(3) A nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik a nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekkel közvetlenül összefüggő beszerzésekre, valamint a nemzetközi jogi kötelezettség alapján, illetve - külön jogszabályban meghatározott egyéb okból - államtitokká, illetve szolgálati titokká minősített adatokra.”

7. § Az Áht. 42. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Kormány a kezességvállalásról szóló határozatában a kezesség körülményeinek figyelembevételével rendelkezik arról, hogy a kezesség útján szerzett pénzeszközökből végrehajtott beszerzésekre a közbeszerzésekről szóló törvény szabályait kell-e alkalmazni. A közbeszerzési eljárás alkalmazását el kell rendelni, ha a kezességgel érintett beszerzés egyébként a közbeszerzési törvény tárgyi hatálya alá tartozik, a kezesség mértéke eléri vagy meghaladja a közbeszerzési értékhatárt és a Kormány készfizető kezességet vállal (ide nem értve a forgóeszközhitelre vállalt kezességet).”

8. § (1) Az Áht. 88. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - a honvédelmi miniszter kivételével - központi költségvetési szervet, továbbá ha köztestület - a központi költségvetésből biztosított pénzeszközök terhére - költségvetési szervet kíván alapítani, ehhez a pénzügyminiszter egyetértése szükséges. A pénzügyminiszter egyetértését be kell szerezni a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője által alapított költségvetési szerv megszüntetéséhez, átszervezéséhez, az alapító okirat tevékenységi kört érintő módosításához, továbbá önkormányzati költségvetési szervnek a központi költségvetés által történő átvételéhez is.”

(2) Az Áht. 88. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A költségvetési szerv az ÁHH által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. A bejegyzés iránt az alapító szerv az alapító okirat jóváhagyásától számított nyolc napon belül intézkedik. A kérelemhez mellékelni kell az alapító okiratot. Ha a költségvetési szervet jogszabály hozza létre, létrejöttének időpontját a jogszabály határozza meg. A honvédelmi miniszter által alapított költségvetési szervek közül a nyilvántartásba veendő szervezetek körét a Kormány határozza meg.

(6) A költségvetési szerv a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. Ha a költségvetési szervet jogszabály hozta létre és megszüntetése is jogszabályban történik, a megszűnés időpontját a jogszabály határozza meg.”

(3) Az Áht. a következő 88/A-88/B. §-sal egészül ki:

„88/A. § (1) A költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartása közhiteles, ellenkező bizonyításig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a nyilvántartásban szereplő adatban bízva, ellenérték fejében szerez jogot. Az a)-k) pontban megjelölt adatokat számítógépen kell nyilvántartani, az ott megjelölt adatok nyilvánosak. A számítógépes nyilvántartás - szükség szerint - tartalmazza:

a) a költségvetési szerv nevét, rövidített nevét, nyilvántartási számát,

b) a költségvetési szerv székhelyét, telephelyeit,

c) az alapító nevét, az alapító okirat keltét, az alapítás időpontját,

d) a költségvetési szerv gazdálkodási jogkörét, alapító okirata szerinti alaptevékenységét és az esetlegesen ellátható vállalkozási tevékenység körét és mértékét,

e) a költségvetési szerv felügyeleti szervének nevét,

f) a költségvetési szerv által felügyelt költségvetési szervek nevét, székhelyét,

g) a költségvetési szerv vezetőjének nevét, a kinevezés (választás) időpontját, időtartamát,

h) a költségvetési szerv statisztikai számjelét, adóigazgatási azonosító számát, társadalombiztosítási folyószámlaszámát,

i) azoknak a gazdálkodó szervezeteknek, társadalmi szervezeteknek a nevét és székhelyét, melyekben a költségvetési szerv vagy annak vezetője gyakorolja az alapítói vagy tagsági jogokat,

j) a megszüntető okirat keltét, számát, a megszüntetés időpontját, a vagyoni jogok és kötelezettségek, továbbá az általa ellátott feladatok tekintetében a jogutód szerv megnevezését,

k) a költségvetési szerv szétválasztása, illetve a költségvetési szervek összevonása esetén ezek időpontját, a jogutód szervezetek nevét és a jogutódlással, illetve a feladatok átadásával összefüggő egyéb adatokat.

(2) A pénzügyminiszter a nyilvántartásba a költségvetési szervek egyéb - technikai jellegű vagy az államháztartási információs rendszer által igényelt - adatainak felvételét is elrendelheti. A belügyminiszter, a honvédelmi miniszter felügyelete alá tartozó költségvetési szervekről és a nemzetbiztonsági szolgálatokról nyilvántartásba vehető adatok körét a Kormány határozza meg.

(3) Az adatok változását a költségvetési szerv vezetője jelenti be az adatváltozástól, illetve az ezt tartalmazó okirat kiállításától számított tizenöt napon belül. Az alapító okirat változása esetében az alapító okirat módosítását tartalmazó okiratot is be kell nyújtani. A határidő elmulasztása esetén, ha az ÁHH hivatalos tudomást szerez az adatok változásáról, haladéktalan intézkedésre felhívja a költségvetési szerv felügyeleti szervét.

(4) A költségvetési szerv törlése iránt a megszüntetésről való döntéstől számított nyolc napon belül az alapító szerv - hatáskörének megszűnése esetében pedig a felügyeletet gyakorló szerv - intézkedik. A törlési kérelemhez csatolni kell a törlésről hozott döntést tartalmazó okiratot. A törlési kérelem benyújtásának elmulasztása esetén - ha hivatalos tudomást szerez a költségvetési szerv megszüntetéséről - az ÁHH értesíti a kérelem benyújtására kötelezett szerv felügyeleti szervét (köztestület, helyi önkormányzat, országos, illetve helyi kisebbségi önkormányzat esetében a törvényességi felügyeletet, illetőleg ellenőrzést ellátó szervet).

(5) Az ÁHH a költségvetési szerv bejegyzését, törlését és az adatváltozások bejegyzését tizenöt nap alatt teljesíti. A nyilvántartásban a törölt adatnak megállapíthatónak kell maradnia.

88/B. § (1) A költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartásának számítógépen vezetett - fennálló és törölt - nyilvános adatait bárki megtekintheti, és azokról feljegyzést készíthet. Az ÁHH-tól a költségvetési szervek fennálló és törölt adatairól, továbbá az alapító okiratról és annak módosításairól, valamint a költségvetési szervek éves beszámolójáról hiteles másolat kiadása kérhető. Az adatszolgáltatás a bíróság, az ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nyomozó hatóság, a közigazgatási szervek, az állami, önkormányzati pénzügyi ellenőrző szervek, a Központi Statisztikai Hivatal és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság számára - közfeladataik ellátása érdekében - ingyenes, más kérelmezők a szolgáltatás költségeivel összhangban megállapított költségtérítést kötelesek fizetni.

(2) A nyilvántartás számítógéppel vezetett adatbázisához egyszeri csatlakozási költségtérítés ellenében - gépi úton történő adatlekérdezés érdekében (ide nem értve az adatállomány letöltését) - csatlakozni lehet. A csatlakozás és az adatlekérdezés az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek részére ingyenes, csak a számítógépes hálózat használatának költségeit kell megtéríteniük. Nem kell a csatlakozásért költségtérítést fizetni azoknak sem, akik az adatokhoz az egységes elektronikus kormányzati gerinchálózat útján jutnak hozzá.

(3) A költségvetési szervek nyilvántartásba vételének, a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásnak a rendjét, a fizetendő költségtérítés összegét, valamint a nyilvántartáshoz gépi adatfeldolgozási eszközzel történő csatlakozás és a gépi adatlekérdezés költségtérítésének összegét a pénzügyminiszter - az érintett miniszterekkel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.”

9. § Az Áht. 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„94. § (1) A 87. § (2) bekezdésének b), d), e) pontjaiban meghatározott költségvetési szerv társadalmi szervezetet a felügyeletét ellátó helyi, helyi kisebbségi, országos kisebbségi önkormányzat, valamint köztestület engedélyével hozhat létre. Ugyanez a szabály vonatkozik a társadalmi szervezet támogatására is.

(2) A központi költségvetési szerv és a társadalombiztosítási költségvetési szerv a Kormány engedélyével hozhat létre társadalmi szervezetet vagy támogathatja azt. A saját foglalkoztatottjai szakmai és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetét, illetve foglalkoztatottjai, ellátottjai oktatási, kulturális, szociális és sporttevékenységét segítő szervezetet azonban a költségvetésében jóváhagyott összeggel támogathatja.

(3) Költségvetési szerv alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem csatlakozhat, de összesen évi 5 millió Ft értékhatárig alapítványok által ellátott feladattal összefüggő kifizetésre - ha az feladatai ellátásával és tevékenységi körével összhangban áll - kötelezettséget vállalhat, illetve kapacitásának rendelkezésre bocsátásával elért bevételét - a kiadások megtérítése mellett - átengedheti. A korlátozás nem vonatkozik a fejezeti kezelésű előirányzatok pályázat útján történő felhasználására.

(4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetésben megtervezett azon fejezeti kezelésű előirányzatokra, amelyek rendeltetése államháztartáson kívüli szervezeteknek közvetlenül szervezetre címzett - a költségvetésben külön-külön szereplő - támogatása.

(5) Ha köztestület a központi költségvetésben jóváhagyott előirányzat terhére kíván alapítványt létrehozni, ahhoz a pénzügyminiszter egyetértése szükséges.”

10. § Az Áht. a következő 95. §-sal egészül ki:

„95. § (1) A költségvetési szerv csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, vagy olyan szervezetet alapíthat, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, és amelyben - kivéve, ha törvény más feltételeket nem határoz meg - legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik. Többségi irányítást biztosító befolyása van annak, aki tagsági (részvényes) jogai vagy a gazdálkodó szervezet más tagjával (részvényesével) kötött megállapodás alapján a szavazatok több mint ötven százalékával rendelkezik. Több költségvetési szerv közös vállalkozása esetében elegendő, ha a költségvetési szervek befolyása együttesen éri el a legalább többségi befolyást.

(2) A gazdálkodó szervezet alapításához, abban tagsági (részvényesi) jogviszony létesítéséhez, illetve részesedés szerzéséhez

a) központi költségvetési szerv és társadalombiztosítási költségvetési szerv esetén a Kormány jóváhagyása,

b) helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi önkormányzat engedélye,

c) helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi kisebbségi önkormányzat engedélye,

d) az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az országos kisebbségi önkormányzat engedélye