja.”

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

3. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 11/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11/A. § (1) Az egymillió forintot meghaladó egyedi állami vagy önkormányzati támogatásokról történő döntéshozatalban részt vevő, valamint a támogatások felhasználásával való elszámoltatást végző személyek, így

a) az elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, illetve önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek támogatási döntés vonatkozásában javaslattételre, valamint a döntéshozatalra jogosultsággal rendelkező, jogszabályban meghatározott személyek, illetőleg bizottságok tagjai (ideértve a területfejlesztési tanácsok tagjait is),

b) az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványoknál a támogatási pénzeszköz juttatásáról dönteni jogosult tisztségviselők,

c) az állami, önkormányzati támogatások felhasználásának ellenőrzésével megbízott szervezeteknek - az adott támogatás tekintetében önálló döntéshozatalra jogosult - ügyintézői

a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 22/A. § (8) bekezdés g) pontjában említett köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint kétévente vagyonnyilatkozatot tesznek. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség a Ktv. 22/A. § (1) bekezdésében meghatározott hozzátartozó vonatkozásában is fennáll.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget akkor is teljesíteni kell, ha az ott említett megbízatás időtartama kevesebb, mint két év. A nyilatkozatot a kinevezést, választást, megbízást követő harminc napon belül kell megtenni, az ezt megelőző év december 31-i állapotra vonatkozóan.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek vagyonnyilatkozatukat, továbbá a vagyonuk időközi gyarapodásáról készített nyilatkozatukat az elkülönített állami pénzalap, illetve az állami támogatási előirányzat kezelőjéhez - önkormányzat esetében a jegyzőhöz, közalapítvány esetében az alapítói jogokat gyakorló szervhez, területfejlesztési tanács esetén annak hivatali szervezetéhez - nyújtják be, és csatolják a Ktv. 22/A. § (7) bekezdés szerinti felhatalmazást arról, hogy a BM Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal (a továbbiakban: KKH) a vagyonnyilatkozatban foglaltak valódiságának ellenőrzése céljából személyes és vagyoni adataikat kezelje. A felhatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A KKH nem jogosult a nyilatkozatok nyilvánosságra hozatalára.

(4) Ha a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy a (2) bekezdés szerinti nyilatkozattételi határidőt elmulasztja, a (3) bekezdésben meghatározott szervezet harminc napos határidő tűzésével felszólítja a kötelezettség teljesítésére azzal a figyelmeztetéssel, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséig az (1) bekezdésben foglalt jogkört nem gyakorolhatja. A határidő elmulasztása esetén intézkedni kell az (1) bekezdésben meghatározott megbízatás, illetve jogkör visszavonásáról.

(5) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség nem terjed ki azokra a személyekre, akik külön törvény alapján a megelőző évben már vagyonnyilatkozatot tettek, vagy a tárgyévben tenni kötelesek. A vagyonnyilatkozat megtételéről, illetve az erre vonatkozó kötelezettségről az érintett személynek nyilatkozatot kell benyújtania a (3) bekezdésben meghatározott szervezet részére. A nyilatkozathoz csatolni kell a vagyonnyilatkozatnak - a törvényben meghatározott szerv általi - átvételét igazoló okiratot, illetve - a tárgyévben esedékes másik vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esetén pedig - az igazolást utólag kell bemutatni.

(6) A Ktv. 22/A. § (11)-(12) bekezdése szerinti ellenőrzési eljárást, illetve külön vagyonnyilatkozat tételét a (3) bekezdésben meghatározott szervek kezdeményezhetik. A Ktv. 22/A. §-a szerint a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladatait a (3) bekezdésében meghatározott szerv vezetője - önkormányzat esetében a jegyző - látja el.

(7) Az ellenőrzési eljárás során a külön törvények alapján tett vagyonnyilatkozatokba is be lehet tekinteni.”

4. § Az Áht. 13/A. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az államháztartás alrendszerei részére juttatott, az Európai Unióból származó források (a továbbiakban: EU források), adományok, segélyek elkülönített elszámolás mellett és kizárólag arra a célra használhatók fel, amelyre az adományozó juttatta. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a felhasználót - a (8) bekezdésben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint - visszafizetési kötelezettség terheli.

(2) Az államháztartás alrendszereiből, továbbá az EU forrásokból finanszírozott vagy támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel - nem szociális ellátásként - juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a felhasználót - külön jogszabályokban meghatározottak szerint - visszafizetési kötelezettség terheli.”

5. § Az Áht. a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„15/A. § (1) Az államháztartás alrendszereiből nyújtott, nem normatív, céljellegű, fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat a támogatást odaítélő szervezet vagy felügyeleti szervének hivatalos lapjában vagy honlapján közzé kell tenni, legkésőbb a döntés meghozatalát követő hatvanadik napig. Honlapon történő közzététel esetén legalább öt évig biztosítani kell az adatok hozzáférhetőségét. Helyi önkormányzat esetében hivatalos lap vagy honlap létesítése - e kötelezettség teljesítésével összefüggésben - nem kötelező, a közzétételre ilyen esetben a helyben szokásos módon kerül sor. Az állami, önkormányzati támogatási programokról szóló jogszabályok megállapíthatják a nyilvánosságra hozatal részletes szabályait, és hatvan napnál rövidebb határidőt is meghatározhatnak.

(2) A közzétételre nem kerül sor, ha - az (1) bekezdésben meghatározott határidő előtt - a támogatást visszavonják vagy arról a kedvezményezett lemond. A közzététel mellőzhető, ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet kettőszázezer forint alatti támogatási összegre - melyet adott költségvetési évben egybe kell számítani - vonatkozóan ezt lehetővé teszi.”

6. § Az Áht. a következő 15/B. §-sal egészül ki:

„15/B. § (1) Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő - a nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű - árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül. A közzétételről az állami, illetve önkormányzati szerv nevében szerződést kötő személy gondoskodik. A közzététel módjára a 15/A. §-ban foglalt rendelkezések irányadóak. Önkormányzati rendelet a kötelezően közzétételre kerülő szerződések értékhatárát nettó ötmillió forintnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja.

(2) A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött - általános forgalmi adó nélkül számított - ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő - egy évnél hosszabb időtartamra kötött - szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét az (1) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.