(7) A Kincstár által kezdeményezett, az önkormányzatokkal kapcsolatos adósságrendezési eljárásban a Kincstár teljes jogkörrel eljár a Magyar Állam képviseletében.
(8) A Kincstár a 64/A-64/D. §-ok alapján felülvizsgálja a helyi önkormányzatokat megillető, a központi költségvetésből származó források igénybevételének és elszámolásának szabályszerűségét.
18/C. § (1) A kincstári kör szervezeteinek egymás közötti fizetéseit (kiadásait és bevételeit) átvezetéssel kell elszámolni.
(2) Pénzforgalmi tételként kell teljesíteni és elszámolni az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli kiadásokat és bevételeket.
(3) A 18/B. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak ellátásával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására a Kincstár a Magyar Nemzeti Banknál pénzforgalmi számlával rendelkezik. A Kincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaszámlát nyithat, és azon az e törvényben meghatározott tevékenységével kapcsolatban megszerzett devizát tarthatja és használhatja fel. A kincstári egységes számlára inkasszó (azonnali beszedési megbízás) nem nyújtható be, illetve a kincstári egységes számlára benyújtott inkasszó nem teljesíthető.
(4) A (3) bekezdésben szereplő, a Magyar Nemzeti Bank által a Kincstár részére vezetett pénzforgalmi számla, kincstári egységes számlaként, a kincstári kör szervezetei és feladatai (2) bekezdés szerinti pénzforgalmának lebonyolítását is szolgálja.
(5) A 18/B. § (4) bekezdésében meghatározott kincstári körbe tartozók pénzeszközeiket kötelesek a kincstári egységes számlán elhelyezni és folyamatosan ott tartani.
(6) A Kincstárban pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni
a) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó jogi személyiségű területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik működési és fejlesztési célú pénzeszközeik kezelésére,
b) az Országos Rádió és Televízió Testület,
c) a Műsorszolgáltatási Alap,
d) az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványok,
e) a külön jogszabályban meghatározott hallgatói hitelt nyújtó Diákhitel Központ,
f) azon közhasznú társaságok, amelyekben a központi költségvetési szervek többségi irányítást biztosító befolyással rendelkeznek.
(7) A (6) bekezdésben felsorolt pénzforgalmi számlatulajdonosok más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával nem rendelkezhetnek, átmenetileg szabad pénzeszközeiket a Kincstár hálózatában értékesített - az értékpapírszámlán, illetve értékpapírletéti-számlán nyilvántartott - állampapírok vásárlásával hasznosíthatják. A Kincstár a pénzforgalmi számlavezetést, valamint a kincstári körbe tartozók 12/A. § (4) bekezdésében foglalt letéti pénzeszközei kezelését térítésmentes szolgáltatásként végzi.
(8) A Kincstár (6) és (7) bekezdésben megjelölt bankszámla-vezetési tevékenységével összefüggő pénzforgalom a kincstári egységes számlán bonyolódik.
(9) Az államháztartás alrendszerei hitelintézetnél pénzforgalmi számlát csak e törvényben foglaltak szerint vezethetnek.
(10) A kincstári körbe tartozók a 18/B. § (6) bekezdésében meghatározott, nemzetközi szerződések alapján külföldről beérkező pénzeszközök befogadására és azok felhasználásának lebonyolítására devizaszámlát a Kincstárban nyithatnak. A Kincstár a devizaszámla-vezetéssel kapcsolatos tevékenysége körében - a Magyar Nemzeti Bank és a Kincstár között létrejött megállapodás alapján - díjakat számolhat fel és kamatot fizethet, amelynek feltételeit a számlatulajdonossal kötött számlaszerződésben köteles rögzíteni.
(11) A kincstári körbe tartozók a 18/B. § (6) bekezdésében nem érintett jogcímen megszerzett devizaeszközeik kezelésére devizaszámláikat hitelintézeteknél is vezethetik.
(12) A Kincstár a kötelezett külön rendelkezése nélkül teljesíti a Magyar Állammal, a 18/B. § (4) bekezdésében, valamint a 18/C. § (6) bekezdésében meghatározott szervezetekkel szemben benyújtott olyan beszedési megbízást, amely jogerős bírósági, államigazgatási határozaton vagy jogszabály által meghatározott azonnali beszedési megbízás útján teljesítendő fizetési kötelezettségen alapul.
(13) A Kincstár - a 13/A. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint az állami támogatások kedvezményezettjeiről - azok előzetes írásbeli hozzájárulásával - a (14) bekezdésben felsorolt adatokat szolgáltat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség, továbbá az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, illetve azok szervei (a továbbiakban együtt: adóhatóságok) részére.
(14) A (13) bekezdésben meghatározott adatközlés a kedvezményezett nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére) és adószámára, adóazonosító jelére, társadalombiztosítási azonosító jelére (társadalombiztosítási folyószámla számára) terjed ki.
(15) Az adóhatóságok a (13)-(14) bekezdés szerinti adatközlés alapján a Kormány rendeletében meghatározottak szerint kötelesek jelezni az állami támogatások utalványozóinak és a Kincstárnak, ha a támogatások kedvezményezettjeinél esedékessé vált és a 13/A. § (9) bekezdésben meghatározott idő alatt meg nem fizetett köztartozás keletkezett, a köztartozás jogcímét és összegét, illetve azt is, ha a köztartozást megfizették.
18/D. § (1) A Magyar Nemzeti Bank a kincstári egységes számla mindenkori egyenlege után az egy hónapos jegybanki passzív műveletre meghirdetett kamatot fizeti. Ennek hiányában a kamat mértéke a jegybanki alapkamat. A kamatokat a központi költségvetés javára kell elszámolni.
(2) Az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezelése során az ÁKK Rt. jogosult a 113/A. § (2) bekezdése szerinti műveleteket végezni. Az e tevékenységből származó kamatokat a központi költségvetés javára kell elszámolni.”
4. § Az Áht. 48. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzügyminiszter:]
„f) működteti a Kincstárat, ellátja annak szakmai, törvényességi felügyeletét;”
5. § Az Áht. 63. §-ának (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A központi költségvetésből a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, átengedett személyi jövedelemadó, a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb központi költségvetési kapcsolatból származó, a költségvetési törvényben meghatározott támogatás, illetve előirányzat összegét a 101. § (6)-(7) bekezdésében meghatározott tartozásokkal csökkentett összegben (nettó módon) 13 részletben, az adott hónapban esedékes jogcímek figyelembevételével a Kincstár folyósítja.
(4) A (3) bekezdés szerinti finanszírozás biztosításához szükséges információkat az illetményszámfejtésüket önállóan ellátó önkormányzatok kötelesek szolgáltatni az Igazgatóság részére külön jogszabályban meghatározott módon, illetve azok a központosított illetményszámfejtésből a Kincstár rendelkezésére állnak.
(5) A (4) bekezdésben szereplő adatszolgáltatás, illetve az annak alapját képező, utalványozásnak minősülő intézményi bérszámfejtési adatok a személyi jövedelemadó, a munkavállalókat és a munkáltatókat terhelő járulékok szempontjából megfizetési rendelkezésnek minősülnek. Az önkormányzati adatszolgáltatás elmulasztása esetén a Kincstár a (3) bekezdés szerinti folyósítást az adatszolgáltatás pótlásáig felfüggeszti.
(6) Ha a (3) bekezdésben meghatározott források a nettósítás során beszámítandó, a 101. § (6) bekezdésében meghatározott tartozásokra nem nyújtanak fedezetet, akkor a különbözetet a Kincstár a helyi önkormányzatok részére átmenetileg megelőlegezi. A Kincstár az ezen a jogcímen keletkező követelésének érvényesítése érdekében havonta azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen. A beszedési megbízás benyújtását követő hónap első napjától a megelőlegezett összeg után a helyi önkormányzat az előző évi átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti. Külön jogszabályban meghatározott összeghatár alatti tartozás esetében a Kincstár a követelést a (3) bekezdés szerint a helyi önkormányzatokat a következő hónapokban megillető összegből történő levonás útján is érvényesítheti.”
6. § Az Áht. 64/A. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A helyi önkormányzat:]
„b) az év végi elszámolás során befizetéssel
teljesíti.
Amennyiben a fizetési kötelezettség a lemondási határidőt, illetve a külön jogszabályban megjelölt határidőt követő 90 napon belül nem teljesül, akkor a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és ezt követően a 63. § (7) bekezdése szerint jár el.”
7. § Az Áht. 64/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Igazgatóság a (3) bekezdésben meghatározott támogatások igénylésének szabályszerűségét a rendelkezésre álló iratok és saját nyilvántartásai alapján, illetve helyszíni vizsgálat során a támogatás elszámolásának benyújtásáig megvizsgálhatja. A vizsgálat eredményéről az Igazgatóság külön jogszabályban meghatározott tartalmú jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben szükség esetén javasolja a helyi önkormányzatnak, hogy a támogatásról, illetve annak egy részéről mondjon le. Amennyiben az önkormányzat a jegyzőkönyvbe foglalt javaslatnak 15 napon belül nem tesz eleget, és az év végi elszámolás során a jegyzőkönyvben szereplő jogcímen visszafizetési kötelezettsége keletkezik, a visszafizetendő összeg, de legfeljebb a jegyzőkönyvben feltüntetett különbözet után a helyi önkormányzat - az egyéb jogkövetkezményeken felül - kiegészítő kamatot fizet. A kiegészítő kamat mértéke a jegybanki alapkamat ötven százaléka.”
8. § (1) Az Áht. 64/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó, a Belügyminisztérium fejezet Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai címében szereplő támogatásai, hozzájárulásai év végi elszámolásának szabályszerűségét a Kincstár a tárgyévet követő év végéig felülvizsgálja. Több évre kiterjedő támogatás esetében a lezárást követő éves elszámolás keretében a felülvizsgálat a teljes támogatási időszakra irányul.”
(2) Az Áht. 64/D. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Amennyiben az önkormányzat fizetési kötelezettségének a határozat jogerőre emelkedését követő 90 napon belül nem tesz eleget, a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és ezt követően a 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el.”
9. § Az Áht. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„99. § (1) A költségvetési szerv - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - pénzeszközökkel a külön jogszabály szerint, időszakonként, elszámolási kötelezettséggel kiutalt készpénzelőlegeken, és a külön szabály szerint házipénztárba bevételezhető, és ott tartható összegeken, illetve hitelintézetnél vezetett, a 18/B. § (6) bekezdésében nem említett jogcímen megszerzett devizaeszközei kezelésére nyitott devizaszámlán, lakásépítés munkáltatói támogatása számlán kívül nem rendelkezhet.