2003. évi XXXIX. törvény
a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról1
1. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 1. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:]
„d) pénzügyi intézménynek nem minősülő, az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézettel, illetőleg a pénzügyi holding társasággal szoros kapcsolatban álló vállalkozásra, vegyes tevékenységű holding társaságra,”
2. § A Hpt. 2. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény rendelkezései nem terjednek ki:]
„h) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtási tevékenységére, valamint a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenységére;”
3. § A Hpt. 13/A. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Pénzügyi vállalkozás a Felügyelethez történő bejelentés nélkül szervezheti ki ügyviteli tevékenységét, ha azonban a kiszervezni kívánt ügyviteli tevékenység banktitkot is érint, akkor az (1)-(12) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”
4. § A Hpt. 17. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő h) ponttal egészül ki:
[A pénzügyi intézmény alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell]
„g) a 90. § (1) bekezdése alapján összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet esetében az összevont alapú felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a hitelintézet összevont alapú felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja;
h) a 90. § (1) bekezdése alapján összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet esetében a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a hitelintézet részére átadott személyes adatainak az összevont alapú felügyelet e törvény szerinti ellátása céljából történő kezeléséhez, illetőleg továbbításához.”
5. § A Hpt. 27. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet az alapítás iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező]
„d) a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országbeli jogrend nem teszi lehetővé az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátását.”
6. § A Hpt. 30. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (3) bekezdésének számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) A Felügyelet visszavonja a hitelintézet tevékenységi engedélyét, ha a bíróság elrendeli a hitelintézet felszámolását és azt nem a Felügyelet kezdeményezte.”
7. § A Hpt. 54. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem jelenti a banktitok sérelmét]
„k) e törvény XIV. fejezetében és a Tpt. XIX/A. fejezetében foglalt - összevont alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás,”
8. § A Hpt. 60. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § (1) Hitelintézet, ide nem értve a hitelszövetkezetet - a (2)-(3) bekezdés kivételével - nem vállalhat kockázatot
a) a hitelintézet, illetve a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás vezető állású személye és könyvvizsgálója,
b) az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója,
c) az a)-b) pontokban megjelölt személy ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozás
részére, vagy
d) az a)-b) pontokban megjelölt személy ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozás harmadik személy részére történő értékesítéséhez.”
9. § A Hpt. 63. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Belső igazgatósági taggá a hitelintézet ügyvezetői választhatóak. Nem lehet igazgatósági tag, aki a hitelintézetnél vagy a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló pénzügyi intézménynél az előző három évben könyvvizsgáló volt.”
10. § A Hpt. 78. §-a (3) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hitelintézet fedezetként nem fogadhatja el:]
„b) a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt,
c) a hitelintézet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás Gt.-ben meghatározott közvetlen irányítást biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét,”
11. § A Hpt. 79. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„79. § (1) Nagykockázat vállalásának minősül az a kockázatvállalás, amikor egy ügyfél vagy ügyfélcsoport részére történt összes kockázatvállalás nagysága a hitelintézet szavatoló tőkéjének legalább tíz százaléka.”
12. § A Hpt. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„82. § (1) A hitelintézet nem vállalhat kockázatot olyan ügyletért, amelynek célja, hogy az ügyfél a hitelintézet vagy a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott tagsági jogot megtestesítő értékpapírt vagy alárendelt kölcsöntőkének minősülő értékpapírt vásároljon.”
13. § A Hpt. 83. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„83. § (1) Hitelintézet a szavatoló tőkéjének tizenöt százalékát meghaladó - nettó értéken számított - közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot megtestesítő befektetést - más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, Tpt. szerinti elszámoló házi tevékenységet végző szervezet, befektetési alapkezelő, tőzsde, biztosító részvénytársaság, illetve a járulékos vállalkozás kivételével - egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában.
(2) A hitelintézet a vállalkozás jegyzett tőkéjének ötvenegy százalékát meghaladó - nettó értéken számított közvetlen és közvetett tulajdont más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, Tpt. szerinti elszámoló házi tevékenységet végző szervezet, befektetési alapkezelő, tőzsde, biztosító részvénytársaság, illetve a járulékos vállalkozás kivételével egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában.
(3) A hitelintézetnek a más pénzügyi intézményen, befektetési vállalkozáson, árutőzsdei szolgáltatón, Tpt. szerinti elszámoló házi tevékenységet végző szervezeten, befektetési alapkezelőn, tőzsdén, biztosító részvénytársaságon, illetve a járulékos vállalkozáson kívüli egyéb vállalkozásokban meglévő befolyásoló részesedéseinek teljes, nettó értéken számított összege nem haladhatja meg a szavatoló tőkéjének hatvan százalékát.”
14. § A Hpt. 84. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (3) bekezdésének a számozása (4) bekezdésre változik:
„84. § (1) A hitelintézet összes - a közvetlen banküzemi célt szolgáló és a (2), valamint (3) bekezdésen kívüli ingatlanba történő befektetése nem haladhatja meg a szavatoló tőke öt százalékát.”
„(3) A 90. § (1) bekezdése alapján összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet összevont alapon számított, ingatlanba történő befektetéseibe az (1) bekezdésben foglaltakon kívül nem kell beszámítani azon vállalkozások által a vállalkozás működéséhez használt ingatlanokat, amelyekre az összevont alapú felügyelet a 90. § (2) bekezdése alapján kiterjed.”
15. § A Hpt. XIV. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„XIV. Fejezet
Összevont alapú felügyelet”
16. § A Hpt. 90. §-át megelőző cím, valamint 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„A hitelintézetek összevont alapú felügyelete
90. § (1) Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a hitelintézet, amelynek
a) legalább egy hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás leányvállalata van, vagy ilyen típusú intézményben részesedési viszonnyal rendelkezik, vagy
b) anyavállalata pénzügyi holding társaság.
(2) Az összevont alapú felügyelet kiterjed az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetre, és
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására és járulékos vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzügyi holding társaságra és annak olyan hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására és járulékos vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik.
(3) Ha valamely hitelintézet anyavállalata befektetési vállalkozás, illetve a befektetési vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik hitelintézetben és a hitelintézet nem tartozik az (1) bekezdésben meghatározott összevont alapú felügyelet alá, a Tpt. összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”
17. § A Hpt. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91. § (1) A Felügyelet feladata a 90. § (1) bekezdésében meghatározott, Magyarországon bejegyzett hitelintézet összevont pénzügyi helyzeten alapuló felügyelete.
(2) A Felügyeletnek nem feladata a pénzügyi holding társaság, a vegyes tevékenységű holding társaság, továbbá a külföldi hitelintézet, pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenységű holding társaság prudens működésének egyedi alapú vizsgálata, elemzése, értékelése.
(3) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonás alól - a 90. § (1) bekezdésében meghatározott hitelintézet kérelmére - mentesítheti a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást vagy a járulékos vállalkozást, ha
a) székhelye olyan külföldi országban van, amelynek jogrendszere nem teszi lehetővé a szükséges adatok, információk átadását,
b) bevonása félrevezető eredményre vezetne (így különösen, ha az ellenőrző befolyás vagy részesedési viszony időtartama előre láthatóan nem haladja meg az egy évet),
c) bevonása az összevont alapú felügyelet célját tekintve elhanyagolható lenne, mivel mérlegfőösszege és mérlegen kívüli tételeinek a 79. § (4) bekezdése szerint számított összege nem éri el az anyavállalat vagy a részesedési viszonnyal bíró vállalkozás mérlegfőösszegének egy százaléka, illetve a kettőmilliárd-ötszázmillió forint közül a kisebb értéket.