2003. évi XXXVIII. törvény

a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról1

1. § A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § (1) A művészeti képzésben az e törvény 3. §-a (2) bekezdés a) pontja tekintetében - az egyetem és a művészeti intézmény között létrejött megállapodásnak megfelelően - azon részmunkaidőben foglalkoztatott oktatókat is figyelembe kell venni, akik művészeti intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban állnak.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételeket a főiskolákra is alkalmazni kell.

(3) Az e törvény 3. §-a (1) bekezdés d) pontjában, illetve a 4. §-a (1) bekezdés c) pontjában meghatározott oktatók körében az intézmény egyetemi magántanári címmel, valamint főiskolai magántanári címmel rendelkező oktatóit is figyelembe kell venni.”

2. § (1) Az Ftv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felsőoktatási intézmények az e törvényben meghatározott feladatokat az alapító okiratukban foglaltak szerint látják el. A felsőoktatási intézmények feladata:

a) felsőfokú szakemberképzés,

b) felkészítés a nemzeti és egyetemes kultúra közvetítésével az értelmiségi létre,

c) felkészítés a tudományos ismeretek bővítésére és alkalmazására, művészeti és más alkotások, eredmények létrehozására,

d) a tudományok, a művészetek és a kultúra művelése és fejlesztése,

e) az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Kartájában foglaltak figyelembevételével az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek fejlesztése, a szaknyelvi ismeretek kialakítása,

f) a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényben foglaltak szerinti felnőttképzési tevékenység folytatása,

g) közreműködés a tudásalapú társadalom számítástechnikai és informatikai kultúrájának fejlesztésében.”

(2) Az Ftv. 7. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A felsőoktatási intézményben a felnőttképzési törvényben meghatározott felnőtt hallgató részére nyújtott - az e törvény hatálya alá tartozó, de állami támogatásban nem részesülő - képzés a felnőttképzési támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában felnőttképzési tevékenységnek minősül.”

(3) Az Ftv. 7. §-ának (9)-(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg kiegészül a következő (12) bekezdéssel:

„(9) A felsőoktatási intézmények szakképző iskola fenntartásával iskolai rendszerű szakképzést folytathatnak, ennek keretei között felkészítenek a szakmai vizsgára és a szakmai vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint részt vesznek a szakmai vizsga megszervezésében, lefolytatásában. E tevékenységre a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. E képzésben résztvevők jogállása és e képzés finanszírozása megegyezik a szakképző iskola tanulóinak jogállásával és képzésfinanszírozásával. A felsőoktatási intézmények költségtérítéses formában, illetőleg vállalkozási tevékenységként - élethosszig tartó tanulás keretei között - iskolarendszeren kívüli képzést is folytathatnak.

(10) Az e törvény 81. § (2) és (4) bekezdése szerinti felsőoktatási program és intézményi akkreditáció a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 12. §-ának (6) bekezdése, valamint a 19. §-ának (3) bekezdése szerinti intézmény és programakkreditációt tanúsít.

(11) A felsőoktatási intézmények költségtérítéses szolgáltatásként, illetőleg vállalkozási tevékenységként - alapfeladataik ellátásának sérelme nélkül - külső megbízók, megrendelők számára oktatási, kutatási, fejlesztő, szaktanácsadó, szolgáltató és egyéb feladatokat láthatnak el.

(12) A felsőoktatási intézmények az intézményben folyó sajátos képzési tevékenységgel összefüggésben, alapító okirat kiadásával közoktatási intézményt hozhatnak létre és működtethetnek. A közoktatási intézmények létrehozására, az intézmények működésére és finanszírozására a közoktatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A felsőoktatási intézmény által fenntartott közoktatási intézmény az oktatási miniszter engedélyével - az abban meghatározott feltételekkel - működhet gyakorló intézményként.”

3. § (1) Az Ftv. 7/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felsőfokú szakképzést a felsőoktatási intézmények a szakképzés képzési programjának, szakmai és vizsgakövetelményeinek e törvény szerinti - az (1) bekezdésben meghatározott kredit beszámításra vonatkozó - akkreditációja után indíthatnak.”

(2) Az Ftv. 7/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A szakközépiskolák a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján közreműködhetnek a felsőfokú szakképzésben. A közreműködés feltételeit kormányrendelet határozza meg.”

4. § Az Ftv. a következő 9/C. §-sal egészül ki:

„9/C. § A felsőoktatási intézmények akkreditált szakon és felsőfokú szakképzésben államilag finanszírozott képzést folytathatnak a Kormány által meghatározott, évente felvehető államilag finanszírozott hallgatói összlétszám keretei között. Az államilag finanszírozott képzés - a magyar állampolgárságú és a nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján azzal azonos elbírálás alá eső külföldi állampolgárságú hallgatók részvételével - nappali tagozaton az első alapképzésben, az első kiegészítő alapképzésben, az első felsőfokú szakképzésben, az első szakirányú továbbképzésben, továbbá az első doktori képzésben folyhat. A Kormány az oktatási miniszter és a pénzügyminiszter együttes előterjesztésére, az e törvény 72. §-ának j) pontja alapján meghatározott, évente felvehető államilag finanszírozott összlétszámon belül, az e törvény 84. §-ának (1) bekezdésében szereplő egyes tagozatokra, képzési formákra, illetve hallgatói körre kiterjesztheti az államilag finanszírozott képzés indításának lehetőségét.”

5. § Az Ftv. 13. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A munkáltatói jogkör gyakorlója - a kinevezési okmányban, illetve munkaszerződésben és a munkaköri leírásban - határozza meg az intézményen belül a munkavégzés helyét és az ellátandó munkakört, oktatói munkakörben az e törvény 35. §-a (1) bekezdése szerint meghatározott oktatói és egyéb feladatokat.”

6. § Az Ftv. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egyetemi, illetőleg főiskolai tanársegédi, adjunktusi munkakörben határozott időre, legfeljebb négy évre szóló munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt lehet létesíteni, amely alkalmanként legfeljebb négy évvel, tanársegéd esetében egy, adjunktus esetében két alkalommal hosszabbítható meg. A határozott idejű foglalkoztatás időtartamába nem számít be a terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás folyósításának, a sor- és tartalékos katonai szolgálatnak, a polgári szolgálatnak az időtartama, továbbá legfeljebb 6 hónap időtartamban:

a) a keresőképtelenséggel járó betegség,

b) a külföldi felsőoktatási intézményben való munkavállalás vagy szakmai tanulmányút, illetve más ok miatt engedélyezett fizetés nélküli szabadság.”

7. § (1) Az Ftv. 17. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az egyetemi tanári pályázatokat az intézményi tanács bírálja el. Több pályázó esetén a pályázatokat - a Szabályzatban meghatározott testületek, bizottságok ajánlását mérlegelve - rangsorolni kell. Az a pályázó kapja meg a kinevezéshez és alkalmazáshoz szükséges támogatást, aki a legtöbb szavazatot kapta, feltéve, hogy megkapta az összes érvényesen leadott szavazat több mint ötven százalékát.

(2) Az egyetemi tanárt az intézményi tanács javaslata alapján, az oktatási miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök nevezi ki. Nem állami felsőoktatási intézmények esetén az oktatási miniszter az egyetemi tanári kinevezésre szóló előterjesztését a fenntartóval egyetértésben teszi meg. Az egyetemi tanári kinevezést követően, másik felsőoktatási intézményben az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás e törvény 22. §-a (1) bekezdésében foglaltak szerint intézményi hatáskörbe tartozik.

(3) Az intézményi tanács javaslata alapján az oktatási miniszter az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő pályázatot előterjeszti a köztársasági elnöknek. Az oktatási miniszter az egyetemi tanári kinevezésre szóló javaslatot visszaküldi az intézménynek, ha a pályázati eljárás során jogszabálysértés történt és szükség esetén új pályázat kiírását kezdeményezi.”

(2) Az Ftv. 17. §-ának (6)-(8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) A köztársasági elnöknek - bármely feltétel fennállása esetén - fel kell mentenie az egyetemi tanárt. A feltételek a következők:

a) az egyetemi tanár betöltötte a hetvenedik életévét,

b) az egyetemi tanárt szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték,

c) az egyetemi tanár az oktatói etika normáit megsértette és terhére emiatt jogerősen elbocsátás fegyelmi büntetést szabtak ki,

d) az egyetemi tanár kéri a felmentését.

(7) A (6) bekezdés a) pontjában meghatározott korhatár betöltése esetén az egyetemi tanár munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya e törvény erejénél fogva szűnik meg. A munkáltatói jogkör gyakorlója a (6) bekezdés a)-d) pontjában foglaltak esetén az oktatási miniszter útján kezdeményezi az egyetemi tanár felmentését, és egyúttal tájékoztatja erről az intézményi tanácsot. A felmentésről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a felmentés jogcímét és a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontját.

(8) Ha az egyetemi tanár vagy a habilitált főiskolai tanár felmentésére a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott okból került sor, jogosult a nyugalmazott egyetemi tanár cím viselésére és részére az intézményi tanács Professzor Emeritus címet adományozhat. A Professzor Emeritus címmel járó jogokról és kötelezettségekről, azok időtartamáról az intézmény Szabályzata, a juttatásokról kormányrendelet rendelkezik.”

8. § (1) Az Ftv. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A főiskolai tanárt az intézményi tanács javaslata alapján, az oktatási miniszter előterjesztésére a miniszterelnök nevezi ki. Nem állami felsőoktatási intézmények esetén - az e törvény 74. §-ának (1) bekezdése s) pontjában meghatározott eljárást alkalmazva - az oktatási miniszter a főiskolai tanári kinevezésre szóló előterjesztését a fenntartóval egyetértésben teszi meg. A kinevezést követően, másik felsőoktatási intézményben a főiskolai tanári munkakörben történő alkalmazás e törvény 22. §-a (1) bekezdésében foglaltak szerint intézményi hatáskörbe tartozik.”

(2) Az Ftv. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és kiegészül a következő (4) bekezdéssel: